Széphalom 23. (2013)
MESTEREK ÉS MŰVEK - Csohány János: Gyóni Géza ébresztése
CSOHÁNY JÁNOS: Gyóni Géza ébresztése költő: „Harcokra, öklelő harcokra! / Apám a testet adta rám, / De a lelkem halk rímek bokra, / Zengeni kezd kis sírásokra, / Poéta, szent volt az anyám. ” (Arckép helyett) Az elemi iskola négy osztályát költőnk szülőfalujában, a gimnázium hat osztályát Szarvason Áchim Ádám evangélikus főesperesnél, édesapja nagybátyjánál lakva járta, annak halála után a VII-VIII. gimnázumi osztályt Békéscsabán végezte, ott érettségizet jelesen. Meghatározóak voltak a békéscsabai evangélikus gimnázium önképzőkörében elért sikerei. Versei újságban már szarvasi gimnazista korában is jelentek meg, de Békéscsabáról a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Időknek küldött egy verse is megjelent. Szerelemben nem volt hiány Szarvason, Békéscsabán, érettségi után Dabason, de Pozsonyban sem, ahová 1902 őszén az evangélikus teológiai akadémiára iratkozott be. A magas, atlétikus, széles vállú, hatalmas mellkasú fekete hajú, szép arcú fiatalember kiválóan szavalt és szónokolt. A teológián és a pozsonyi kulturális körökben szívesen fogadták. 1903-tól egy tanára beajánlotta a Nyugatmagyarországi Híradó szerkesztőségébe korrektornak, ezzel egyenes útja lett az újságírás felé, de versei elhelyezése sem jelentett gondot. Tollából könnyedén ömlöttek a versek. 1904-ben Pozsonyban jelent meg első verses kötetében Gyóni Géza néven 77 költemény Versek címen A Versekben közölt költemények meglehetősen egysíkúak, alig akad más témája a szerelem mellett. Reménytelen epekedés, beteljesedésre nem is gondoló, őszinte érzelmeit tisztán a vágyban kiélést éneklő költemények ezek. Tehát nem a boldog szerelem költője volt. Szinte eldicsekszik verseiben, hogy nem csókolta meg soha soros imádott lányalakját, persze egészen más dolog pusztán elképzelni, hogy az imádott leány titokban az övé. Ez későbbi verseire is jellemzően visszatérő motívum. Szerelem és halál szinte elválaszthatatlanul összefonódnak verseiben. Vajda János és Reviczky Gyula hatásának tulajdonították e hangvételt, de Kéky Lajos szerint csupán egy ifjú költő szépelgései. Egy ifjú költő bemutatkozásai ezek a tisztahangú, igénytelen, szépelgő, panaszkodó, sóvárgó versek. Kéky e megállapításaiban annyi a tévedés, hogy a magyar irodalomban más költők is leányok után epekedtek, és arról nem írtak, hogy beteljesedett volna vágyuk, azaz mondjuk ki nyíltan, hogy szexuális kapcsolatot létesítettek volna az imádott leánnyal, mert ez merőben ellenkezett a korszak erkölcsi felfogásával. Másik témája anyja siratása. Az fáj legjobban neki, hogy le sem borulhat édesanyja sírjára, hiszen az élő halott (itt jegyezzük meg, hogy az anya túlélte a költőt). De közöl verset október 31-ére, a reformáció ünnepére, továbbá a püspök képmutató prédikációjáról, Kossuth katonáiról, akik holtukban is várták, hogy üzenjen, mert a sírból is felkelnek szavára, de magát hozták haza holtan, hozzájuk eltemetni. A magyar irakhoz című versben Kossuth 100. születésnapja alkalmából az igaz hazafiságra biztatja az ifjúságot. Szent hamvak címen a Rákóczi hamvainak hazahozatalát sürgeti. A Versek megjelenése nem váltott ki nagy visszhangot, de ezen nem lehet csodálkoznunk, hiszen a Gyóninál hét évvel idősebb Ady Endre: Versek, (Debrecen, 1899) című első kötete is gyakorlatilag visszhangtalan maradt megjelenésekor, és később sem foglalkoztak volna vele, ha nem futotta volna meg sikeres pályáját Ady, sőt azután sem a Versek zsengéivel bíbelődtek az irodalmi ítészek. 2 Mikolai i. m. 240.