Szikra, 1949 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1949-09-23 / 42. szám

Seregh Sándor az Egyesült Jrióban villanyszerelő, Kovács Lajos a Ganz Vagonban lakatos. Nem ismerik egymást, soha nem beszéltek egymással. Mégis, szinte egyszerre fogamzott meg fejükben a gondolat , tovább tanulunk, egyetemre megyünk! Miért határozták el magukat erre a nagy lépésre? Beszéljen erről Söregi Sanyi és Kvács Lajos. — Odahaza Mátraszöllögön hét föold földünk van, öten vagyunk testvérek. Bizony sokan vagyunk a kis földhöz — mondja Söregi Sanyi — IfHSben fűjöttem Pestre. Az Egyesült Izzóba kerültem. Először segédmunkás voltam, majd később leszek. Seregi Sándor teltem tanulónak. Két év múlva mér felszabadultam. Jó itt a gyárban szeretem a munkámat, büszke vagyok mesterségemre.— Sokáig gonodolkoltam azon, hogy jelentkezzem-e az egyetemre. N Nem tudtam dönteni. Félten, a sok tanulástól. Tavaly ősszel aztán oda , haza voltam. Este érkeztem meg ! Nem akartam hinni a szememnek, s a máskor sötét falu villanyfényben úszott. — Mi történt? — ez volt az első kérdésem szüleimtől. — Jaj fiam, nagy öröm van minálunk — lelkesedett anyám — bevontaték a villanyt, nem kell már vakoskodnunk. — Éppen aznap fejezték be falunkban a villamosadót. Mérheteten boldog volt az egész fali . .. — Vssszajöttem a gyárba. Nem sokkal később olvastam Gerő elvtárs nagy beszédét az ötéves tervről. Csodálatos dolog ez... Minden község, villamosítunk, új városrészeket, gyárakat, energiatelepeket építlik .. . — Másnap visszavonhatatlanul elhatároztam, hogy tovább tanulok, mérnök leszek. Ekkor döbbentem rá, hogy csak úgy úszhat fényárban, mitden falu, csak úgy valósulhat meg a csodálatos ötéves terv, ha a mi sorainkból munkás és szegény paraszt gyerekekből kerül ki az Új műszaki értelmiség. A Ganz Vagon 5&5-öes műhelyében a „Vörös Zászló” brigád helyettes vezetője, Kovács Lajos kérdéseinkre habozás nélkül válaszol. — Három éve dolgozom itt a gyárban. Nem kell titkolóznom, megmondhatom őszintén, elég hiba akad a termelés körül. Sokat beszélgettünk erről az elvtársakkal. — A legnagyobb baj az, — mert,dota az egyik beszélgetéskor a művezetőnk —, hogy kevés a gyárban a közgazdasági szakember, aki ért a tervekhez, aki tudta, hogyan kell megszüntetni a szűk keresztmetszetet és egyéb hibákat. — És főleg keváem olyan szakember, aki közülünk, munkás fiatalok közül került ki — szólt közbe az egyik fiatal elvtárs. — Sokáig motoszkált a fejemben az a beszélgetés — folytatja Kovács Lajos. — Tényleg szükség volna munkásszármazású gazdasági szakemberekre. A gyárnak, a mi gydnenkneik volna rá szüksége — okoskodtam magamba. — A beszélgetés után néhány nap múlva jelentkeztem a SZIT-irodán: „szakérettségire szeretnék menni, utána pedig közgazdasági egyetemre"— közöltem a titkár elvtárssal. — Elmondtam a szüleimnek In a tervemet. ,Eredj csak fiam, most van alkalmad, hogy mkább tanulj és érdemes is tanulnod" — mondta az anyám, így kezdődött. Az Egyesült Izzó villanyszerelője és a Ganz Vagón lakatosa ezért tanulnak tovább. Tanulásuk nem öncélú. Tudásukkal és munkájukkal a közösség, a dolgozó nép érdekeit szolgálják és a szocialista Magyarországot építik. -isztk/tt * Tudásukkal és munkájukkal a dolgozó nép érdekeit akarják szolgálni Seregi Sándor mérnök, Kovács Lajos közgazdász lesz Kovács Lajos „Az akasztófa is kevés nekik" A rádió hangja mellett az egész ország résztvesz az aljas banditák tárgyalásán — Halló, it! Kossuth-rádió! Rajk László és társai bűnperének főtárgyalását közvetítjük a Vasas székházból. A Horánszky utcai tanulóotthonban százhúsz fiatal lélekzetvisszafojtva üli körül a rádiót, hogy meghallgassa a történelem legocsmányabb árulóinak vallomását. A hangszórón keresztül felhangzik a gyilkos, hám, hazaáruló, besúgó Rajk szemtelen hangja. Rajk vall... Szinte dicsekvő a hangja, amikor erről beszél, hogyan árulta el az egyetemisták mozgalmát, a MEMOSZ-t, a Spanyolországban hősiesen harcoló Rákosi zászlóaljat, hogyan dolgozott a horthysta rendőrségnek, a Cestapónak, a francia kémhálózatnak. Az alávalóságok és árulások sorozatának hallatára a fiataloknak ökölbeszorul a keze, a harag és gyűlölet pirosra festi arcukat. — Gazember — csattan fel Nagy Gyuszi asztalostanuló hangja — gazember! Hőseinket, példaképeinket árulta el... Rózsa Ferencet, Schönherz Zoltánt juttatta akasztófára. Most meg minket akart, az egész népet elárulni . .. — A feladat az volt — hallani a rádión keresztül az undorító gyilkos vallomását —, hogy Magyarországon meg kell dönteni a népi demokratikus kormányzati rendszert természetesen a népi demokratikus kormányzat tagjait le kell tartóztatni, ezen belül a legveszedelmesebbeket likvidálni is kell... Személy szerint mindenekelőtt Rákosit, Derét, Farkast. A vérlázító gyalázatos terv hallatára Polák József nem tudja magát tovább türtőztetni. — A bitangok a mi forrón szeretett vezetőinket akarták meggyilkolni... azokat, akik nekünk a jobb életet, ezt az otthont, a tanulást, a gyönyörű jövőt biztosították. Hát leszámolunk velük! Bár itt lennének ezek a gazemberek, két kezemmel fojtanám meg őket... « A Reviczky utca Eötvös Lóránt kollégium lakói is teljes számban megjelentek a kultúrteremben, hogy a rádión keresztül meghallgassák az aljas banditák vallomásait. Szedő Károly, egyetemi hallgató az elfojtott izgalomtól remegő hangon mondja társainak: — Ez a gazember ilyen nyugodtan, mint ahogyan most beszél, legyilkoltatott volna bennünket. Ez volt az ő vádja. Ha sikerült volna a tervük, apámtól visszaveszik a földet, amit a földosztásnál kapott, én visszamehettem volna rabszolgamunkára a gyárba, hogy a tőkésnek dolgozzak, ebben az épületben pedig újból egy hülye arisztokrata lakott volna. Az áruló közben tovább vall aljas terveikről. — Már, közölték velem, hogy a hatalomátvétel után mire tartanak igényt. Először a fegyveres erők felett akartak teljes rendelkezési jogot... Tito olyan külpolitikát követelt Magyarország részéről, amely mindenkor összhangban áll Jugoszlávia külpolitikájával, azaz külpolitikailag is alárendelt viszonyt a Jugoszláv kormányhoz. Végül... a teljes magyar ipart, elsősorban a Jugoszláv ötéves terv és gazdasági politika megvalósításának kell alárendelni... — Látjátok !— kiáltott fel hírtelen Riszticsek Ede — ezért udvaroltaik nekünk kollégistáknak. Jugoszláv és amerikai főnökeinek ágyútölteléket és rabszolgákat akart szállítani. Mi voltunk a kiszemelt áldozatok. ♦ Harsog a rádió a Dembinszki utca 26. számú házban. Gábor Zoltán asztalossegéd és családja körül ülik a rádiót. Pálffy György vall a nép bírái előtt. — Szabotáltam a munkáskádereknek a hadseregben való behozatalát. Azt a kevés munkást, aki mégis bent volt vagy bejutott, azt nem támogattam, hanem elnyomtam, háttérbe szorítottam. *Gábor Zoltán szólal meg: — Mégsem sikerült nekik! A Párt és Rákosi elvtárs éber volt, és ezen a téren is meghiúsult a banditák aljas terve. Mégis csak a mi fiaink vannak a Néphadseregben, munkás és parasztszármazású tisztek vezetik a mi hadseregünket. Pálffy tovább folytatja vérlázító vallomását: — Tíz honvéd zászlóaljjal és rendőregységekkel kellett volna végrehajtani a puncsot. Budapesten bizonyos kulcspontokat és néhány munkáslakta kerületet, ahol ellenállásra számíthattunk volna, ezekkel az erőkkel kellett volna megszállnunk ... Gábor Zoltán hangja újból felcsattan: Alávaló gazemberek! De most megkapják büntetésüket, igaz, hogy még az akasztófa is kevés nekik. Mi pedig megmutatjuk a Tito-klikknek és a nyugati imperialistáknak, hogy a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetunió mellett haladva, tovább építjük a szocializmust 5 /9£ A Rajk-banda hűmperének kapcsán a Pravda írja: Tito, Hitler szörnyű működését folytatja A gyilkosok pere éberségre tanít — írja az Izvesztija A Rajk-banda bűnperének tárgyalását az egész világon óriási figyelemmel kísérik. A főtárgyalás megkezdése óta a nagy világlapok első oldalukon részletes tudósításokban számolnak be Rajk és bűntársai vallomásáról. A külföld nagy figyelme érthető is. A per jelentősége ugyanis messze túlhat a Magyar Népköztársaság határán. Rajk, Pálffy és Brankov és a többi összeesküvő kihallgatása teljes bizonyossággal megmutatta, hogy a magyarországi demokratikus államrend megdöntésére irányuló terv része annak a messzeágazó összeesküvésnek, amelyet az imperialisták a béke, a demokrácia és szocializmus egész tábora ellen irányítanak. Megdönthetetlen bizonyítékok egész sora merült fel, amelyek megmutatják, hogy a béketábor országai ellen szőtt véres összeesküvés központja az Egyesült Államokban van, míg a főügynök szerepét Tito fasiszta klikkje vállalta. Boris Polejov, a Pravda budapesti különtudósítója ezt írja: — Ha az ember meghallgatja a magyar fasiszta összeesküvők vezetőinek vallomását, látja, hogy Tito Hitler szörnyű működését folytatja. Az embermészáros Himmler méltó utódra talált Rankovics személyében és a patkányhoz hasonló Göbbels a Balkánon Gyulasz képében támadt fel. A hitleristák bűneit nem csupán folytatták, hanem még „tökéletesítették" is a titoistak. Tito bevezette ebbe az üzletbe a jezsuiták ravaszságát és a török janicsárok vérszomját. Hitler nyíltan lépett fel a Szovjetunió ellen, Tito azonban kommunistának nevezi magát és hűséget hirdet a Szovjetunióhoz, tele torokkal kiabál a szocializmus építéséről. E kiabálások leple alatt, akárcsak valami füstfelhő mögött, Tito készen áll terveivel a népi demokráciák szabadságszerető népeinek gyarmati sorba döntésére. Az Izvesztija, amely vasárnap vezércikket szentelt a Rajk-ügynek, megállapította: " A szovjet kormány augusztus 11-én a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzékében azt írta, hogy ,.valamiféle erős szálak fűzik a jugoszláv kormányt vagy ennek a kormánynak vezető személyiségeit a külföldi kapitalisták táborához." A szovjet kormány megállapítása teljes egészében beigazolódott a budapesti tárgyaláson. Kiderült, hogy a Tito-Rankovicsi klikk már a háború befejezése előtt összeszűrte a levet az imperialistákkal. A háború után azután a Tito-klikknek új szerepet jelöltek ki: a népi demokratikus rendszerek ellen irányuló főösszeesküvési központ szerepét. A Tribuna Ludu, az Egyesült Lengyel Munkáspárt lapja így jellemzi a Rajk-per vádlottainak vallomását: . Kiderült, hogy Tito és az angol-amerikai kémszervezetek között az együttműködés már a háború alatt fennállott. A balkáni föderáció terve nem Tito elgondolása, hanem angol-amerikai gazdái fejében született meg. Az Unita, az Olasz Kommunista Párt központi orgánuma megállapítja: a vallomások nyomán egy rothadt rendszer, a kapitalizmus élet-halál harca tárul elénk, amely mindenáron fenn szeretne maradni. Ugyanilyen értelemben számolnak be a perről az összes haladó szellemű külföldi lapok. Mind megállapítják, hogy az összeesküvés leleplezése hatalmas csapás az imperialistákra, mert megmutatta a szoros összefüggést az angolszász vezetőkörök és a Tito-féle fasiszta bérgyilkosok között. Ezek után a Tito-banda már nem tagadhatja, hogy évek óta imperialista szolgálatban áll, kiszolgálja a háborús uszítókat és bomlasztani akarja a béketábort. Ugyanakkor a haladó szellemű lapok egyöntetűen kiemelik, hogy a Rajk-banda leleplezése a béketábor hatalmas győzelme. — Minden becsületes embert, minden szabadságszerető népet megörvendeztet az a tény — írja az Izvesztija —, hogy a nemzetközi reakció és a háborús gyújtogatók fasiszta bérenceinek bűnös kezét idején lefogták. A felbérelt magyar és jugoszláv kémek és gyilkosok perének óriási a jelentősége, mert éberségre tanít és arra szólítja fel a népeket, hogy erőteljesebben védelmezzék a béke ügyét, a háborús gyújtogatók cselszövéseivel szemben. Egységesek a lapok annak megítélésében is, hogy az összeesküvés felszámolása után a magyar nép még szilárdabban zárkózik a Szovjetunió mögé, még nagyobb erővel és lelkesedéssel erősíti népi hatalmát és halad tovább a szocializmus útján. Miénk az ország, magunknak építjük és megvédjük a gyilkosoktól 11 Mávag hídműhelye és fémöűtödése befejezte hároméves tervét A MÁVAG hídműhelyében két héttel ezelőtt termelési értekezletre jöttek össze az üzem dolgozói. Ennek az értekezletnek különleges jelentősége volt. A hídműhely szeptember első hetére befejezte, sőt ns.1%-ra teljesrítette a hároméves tervet. — A terv idő előtti teljesítése — mondja Horváth István műhelyfőnök, — a műszaki vezetőség és a hídműhely dolgozói szoros együttműködésének köszönhető. Hetenként megbeszélték a feladatukat, külön a művezetőkkel, külön a csoportvezetőkkel és havonta, de ha kellett gyakrabban is, az összes dolgozókkal. Mikor Smerwald Rudolf meghallotta a terv teljesítéséről szóló bejelentést, — ez néhány nappal a Nagybudapesti Pártbizottság határozata után történt — nyomban kihívta párosversenyre a kazánműhely legjobb villanyhegesztőjét. Zimmerman Elemér sem akart lemaradni, ő a hídműhely legjobb hegesztőjét hívta ki. ■— Sok szép híd alkatrész került ki a mi műhelyünkből, — büszkélkedik Demeter Józsi. — A Szabadság-híd, a Margit-híd, a Lánchíd alkatrészei itt látták meg a napvilágot. Természetesen csak a legnagyobbakat említem. A Fehérvári úti és a Kerepesi úti kettősvágányú vasúti áthidalásokat is mi készítettük. Most az Árpád híd és a két bajai híd, szerkezetét készítjük. A hídműhely dolgozói már befejezték a hároméves tervet. Most új lendülettel, a kovácsműhellyel versenyeznek, hogy az év végéig melyik műhely teljesíti túl magasabb százalékkal a terv eredeti előirányzatát. • A fémöntődésben ugyanúgy formáznak, standolnak mint, máskor, pedig itt is befejezik már a hároméves tervet. Szécsi Feri élmunkás az egyik összerakó helyet ellenőrzi. Alaposan megnézi a formákat, nehogy felesleges homokszem maradjon bennük, akkor likacsos, selejtes lesz az öntés. — Brigádunk 130%-ot ért el a múlt héten ?— mondja. — A hároméves tervet már befejeztük és most az ötéves tervre készülünk. Még jobban vigyázunk a minőségre, mint eddig, hiszen az első ötéves tervről van szó. Brigádunk újítását is éppen most akarom bemutatni a termelési osztálynak. A MÁVAG ezres szivattyú lapátkerekét eddig úgy öntöttük, hogy egyszerre raktuk be a magot. Bizony, sok volt a selejt ezzel a módszerrel, mert egy-két lapát gyakran letört. Most a lapátokat külön-külön rakjuk be és végül ráhelyezzük a fedőmagot. Az újítás során két magszekrényt használunk, így a magberakás kissé tovább tart, de könnyebb a formázás és a selejt is .—1...ra csökken. — A fémöntőde dolgozóinak valóban becsületbeli Ugye a termelés, — szól közbe Rádi Mihály elvtárs, műhelypárttitkár. — A Rajk banda leleplezése is újabb lendületet adott a munkaversenynek. • Az olvasztóból magasra csap föl a láng. Vörösre festi a fámon tök arcát. Egy pillanatra a tűz felé fordulnak a szemek. Izzik a vas és a szívekben izzik a gyűlölet. A magszekrényekben formálódik az anyag. Az izzadt arcú fémöntők arra gondolnak, hogy a Rajk per őket is átformálta, kérlelhetetlenné az ellenséggel szemben. Nem hiába fejezték be idő előtt a hároméves tervet. Békés építésünket nem zavarhatják az árulók. Miénk az ország, magunknak építjük és megvédjük a gyilkosoktól.