Széphalom 22. (2012)
KAZINCZY ÉS KORA - Váczy János: Kazinczy Ferenc életrajza. Tervvázlat
SZÉPHALOM 22. • A Kazinczy Ferenc Társuság évkönyve 2012. KAZINCZY ÉS KORA váczy János Kazinczy Ferenc életrajza Tervvázlat A Magyar Tudományos Akadémia 1907-ben díjat tűzött ki Kazinczy Ferenc életrajzának és munkásságának részletes bemutatására. Az Akadémiai Értesítőben megjelent felhívás szerint „Kívántatik Kazinczy Ferenc életrajza és munkássága beható méltatásának tervezete, néhány kidolgozott fejezet kíséretében". Czeizel János és Váczy János nyújtotta be pályázatát, s az Akadémia mindkettőjüket ezer koronás díjjal jutalmazta, majd Váczyt bízták meg a monográfia megírásával, vállalva a kétkötetes mű kiadását. Váczy a pályázatában egyrészt utalt a témában már megjelent közleményeire, amelyek a mű részeit képezhetik, s részletes, 12 oldalas címvázlatot adott be. E kézirat címe: Kazinczy Ferencz életrajza. Tervvázlat. Irta: Váczy János. Ezt a szöveget tesszük most közzé.1 2 A két kötet itt felvázolt szerkezeti beosztása eltér a megvalósult műtől, de hasznos vezérfonalul szolgálhatott hozzá, s jelzi a torzóban maradt monográfia teljes tartalmi ívét, ez teszi filológiai szempontból érdekessé, kiadását indokolttá. Az első kötet e tervezetben 15 fejezetből áll, s ez az életszakasz jelent meg az Akadémia által 1915-ben közrebocsátott 639 oldalas első kötetben, amely tizenkét fő és 43 alfejezetre tagozódik, s amelynek címe: Kazinczy Ferencz és kora lett. Ugyancsak 15 fejezetben tervezte meg Váczy a második kötet tartalmi elrendezését. Mint láthatjuk, mondandójával túltekint Kazinczy halálán, s a centenáriumi ünnepélyekkel kívánta zárni művét. A folytatás azonban torzó maradt, csak öt fejezet készült el. Az Akadémia Könyvtárában kéziratban megőrzött anyag kb. 1816-ig dolgozza fel Kazinczy életútját, s csak Váczy e tervezetéből, valamint a Kazinczy-levelezés köteteihez írt előszavaiból következtethetünk a teljes mű tartalmára. (A Szerk.) Első kötet I. Kazinczy egyrészt tipikus kifejezője korának, a XVIII. század négy utolsó s a XIX. század három első évtizedének. — Élete kicsiben visszatükrözi nemzetünk azon korbeli történetét: az anyagi és szellemi erőgyűjtésnek, a világpolgárias eszmék között félénken nyilatkozó nemzeti lélek alig észrevehető fejlődésének, az önkényes kormányzati rendszer elleni visszahatásnak, majd lángra gyulladásának a történetét. De másrészt éles ellentétben áll a magyarság általános szellemével, amely az európai eszmék hatásával egy-egy vezéralak működésében érintkezik, így a Bessenyei, Révai és Kazinczy működésében. Fajszeretete s a 1 Busa Margit: Kazinczy Ferenc életrajzírói. Széphalom 5., a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1993. 169-179. 2 Jelzete az Akadémiai Könyvtárban: Pályaművek, 481. A szöveget a mai helyesírás szerint közöljük. 3 Jelzete: RUI4-1. 196/I-VI. 4 A Széphalom évkönyv köteteiben 19 részletben közzétettük a A kötet elkészült fejezeteit, s a Debreceni Egyetemi Kiadó hamarosan egyetlen kötetbe szerkesztve megjelenteti Váczy művét.