Széphalom 23. (2013)

MESTEREK ÉS MŰVEK - Csohány János: Gyóni Géza ébresztése

CSOHÁNY JÁNOS: Gyóni Géza ébresztése költő: „Harcokra, öklelő harcokra! / Apám a testet adta rám, / De a lelkem halk rímek bokra, / Zengeni kezd kis sírásokra, / Poéta, szent volt az anyám. ” (Arckép helyett) Az elemi iskola négy osztályát költőnk szülőfalujában, a gimnázium hat osztályát Szarvason Áchim Ádám evangélikus főesperesnél, édesapja nagybátyjánál lakva járta, an­nak halála után a VII-VIII. gimnázumi osztályt Békéscsabán végezte, ott érettségizet jele­sen. Meghatározóak voltak a békéscsabai evangélikus gimnázium önképzőkörében elért sikerei. Versei újságban már szarvasi gimnazista korában is jelentek meg, de Békéscsabáról a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Időknek küldött egy verse is megjelent. Szerelemben nem volt hiány Szarvason, Békéscsabán, érettségi után Dabason, de Po­zsonyban sem, ahová 1902 őszén az evangélikus teológiai akadémiára iratkozott be. A magas, atlétikus, széles vállú, hatalmas mellkasú fekete hajú, szép arcú fiatalember kiváló­an szavalt és szónokolt. A teológián és a pozsonyi kulturális körökben szívesen fogadták. 1903-tól egy tanára beajánlotta a Nyugatmagyarországi Híradó szerkesztőségébe korrek­tornak, ezzel egyenes útja lett az újságírás felé, de versei elhelyezése sem jelentett gondot. Tollából könnyedén ömlöttek a versek. 1904-ben Pozsonyban jelent meg első verses kö­tetében Gyóni Géza néven 77 költemény Versek címen A Versekben közölt költemények meglehetősen egysíkúak, alig akad más témája a sze­relem mellett. Reménytelen epekedés, beteljesedésre nem is gondoló, őszinte érzelmeit tisztán a vágyban kiélést éneklő költemények ezek. Tehát nem a boldog szerelem költője volt. Szinte eldicsekszik verseiben, hogy nem csókolta meg soha soros imádott lányalak­ját, persze egészen más dolog pusztán elképzelni, hogy az imádott leány titokban az övé. Ez későbbi verseire is jellemzően visszatérő motívum. Szerelem és halál szinte elválasztha­tatlanul összefonódnak verseiben. Vajda János és Reviczky Gyula hatásának tulajdonítot­ták e hangvételt, de Kéky Lajos szerint csupán egy ifjú költő szépelgései.­ Egy ifjú költő bemutatkozásai ezek a tisztahangú, igénytelen, szépelgő, panaszkodó, sóvárgó versek. Kéky e megállapításaiban annyi a tévedés, hogy a magyar irodalomban más költők is leá­nyok után epekedtek, és arról nem írtak, hogy beteljesedett volna vágyuk, azaz mondjuk ki nyíltan, hogy szexuális kapcsolatot létesítettek volna az imádott leánnyal, mert ez me­rőben ellenkezett a korszak erkölcsi felfogásával. Másik témája anyja siratása. Az fáj leg­jobban neki, hogy le sem borulhat édesanyja sírjára, hiszen az élő halott (itt jegyezzük meg, hogy az anya túlélte a költőt). De közöl verset október 31-ére, a reformáció ünnepé­re, továbbá a püspök képmutató prédikációjáról, Kossuth katonáiról, akik holtukban is várták, hogy üzenjen, mert a sírból is felkelnek szavára, de magát hozták haza holtan, hozzájuk eltemetni. A magyar irakhoz című versben Kossuth 100. születésnapja alkalmá­ból az igaz hazafiságra biztatja az ifjúságot. Szent hamvak címen a Rákóczi hamvainak ha­zahozatalát sürgeti. A Versek megjelenése nem váltott ki nagy visszhangot, de ezen nem lehet csodálkoz­nunk, hiszen a Gyóninál hét évvel idősebb Ady Endre: Versek, (Debrecen, 1899) című el­ső kötete is gyakorlatilag visszhangtalan maradt megjelenésekor, és később sem foglalkoz­tak volna vele, ha nem futotta volna meg sikeres pályáját Ady, sőt azután sem a Versek zsengéivel bíbelődtek az irodalmi ítészek. 2 Mikolai i. m. 240.

Next