Szilágysági Szó, 1991. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 1. szám
SZILAGYSAGI SZÓ 2. oldal Az annyit vitatott és óhajtott Földtörvény végre a Parlament napirendjén van s várható, hogy rövid időn belül megindulhat a föld tulajdonjogának visszaállítására irányuló bonyolult eljárás. Nevezem bonyolultnak, mert egyszerű volt a terror és fenyegetés nyomása alatt elvenni a parasztoktól a földet, a jószágot, a gazdasági eszközöket, viszont nagyon nehéz harminc év után igazságosan szétosztani a téeszben még létező javakat és földeket. Ez a tény még inkább ösztönző kell legyen számunkra, hogy kiharcoljuk földünket, az őseink földjét. Nem szabad egy talapalatnyi földet sem kiengedni a kezünkből ugyanis a jövőnk, nemzetiségünk jövője függ tőle. ■ Egyetlen hely, ahol nemzetiségünk egységét, szokásrendszerét megőrizhetjük, az a falu. Annak felvirágoztatását pedig csak a föld magántulajdona biztosíthatja. Vigyázzunk, ha csak egy négyszögöl földről is lemondunk, ezer igénylő van rá. A földigényünket feltétlenül terjesszük ki azokra a földterületre is, amelyeket önkényesen, nem dekrétum alapján adtak át bizonyos állami gazdaságoknak legelőgazdálkodó vállalatoknak, pártfarmoknak valamint egyéb ilyen nemű mezőgazdasági egységeknek, még olyan feltételek teljesítésével is, hogy visszatérítjük a beruházási értékek egy részét. Ugyanakkor óva intek mindenkit, ne folyamodjon szélsőséges cselekedetekhez, megfontoltan, higgadtan és törvényes kereteken belül cselekedjen. Bizonyosan mindenki tudja, hogy a föld magántulajdonba juttatását a Prefektusi Hivatal által kinevezett községi bizottság fogja elvégezni a tulajdonjogot igazoló dokumentumok alapján (behelyezését követő időszakban szakmai irányítást nyújtson korszerű és jöváíratkozási kérvény a téeszbe, a volt községi néptanácsok nyivántartása (az ún. Registru agricol). A Szilágy megyei magyar gazdák érdekeinek védelmére jött létre A Szilágy Megyei Magyar Gazdák hogy a községi bizottságok Egyesülete, munkáját szemmel tartva a közösségünkhöz tartozó földműveseket támogassa, valamint a gazdáknak tulajdonjogukba visszahelyező gazdálkodás folytatásához. A december elején megtartott közgyűlés a következő összetételű megyei intézőbizottságot választotta meg: Varga István (Zilah) elnök, Kiss Zoltán (Zilah), alelnök; Dr. Béla (Zilah), alelnök; Tunyogi Keresztes Ferenc (Zilah), titkár; Sütő Árpád (Krasznahorvát), gazdasági felelős. A bizottság tagjai: Kiss Zoltán és Kása Ernő (Szilágynagyfalu), Jrácz Sándor (Kárásztelek), Bakai István (Percesen), Anderlich István és Pünkösti Miklós (Kraszna), Högye András (Szilágyszeg), László Zoltán (Szilágycseh), Széles Béla (Sámson) Szodorai Tamás (Zilah), Bódis János (Zsobok). Az intézőbizottság nem zártkörű, a falvakban megalakuló gazdakörök elnökei természetes módon szintén tagjai. Az intézőbizottság első ülésén a következő alapszabályt fogadta el, amely nem végleges, kiegészíthető vagy megváltoztatható elfogadható javaslatokkal. 1. A gazdakörök célja: a. Segíti: — a magángazdaságok megalakulását, — a magángazdaságok önkéntes, szakszövetkezetté szerveződését, ■— szakkönyvtár létrehozását és működését valamint információs hálózat kiépítését. b. Támogatja és megszervezi : — az egyéni és társas mintagazdaságok kialakítását, — a gazdanapok, kiállítások és tapasztalatcserék lebonyolítását, — tanfolyamok, vitaestek, előadások megrendezését. 2. A gazdakörök anyagi alapjait : — önkéntes adományokból, — gazdasági tevékenységből származó jövedelmekből biztosítják. 3. Tagság : A gazdakör tagja lehet, iskolai végzettségtől függetlenül minden gazdálkodó, akinek tevékenysége a mezőgazdasághoz vagy annak háttérágazataihoz kapcsolódik. A gazdakör nyitott minden gazda számára, nemzetiségétől függetlenül ha egyetért célkitűzéseinkkel és működési szándékainkkal. A tagok belépési szándékukat írásbeli nyilatkozattal igazolják. 4. Jogok és kötelességek ; a. Minden taag részt vehet a szervezet tevékenységében, választhat és választható bármely tisztségbe; b. Jogosult a döntéshozatalra, a szabad véleménynyilvánításra; c. Bármely tag észrevételekkel és javaslatokkal fordulhat a gazdakör vagy a megyei RMGE vezetőségéhez; d. Betartja az alapszabályzatban foglaltakat ; e. Teljesíti a megbízásokból származó kötelezettségeket. 5. A gazdakörök szervezeti felépítése: Vezetőtestületek : — közgyűlés, — vezetőtanács (elnök, jegyző és három tag). 6. A gazdakör működése: — közgyűlést évente tart, — vezetőtanácsi gyűlésre havonta kerül sor, — munkaülésekre pedig szükséglet szerint. A falvakban a gazdakörök megszervezése nagyon fontos lenne, de a megyei gazdaegyesület nem fogja felülről szorgalmazni ezt. Szerintünk minden falu gazdái, az illető helység adottságainak megfelelően kell hogy érezzék ennek a szervezetnek a szükségességét. Ha úgy határoznak értesítsék az hogy szerveznek gazdakört, ismertetett intézőbizottság bármely tagját, hogy részt vehessünk az alakuló gyűlésen, elmondhassuk, hogy képzeljük el az együttműködést, vagy pedig felvilágosítást adjunk a Földtörvény-tervezettel kapcsolatban. Tunyogi Ferenc Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete x Lépések a gazdasági reformok útjain ? • ADAS-Monopol ! Pénteken, december 14-én autóbiztosítást kértem egy masximum 10 napos külföldi utalásra. Ez évben már kétszer igényeltem hasonló biztosítást és minden esetben 128 lejt fizettem. Most, meglepetésemre 8198 lejt kértek az ADAS kirendeltségen. Az üzletkötő hölgy kedves volt, én társalogva ugyancsak kedvesen, megkérdeztem, hogy miért több? Közölte, hogy még „kell“ fizetni 45 lejt balesetbiztosításért, valamint 25 lejt lakásbiztosításra. De én ezeket nem igényeltem! Szerintem nem így kell dolgozni egy megváltozott (vajon?) társadalomban az ügyféllel! De mivel ADAS is csak „egy“ van, ezt nevezzük monopolhelyzetnek és akkor azt csinál, amit akar. Más lenne az, amikor én ahhoz mennék akihez akarnék! Igazi piacgazdaság gazdasági demokrácia, magánbiztosítók stb kellenének! — hogy változzon valami. 2. GAZDASÁGI TÁRSULÁSOK Megjelent a „gazdasági társulások“ törvénye! Olvasható a „Hivatalos közlöny“ (Monitorul )ficial( 126—127-es számában, mely megjelent 190. november 17-én! Gazdasági szakemberek, vállalkozók, magánkezdeményezők föltétlenül át kell nézzék, tanulmányozzák és bátran kezdeményezzenek most, mert időt veszíteni nem szabad, nem lehet! Nagyon fontos a 222-es és a 225-ös paragrafus olvasása mert ezek az 5490-es Törvényerejű rendelet egyes előírásait módosítják. Vagyis a „kisvállalatok" és a „lukrativ társulások" hat hónapig folytathatják ugyan megkezdett tevékenységüket, de azután át kell alakuljanak gazdasági társulásokká! A „családi társulásokkal és „egyéni gazdasági tevékenységet“ folytatókat (aspciatiile famíliáié, persoane independente) egyelőre a 31- 90. sz. törvény nem érinti! Néhány gondolat a gazdasági társulásokról a közgazdasági Kislexikon alapján: Ezek önálló vállalatok, árukapcsolataik szervezésére szerődéses formában létrehozott gazdálkodási egységek. A gazdasági társulás keretében az együttműködő vállalatok közös gazdasági tevékenységet folytatnak és ennek eredményéből közösen részesednek Formái a következők: közös vállalat betéti társaság, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, illetve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Huszár Lajos Boldogabb volt a tavalyi karácsony, mondják egyesek. Nemcsak azért mert több minden volt a karácsonyfa állati és az üzletekben, hanem azért is, mert az emberek szíve tele volt reménységgel. A szorongás és félelem mögött ott volt az öröm. Amikor hangosbemondó felszólította a a lakosokat, gyűjtsenek élelmet és ruhaneműt a temesváriak számára, rövid időn belül Töprengéseink megkezdődött a népvándorlás és másnapra már kicsinek bizonyult az óvoda két terme. Somlyó kicsi főterén hatalmas vöröskeresztes kamionok forgolódtak és még a külföldiek is tele voltak lelkessedéssel. A tavaly a szomszéd átjött Ünnepet köszönteni (pedig azelőtt sose tette). Néhány hónnappal később már csak akkor köszönt, ha elkerülhetetlen volt. Ki a hibás a megváltozott hangulatért, 5 vagy én? Nosztalgiával gondolunk a tavalyi karácsonyra és már hiába keressük az akkori érzéseket és gesztusokat, amelyekről csak annyit mondhatunk: EMBERI-ek voltak. (önt) Kérdésre válaszolok, kérdésre választ várok Sajnos, meg kell szokjuk, hogy mindennap vádaskodnak, rágalmaznak bennünket „kisebbségieket" s ez a tény annál fájóbb, hogy a rágalom egy másik atyánkfia szájából (tollából) fakad, aki, nem tudni mi okból vádaskodik, esetleg valakik lefizették, vagy csak állást foglal mindig amellett, akit erősebbnek hisz. Atyánkfiát CAROL ERVIN LÁSZLÓnak hívják. Alulírottat azzal vádolja, hogy védelmébe vette a Román TV magyar nyelvű adását. Ezáltal a bolhából elefántot csinál. László úr szerint a problémát helyben kellett volna megoldani, s nem olajat önteni a tűzre. De , kérdem én, kettőnk közül ki az, aki olajat önt a tűzre, én, aki megadtam a megrágalmazott TV Szerkesztőségének a védekezés lehetőségét (figyelmeztetvén egy rágalmazó cikkre), vagy László úr, aki csak áskálódik, turkál , s véleményét nem is a Romániai Magyar Szóban, nem is a Szilágysági Szóban, hanem a Graiul Salajului-ban közli — kételkedvén létezésemben is. Tanácsára, helyben próbáltam rendezni a dolgot de hiába értesítettem, az vele. az még gyávának is mutatkozott, vagy már meggondolta magát — esetleg nem mer már felelősséget vállalni a leírtakért? Szerinte, meddig vannnak még hasonló elemek ,mint a megyében? Ugyanezt én én is szeretném megkérdezni tőle, ha nem bújkálna előlem, hisz a mai helyzetben békességre, egyetértésre lenne szükség, nem alattomos áskálódásra, bujtogatásra, ahogy László átteszi elég gyakran a helyi újságokban. Átlapozva a régebbi újságokat, rájöttem, hogy neve gyakran szerepel, s minden esetben keresi a kákán a bököt. Túl nagy az önbizalma — nagy szerényen a Szilágysági Szó 28. számában közli: „hogy írásaimhoz honnan veszek bátorságot? Felelem: ez velem született adottság. A bányában ledolgozott 3 évtized pedig csak arra jogosít fel, hogy örvendjek, ép térrel szabadultam meg a mélyszintről" Még egy kérdés kedves László úr! Újabban miért csak a Salajul vagy a Graiul Salajuluiban jelenteti meg a cikkeit — vagy a talán a turkáló magyar újságjainknál már hitelét vesztette? — avagy így elé kerüli a replikát a vádaskodásra, mivel azok a lapok nem minden esetben kerülnek az érintettek kezébe? Kováesné Tóth Judit, /ilah, str. T. Vladimirescu P—18/11. (L.K.E. úr válaszának — ha megírja lapunknak — szívesen helyet adunk , azzal részünkről lezártnak tekintjük az ügyet. A szerkesztő ). Vigyázat Napjainkban a román te nyíltan beszél a Föld sújtó lakosait egyre kegyetlenebből sújtó betegségről, az AIDS-ről. (Románul SIDA-elnevezése tulajdonképpen rövidítés, a „Sindrom Immo-Deficitar Asociat“ kezdőbetűi). Általában egy betegségről beszélünk, ám ez helytelen. Az AIDS az emberi testet fertőző vírusok elleni tehetetlenséget jelenti. A HIV- vírus (a betegség hordozója) által fertőzött beteg többé nem képes védekezni a leghétköz - AIDS - napibb betegség ellen sem, egészségi állapota egyre romlik ameddig be nem következik a halál. Mert az AIDS — eddig — gyógyíthatatlan. Miben nyilvánulhat meg a betegség? Felléphet általános gyengeség, gyors fogyás, hasmenés, májdagadás, stb. A HIV-vírus elsősorban a véren keresztül terjed, valamint nemi aktus útján tehát AIDS-fertőzést kaphat olyan aki vért ad és az orvosi egyén műszerek nem egyszer használtak és nincsenek elégségesen kifőzve, aki vért kap, és a kapott vért nem ellenőrizték és fertőzött, valamint olyan egyén, aki fertőzött társsal tart fenn nemi kapcsolatot. Romániában sajnos egy negyedik fertőzési mód is elterjedt — terhes anya is átadhatja betegségét magzatának — ebben az esetben a gyerek már betegen születik, és rövid élete nem más mint egyetlen hosszú szenvedés. Afrikát sújtja leginkább a betegség. Dakar tól Nairobi-ig katasztrofálisan nőtt a megbetegedések száma, jelenleg több mint 5 milió AIDS-beteg van, és 1992-re számuk körülbelül meg fog kétszereződni. Az utóbbi két évben a vírushordozó terhes nők száma 8%- ról 30%-ra nőtt. Az infarktus és a rák előtt, az AIDS a legfőbb halálozási ok. Romániában jelenleg 999 AIDS-beteg van. Ezek 935 gyerek és 64 felnőtt, közül ami egyedülálló, és valljuk meg, nagyon elgondolkoztató témánkra vissza fogunk térni. Addig is, kérjük önöket, írják meg véleményüket cikkünk hasznosságáról. Zs. Deák Erzsébet Tömeglelkek, tömegemberek Csoportosíthatjuk az embereket bőrszín, koponyaalkat, nyelv, vallás stb. szerint. Jellemezhetjük őket az akaraterő szilárdsága alapján is. E tekintetből tömegemberről és önálló emberről szólnék. Tömegemberek azok, akik csak másolni, utánozni tudnak, mindenkor mindenben vesznek még akkor is, ha részt egy belső hang figyelmezteti őket, hogy valami nincs rendben. Nincs erejük erre a hangra odafigyelni. A tömeg mindig rossz néven veszi, ha valaki nem tart vele. Nem akarja elismerni hogy az egyedülálló esetleg bölcsebb nála. Ezért igyekszik nevetségessé tenni és kigúnyolni. Ezért no Jy nehéz egyedül megállni, s ezértvan olyan kevés ereje a legtöbb embernek megmaradni a maga meggyőződése mellett. Ismerjük mindannyian Szent Péter történetét, aki háromszor tagadta meg URÁT, mielőtt a kakas megszólalt volna. Nem volt akkor még elég akaratereje, hogy szemben a gúnyolódó ellenség* gél kimondja „Igen, tozom és osztozni akarok hozzátaraz sorsában!“ így tagadják meg az ő emberek nap nap után legjobb meggyőződésüket. Éppen ez a praktikus dolog a tömegemberek számára. Részt kell venni minden piszkos dologban, együtt kell tartani a többiekkel még a becsület és igazság rovására is Már sok azért is, hogy a farkasok ma*gukfajtának tartsák, mert különben széttépik! Ha az emberiséget ez a praktika vezette volna, akkor r* igazán nem hallanánk egyet mint farkasüvöltést. Nem volna azok az igazi nagy, akik éltették a hitet az erm szívekben, hogy meg lehet még kell állni rágalom és hamis vádak közepette, hogy végül még a farkasok is elhallgassanak az előtt, aki szilárdan és tántorithatatlanul hű önmanga hoz. ... Simonfy író»