Szigetvári Hirlap, 1942. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1942-06-20 / 25. szám

2 A posta közli: 1. Tábori csomagba gyufát ne tegyen senki. A gyufa kigyul­lad és megsemmisíti a csoma­got. A nikkel 50, 20,. 10 filléreseket a szigetvári és a barcsi posta­hivatalban június végéig be le­het cserélni. A posta felvesz műszerész-ta­­noncnak ifjakat, akik négy pol­gárit, vagy nyolc elemit végez­tek és ez év szeptember 1-én még nincsenek tizenhat évesek. A posta alkalmazza azokat, akik felszabadulásuk után sikerrel elvégzik az egyéves műszerész­­segéd továbbképző tanfolyamot. Bővebb felvilágosítást a barcsi és a "szigetvári postahivatalnak adnak." Aki a távbeszélődíjat a hó­nap végéig nem fizeti ki, állomá­sát leszerelik és az többé nem szerelhető vissza. 1­. Tábori csomagba levelet ten­ni tilos. A címzés másolatát mindenki helyezze el a tábori csomagban. 2. 3. Szigetváron szabadkézből KÉT HÁZ ELADÓ. Az egyik 2 szoba, 2 konyha, elő­szoba, kert, udvar, istálló, sertés­éi. A másik 2 szoba, 2 konyha, éléskamra, külön kamra, istálló, kert, udvar. Ezenkívül 16 rendes nagyságú HÁZHELY ELADÓ. Cím a kiadóban. _______ Délsomogy lakos­sága 1941-ben, Somogy vármegye tisztifőor­vosának 1941. évi jelentése sze­rint, a megyében igen kevés volt a lakosság szaporulata. A lélekszám Barcson 20, Bá­rányban és Drávagárdonyban 6 6, Bolhón 5, Péterhidán 4 Potomban és Tótújfalun 3—5, Gyöngyösm­él­léken 9, Tótszent­­györgyön és Csertőn 6—6, Zá­­dorban 5, Kisdobszán 7, Basal­ban, Zsibóton és Magyarladon 4—4, Drávatokon és Patosfán 2­2 fővel apadt. A lélekszám nagyobb emelke­dést mutat S­om­ogy­h­á­rs­ágyon. Drávasztárán, Endrőcön, Vásá­­rosbécen, Felsősz­entmárton­ban, Babócsán és Bakházán. A csecsemőhalálozás Fetten­den 50 százalék, Csertőn 42.8. Révfalun 40. Tótújfalun 37.5. Rinyaújnépen 33.3. Potonyban 30.3. Magyarlaka­fán 28.5.Felső­­szentmártonban 26 százalék volt.Az átlagosnál jobb csecsemő­halálozás volt Drávasztáron 4 százalék. Szigetváron 4.8. Bak­házán 5.6.. Szentborbáson 7.7 százalék. e­tt árdrágítás hazaárulás !► Műjég. A műjég árát vidéken 25 szá­zalékkal emelték. *100 kg. mű­­jég ára vidéken a gyártelepen 4.80 pengőnél magasabb nem lehet. A 12,5 kg.-os táblánként 40 fillér szállítási költség számít­ható fel. (63.280 1942. K. M.) (Folytatás az 1. oldalról.) Ha erre se jelentkezik, eljárást indítanak ellene. A gabonalapot az elöljáróság állítja ki. Az adatokat a ter­melő jelenti be. Ha a beírt ada­tok helytelenek, a gabonalap ki­állításától 15 napon belül az al­ispántól lehet­­kiigazítást kérni. A kérvényt az elöljáróságon kell beadni. A gabonalap kiállítása díjta­lan. A gabonalapot 1944. július 31-ig kell megőrizni. Ha a ga­bonalap elveszett, az elöljáró­ságnak 8 nap alap kell bejelen­teni. A másodpéldányt 10 pen­gőért állítják ki. Gabonajegy. A gabonajegy egy évre szól. 42 gabonaszelvényből és 12 vámőrlési szelvényből áll. A­­ga­­bon­aszel­vényeken feltüntetett gabonamennyiséget a termelő megtarthatja, a vámőrlésre jo­­gait a szelvények ellenében megszerezheti. Vámőrlés a VII. —IX. szel­vényre 1913. január 1-e előtt, a X. szelvényre 1943. május előtt, a XI. és a XII. szelvény­re 1943. június 1-e előtt tilos. Fejadagok: 1. csoport: a ne­héz testi munkát végző férfiak, akik 1882 1926. évben szü­lettek. Évi fejadag 240 kg. ga­bona. 2. csoport: azok, akik 1936-ban és azelőtt születtek, de nem tartoznak az első cso­portba. Évi fejadag 180 kg. ga­bona. 3. csoport: az 1937-ben és az ezután született gyerme­kek. Évi fejadag 120 kg. ga­bona. A gabonajegy az egész or­szágban érvényes, másra átru­házni tilos. Aki gabonajegyét el­veszti, újat nem kap. Kék gabonajegyet kap, az a birtokos (bérlő), aki legfeljebb 5 holdon gazdálkodik és kizá­rólag mezőgazdaságból él a mezőgazdasági munkás kon­­venciós, pásztor, időszaki mun­kás( napszámos), a vámőrlő­malom tulajdonosa (bérlője) és alkalmazottai a háztartásukhoz tartozókkal együtt. Az öthol­dasnál nagyobb gazdák akkor, ha a családfő, vagy a háztartá­sához tartozó fia hadbavonult nemcsak bevonult), vagy ha a családfőnek legalább négy gyermeke van. Piros gabonajegyet kap más mindenki, aki vámőrlésre jogo­sul. Kék gabona­jeggyel a Hom­bártól, vagy a jogosított vám­­őrlőmalomtól a szükségletet be lehet szerezni. A piros gabona­­jegy vásárlásra nem jogosít. Bért, haszonbért, munkabért, vagy egyéb természetbeni gabo­najárandóságot csak annak le­het kiadni, akinek gabonajegye van. Csak annyi gabona adha­tó ki, amennyit a gabonaszemé­tnek feltüntetnek. Ha a járan­dóság több, mint amennyi fej- 1 adag valakinek jár, a többletet hatósági áron kell kifizetni. A járandóság kiadásakor annyi gabona szelvényt kell levágni, amennyi a kiadott gabonának megfelel. Időszaki munkások havi fej­adagja 25 kg. liszté vagy 30 kg. gabona. A mezőgazdasági mun­kavállalók gabonái kék gabona­jeggyel a Hombártól, vagy a jo­gosított vámőrlőmalmoktól vá­sárolhatnak. Jutalékot nem fizetnek. A munkaadónak a szolgálat­ból kilépő munkavállaló gabo­­najegyét azokkal a gabona- és vámőrlési szelvényekkel kell kiadni, melyek a szolgálatból való kilépés utáni hónapokra szólnak. (Levágott gabonaszel­vény érvénytelen.) A konvenciós cselédnek évi 60 kg. gabona­pótjegy jár. A részes aratóknak és a sommá­soknak a szerződésben kikötött időre havi 10 kg. gabonapót­­jegy jár. Pót­jegyet nemcsak a férfi, hanem a nő időszaki munkásnak is ki lehet adni. A pert egy­et az elöljáróságtól a munkaadó igényli. Szigetvári Takarékpénztár Telefon 21. Foglalkozik a takarék­­pénztári és banküzlet minden ágával. Osz­­tálysorsjegyeladás. A Generali biztosító­társaság főügy­nöksége. Kötelező mezőgazdasági termelés. Az Alsódunántúli Mezőgazda­­sági Kamarához tartozó vár­megyék és a földművelési mi­nisztérium képviselői Kaposvá­ron értekezletet tartottak. Az értekezlet az 1942- 43. évi olaj­mag­as ipari növénytermeléssel foglalkozott. A gazdák kívánságai: az ola­jos és az ipari növények kö­telező termeléséről szóló rende­letei idejében adják ki. A gaz­dák választhassanak a növé­nyek között. A kormány gondos­kodjék a megfelelő értékesítési árról. A beszolgáltatott talajmagvak pogácsáját teljes egészében kap­ják meg a gazdák és pedig az­ok is, akik nem szerződéses terme­lők. Az árakat hamarabb fizes­sék ki, mint eddig. A ricinust súly szerint fizessék. A gazdák kívánságaira a földművelésügyi minisztéri­um képviselője ismertette az elgon­dolásokat. A kötelező 5 százalék területet 7 százalékra emelik fel. A húsz­­holdad és ennnél nagyobb gaz­dákat kötelezik termelésre. A szerződéseket a Kamara mellé kirendelt Futura kirendeltségek kötik meg. Elsősorban napraforgó, rici­nus, szója, olajlen,­rostién, rost­­kender termeléséről vart szó, amelyek helyett esetleg tök­mag, olajözön, repce stb is ter­melhető. A 300 holdasnál na­gyobb gazdák 3 százalék rici­nust kötelesek termelni honvé­delmi célból. A szerződéses termelők előny­ben részesülnek olajpogácsában és abban, hogy olcsóbban, eset­leg ingyen kapnak vetőmagot és termelési előleget kaphatnak. A kötelező területbe beszámít­ják a mustárt, gomborkát, do­hányt, h­a magra termelik. Szó­­ lehet arról, hogy ha a takar­mánytök főtermény, ezt is be­számítják a kötelező területbe. A kender- és lentermelő gaz­dák segítséget kapnak szárító berendezések építésére. Intézke­dés történik,­­hogy a ricinust ne savsok szerint vegyék át. 1942. június 20. Az árpa- és zab­károk oka a veresnyakú árpabogár. A kérdés megoldása: Ellenszere a nyers nikotin és az arzén. Az árpa, de főleg a zabveté­seket kártevő pusztítja. A kár­tevő a veresnyakú­ árpabogár lárvája. A lárva az árpa, de fő­leg a zab levélzetén rág csíko­kat, ami a fejlődő vetést késlel­teti, gyengíti, esetleg ki is pusz­títja. A kár messziről köny­­nyen felismerhető. A fertőzött vetésben fehér elszíntelenedett foltok láthatók. Ha közelről megvizsgáljuk a vetést, a levél­­zeten megtaláljuk a veresnyakú árpabogár lárváját. Védekezni két­féle­képpen le­het. Az egyik mód a nyers ni­­cotinnal való permetezés. A permetlével úgy állítjuk elő, hogy 1 hl. vízben 1 kg. káli szappant feloldunk és az oldat­hoz 150 gramm nicotint adunk Ezzel a permetlével áztatás sze­rűen megpermetezzük a fertő­zött foltokat. 4 nicotin, mint bőrméreg pusztítja a lárvákat. A másik védekezési mód az arzénes permetezés 1 százalékos arzénes oldattal ködszerűen per­metezzük a fertőzött területet és a fertőzött terület közvetlen ke­rületét is 4—5 méter szélesség­ijén. Erre azért van szükség, hogy a megmérgezett növény­zetről el­igyekvő lárva a még nem fertőzött területen is mér­gezett növényt találjon. A méreg nem hat azonnal, a hatás csak 1—2 nap múlva észlelhető, ha a méreg már tel­jesen felszívódott az állat testé­ben. Mer sich Imre oki. gazda. növény egészségügyi körzet­. 900 mm EBIG gyártós cséplő eladó teljes felszereléssel. Juranics, Teklafalu.

Next