Szigetvári Hirlap, 1942. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
1942-08-08 / 32. szám
Gyászistentisztelet a hősi halált halt Bohár Kálmán t. hadnagy lelkiüdvéért. Bohár Kálmán somogyapáti lakos, t. hadnagy a szovjet ellen vívott harcokban hősi halált halt. Lelkiüdvéért augusztus hó 4-én volt engesztelő szentmiseáldozat a somogyapáti templomban. A gyászistentiszteletet Gál Ferenc németladi plébános tartotta, az orgonánál Remény Ferenc németladi kántortanító ült. Az istentiszteleten megjelent Festetics Domonkos országgyűlési képviselő és felesége. Somogyapáti elöljárósága, a községből és vidékről igen sokan. Kivonult a levente díszszakasz. A szigetvári tűzharcosokat Primon György képviselte. A templom csupa virág. Közepén a ravatal. A ravatalona hősi halott kardja és tisztisapkája. A sapkarózsában fehér rózsabimbó. A ravatal előtt nemzeti színű zászló. A zászlón a somogyapáti leventecsapat babérkoszorúja. A ravatalon három koszorú. A család piros, fehér és rózsaszín szekfűkoszorúja. Minden koszorún szalag, a szalagokon az utolsó istenhozzád néhány elcsukló szava. A ravatal előtt gránát vörös örökmécses. Lángjában ezeréves magyar sors, aki a hazáért hal meg, örökké él-A könny a legszebb imádság. Az apáti templomban ma mindenki a legszebb imádságát imádkozta el. Magyarok hullottak térdre a magasságos nagy Fristen előtt, hogy felajánlják váltságnak egy életüket, egy halálukat ezért a földért. Amelynek röge porszeme őseink hamva. Amelyet piros véren,, fekete gyászon most váltunk meg magunknak, maradékainknak és az új Európának. Ez az imádság, ez a sorsvállalás borul rá szemfedőnek a hősihalott Bohár Kálmánra és minden magyar hősihalottra. A kis templomban halotti csend. Az ember mégis, mintha vezényszavakat hallana. Mintha hallaná és látná, amint Bohár Kálmán bevoonul a templom falára márványba vésett hősi halottak szakaszába. És átveszi a parancsnokságot. A magyar halott hadseregbe mindig a legderekabbak vonulnak be. Amire ezek az érzések és gondolatok végigszaladnak az ember lelkén, vége az istentiszteletnek. A közönség a hősi emlék előtt gyülekezik a templom előtt. Gál Ferenc plébános, Festetics Domonkos országgyűlési képviselő beszél. Púpos József levente néhány szó kíséretében babérkoszorút helyez a hősi emlékre. Felharsan a Himnusz. A leventék Brajda Lajos csoportparancsnok vezetése mellett díszlépésben vonulnak el a hősi emlék előtt. Sokan vigasztalják a gyászháborúit családot. A vigasztaló szavakat megsimogatja az élet a cséplőgép muzsikája, a mindennapi kenyér áldása. A nap sziporkázik. Szellő szalad át az országúton. Felkapja a porát. A hősi emlék felé sodorja. Anyaföldet szór a hősi halottakra. I Elsőrendű minőségű férfi, női- és gyermekcipők kaphatók.eumann Jsipót cipőlevadata a postával szemben. - 80 80 1942. augusztus 8.______________________________ _______________________________________________. A kálmáncsai cigányok gaztette: Sürgősen meg kell oldani a cigánykérdést. A történet, amit elmondunk, elképesztő és türelmetlen sürgetés az illetékesek címére, hogy a cigánykérdést halogatás nélkül és gyökeresen meg kell oldani. A kormányzat bölcsen és jogosan belengik a köz érdekében az életünkbe. Meghatározza még azt is, mennyit ehetünk. A megbízhatatlan elemeket kiemeli és elkülöníti, hogy a belső arcvonal megerősítésével erősödjön a harcoló magyarság külső arcvonala. A belső arcvonal nyugalma és közbiztonsága nemcsak megkívánja, hanem megköveteli a cigánykérdés gyökeres megoldását. A cigánykérdés nem csendőrségi kérdés. Jóval nagyobb ennél. Egy hete nép beállításának vagy eltávolításának a kérdése. A ma kérdése. Nem lehet és nem szabad holnapra hagyni. Mert a cigányság úgy, ahogy ma van, olyan tehertétel, amit büntetlenül tovább cipelni nem lehet. A cigányság akkora büntetés a népen, hogy a nép türelme és nyugalma fogytán van. Meg kell előzni azt a nem meszsze levő pillanatot, hogy a nép maga intézze el a cigánykérdést, amelyet sok-sok feljajdulása és kérése dacára sem intéztek el eddig.* Példátlan eset az, ami a napokban Kálmáncsán történt. Idősb Horváth József gróf Széchenyi István alsóhalastói pusztáján gazdasági cseléd. Kilenc hónapos üszője egy éjszaka látszólag minden ok nélkül az istállóban megdöglött. Családja a szomorú hírt megüzente: a Nyári tanyán pásztorködő Horváthnak, aki nyomában hazasietett. Alaposan megvizsgálta az elhullott üszőt. Nem talált semmi nyomott amiből a baj okára következethetett volna. Véletlenül arra ólálkodott P. Morvát Sándor kálmáncsai cigány. Felkérték, segítsen megfejteni az üszőt. Morvát cigány örömest vállalkozott is a nyúzásra. Eközben Morvát József kálmáncsai cigány kocsijával a pusztának tartott. A két cigány arra kérte a károsult cselédet, adja nekik a dögöt, ők meg is nyúzzák, el is temetik és még tíz pengőt fizetnek is neki. MorvátJózsef gazdasági cseléd elküldte a fiát, hogy az elhullást jelentse az uradalom intézőjének és kérje, hogy állatorvos boncolja fel a hullát, hátha ragályos betegség pusztította el az üszőt. A fiúval útközben találkozott Morvát Máté (Kula'' kálmáncsai cigány. Azt mondta a fiúnak, ne menjen sehova, mert az apja a dögöt már átadta megfejtés és eltemetés végett. A fiú erre visszafordult. Az apjától tudta meg, hogy Morvát Máté (Kula) cigánnyal nem is beszélt. A dolog most már igen gyanús lett. Hogy egész rövidek legyünk, az elhullott üszőt Dobor János közállatorvos felboncolta és megállapította, hogy az üsző végbelén keresztül kihegyezett fát vagy vasat szúrtak be. Egy szárad átfúrta a gyomrot és a lépőt Négy szúrása tüdőn át a mellhártyába hatolt. Egy szúrás a tüdő ütőerét szakította át, emiatt belső elvérzés következett be. Kétségtelenül megállapítható — mondja az állatorvosi vélemény —, hogy az üsző a végbelénél történt szúrkálásoktól beállott belső elvérzésben hullott el. ■ Az eddigi nyomozás megállapította, hogy a cselédek istállóján csak rátolós zár volt, az istállóba bárki bármikor bemehetett. Az elhullott üsző a bejárat közvetlen közelében állt. A gyanú az eddig elmondott okok és egyéb okok miatt is a kálmáncsai Morvát cigány családra terelődött. A családnak igenérdemes tagjai kerültek az események központjába. Morvái József (Ferkó) csak hatósági közeg elleni erőszakért, súlyos testi sértésért és lopásért hat hónapot ült. P. Morvát Sándor, Morvát Lajos (Vércse) és Morvái Máté (Kula) állítólag büntetlen. Morvái István (Bogara) vándor drótos lopásért hat hónapot kapott. * A cigányok azt állítják, hogy nem az üsző miatt, hanem hársfavirágért jártak a pusztán. A nyomozás ezzel szemben megállapította, hogy ugyancsak a cigányok a hársfavirágot az üsző elhullása előtt jó néhány nappal már leszedték. A cigányok az üsző megnyársalásáról nem akarnak tudni. Minden jel arra vall, hogy ezek a kálmáncsai gengszterek követték el a gaz- Az acatot égesd el, ne dobd a dűlőútra! Continental hordozható írógép 204-76 P-től kapható Soós írógépvzset . Kaposvár, Fő-u. 26. sz. Pintér János épület és bútorasztalos Kossuth Ferenc,u. 38. összes szakmai munkák minden igénynek. 113 tettet, amely félsomogy, népét felháborította. Horváth Imre — a károsult fia, maga is gazdasági cseléd — őrizte a nyájat. Az üstőn betegséget nem észlelt. Az istállóban aludt, gyanús dolgot vagy neszt nem hallott. Benke Lászlóné azon a bizonyos éjszakán nem jól érezte magát. Kora reggel bement az istállóba. Az állatok ilyenkor még feküdni szoktak, ezért feltűnt neki, hogy valamennyi állat már állt a helyén. Az üszőt már döglötten találta. Zsivkó János hallotta, amint Morvai József (Ferkó) és P. Morváit János az üsző hullája mellett cigányul beszélgettek. Látta, hogy Morvát József (Ferkó a hullán a szúrás irányát mutatta a másiknak. Gáspár István kálmáncsai községi kovács megállapította, fiota a Morvát József (Ferkó) lakásán talált vaspálca darabon friss vágás van. A pálca hiányzó darabjából nyársat könnyen lehet készíteni. A cigány azt mondja, a hiányzó részből fiának kaszakulcsot készített. Még csak anynyit, hogy a megmaradt Vaspálcadarabot Morvát Lajos (Vércse) lakásán találták meg. Az anyagi kár 350 P. Évek kellenek, amíg egy gazdasági cseléd kiheveri. A nyomozás folyik.* Kálmancsa évek óta egyre hangosabban és elkeseredettebben panaszkodik a cigányok miatt. Hogy sorsukon valamit könnyítsenek, a cigánytanyát a faluszélről messzebb telepítették. Nem használt semmit, a cigányok előtt nincs távolság. Amíg a kormány izgalom nélkül fel nem göngyölíti a cigányok dologtalanságát. amíg a lótartástól el nem tiltja őket, addig szabadon járhatnak-kellennek, — addig egyre nehezebb lesz a lakosságnak ez a keresztje. Ma az az elv, aki nem dolgozik, ne egyék. Aki a közre káros és veszedelmes, azt ki kell a közösségből emelni, vagy — ha még ez se használ — el kell pusztítani. Néhány ezer ember nem veszélyeztetheti egy ország vagyon- és életbiztonságát. A Gyöngyösmellékhez tartozó Bódi erdőben fél hold éger erdő kitermelésre eladó. Pókos István: Zsibóti-szőlőhegy, u. p. Mozsgó, Délsomogy magyarságának hű barátja a SZIGETVÁRI HÍRLAP.