Széphalom 10. (1999)

Ujváry Zoltán: Ibykos darvai Bornemiszánál és Pázmánynál

Ujváry Zoltán: Ibykos darvai Bornemiszánál és Pázmánynál 381 UJVÁRY ZOLTÁN Ibykos darvai Bornemiszánál és Pázmánynál Széles körben ismeretes a néphagyományban az Ibykos görög költőről elneve­zett monda, amely Ibykos (Ibikus, Ibükosz) darvai (i. e. VI. sz. néven ismert az iro­dalomban. A monda szerint a költőt vándorútja során útonállók megtámadták és megölték. A gyilkosságot az ott repülő darvak látták és a tetteseket elárulták. Az eseményről a legkorábbi forrás Szidóniosz Antipatrosz (i. e. II. sz.) epig­rammája: Ibükosz, téged rablók öltek meg, amikor a szigetről lővén az elhagyott tengerparton jártál. Éppen akkor vonult feletted egy darucsapat, s te nem hiába jajdúltál hozzájuk, hogy le­gyenek neked, a kínhalál szenvedőnek tanúid. A bosszúálló Erinüsz kiáltásodat Sziszüphosz földjén meghallotta, s meg­büntette a gyilkosokat. A történetet Bornemisza a következőképpen mondja el: Egy vton sarot olnec volt két latroc, es könyörög volt hogy ne bantanac mert ama Madarakis ki kialtanac (mu­tatot az fan madarakat) Időre egyic, vduarbiroua leuen egy nemesnec, madarakat hoznac elő sűtve, es mosolyodic, es addig kérdezic hogy meg beszelli az ember mint könyer­get, es mit mondot, hogy az madarakis ki kialtyac. Ez nemes embernec kedig volt szolgaia regen az a kit meg éltenec volt, es regen tudakozot, ki mielte, azért meg fo­­gattya es meg Sieti. Ez feleket soc ezert halhatz minden földeken, czac fi­­gyelmezz reá. Ezeket mondám az gyilkosokról. Az ókori monda Bornemiszánál nemesi környezetbe ágyazva az esemény hite­lességét sugallja. Erre utal Bornemisza megjegyzése, amely szerint hasonló esetek­ről más területeken is lehet hallani. Bornemisza után négyszáz évvel Földesen (Bihar m.) a történetet így mesélte el Gál Lajosné, 90 éves parasztasszony:

Next