Szilágyság, 1998. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)

1998-07-03 / 26. szám

Árvíz, árvíz után Még meg sem száradt a tinta az előző természeti csapások által okozott károk összesítésén, máris újabb felhőszakadás és jégeső áztatta el a megyét, amely ezúttal az 1970-es nagy árvízhez hasonló helyzetet teremtett Zilahon is, szerencsére csak néhány órára. A kedd délutáni nagy esőt szerda hajnalban újabb zápor követte és a Zilah patak meg a csatornarendszer nem bírta elvezetni a hirtelen lezúduló víztömeget. Víz alá került a Kraszna utca elején jónéhány gazdaság, a központi piac még mindig használhatatlan, az iszapot takarítják már második napja. A megyeháza előtti "márványtéren" térden felül ért a víz (tenyérnyi vastag iszapréteg maradt utána, még most is seprik), majd az ár a főúton hömpölygött Cigányi felé. A vasútállomáson méteres víz állt, a vele szemben lévő cégek udvarán (a volt I.L.F.) pedig két méteres vízszintet mértek. A Mice patak által okozott áradás itt 200 munkást rekesztett a Cibella cég épületeibe. Őket kétéltű katonai járművekkel mentették ki. A prefektúra azonnal értesítette Ballát­ és Sarmaságot, hogy rövid időn belül náluk fog tetőzni a Zilahról lezúduló ár, és katasztrófaelhárító csoportok öt útvonalon járták a a megyét. Első hírként csak annyit tudtak mondani, hogy nincs a megyének olyan települése, amely valamilyen formában ne szenvedte volna meg az ítéletidőt. Ezúttal Szilágysomlyó sem úszta meg szárazon. Víz alá került a bútorgyár és tejgyár meg a benzinkút környéke. A hirtelen levonuló nagy sodrású ár emberéletet is követelt: egy merész, három alkalmi utast is fuvarozó autótulajdonos nekihajtott az utat elöntő víznek Somlyó és Perecsen között. Az ár besodorta az autót az árok mélyebb vizébe, ahonnan csak a vezető és két utasa tudott kimenekülni. A harmadik utast - egy kiskatonát - nem találták meg az ár levonulása után sem. Krasznán a lakóházak aránylag "megúszták". Nem a Kraszna patak öntött ki, hanem a Martóca patak medre bizonyult túl szűknek. Inkább a varsói és víztároló tó környékén lévő szántók és kaszálók kerültek víz alá. Nagyobb károk nem voltak, de a mélyebben fekvő pincék megteltek vízzel. (folytatás a 4. oldalon) -fábián­ és­ nincstelenségen veszekszünk Amint az várható volt, a költségvetés elosztását tárgyaló megyei tanácsülésen újból felszínre kerültek a zilahi polgármesteri hivatal és a megyei vezetőség közötti nézetkülönbségek. Már a tervezetet véglegesítő előző napi állandó bizottsági ülésen is éles szóváltásra került sor, amely végén a megyei tanácselnök egyszerűen felkérte polgármestert, hogy hallgasson. Petru Durcan a polgármester a tanácsülésen felszólalásában megint több pén­zt kért a beruházásokra szánt alapokból, arra hivatkozva, hogy a tavaly 19 milliárdot kapott, de az idén csak 11 -et, pedig a költségvetés nagyobb. (A kapott 1­1 milliárdból is eddig már 12-t elköltött!) A meggondolatlan elosztás miatt Zilahon veszélybe kerül a közvilágítás, a város tisztántartása, a kötelező patkány- és szúnyogirtás, stb. Az immár függetlenként jelentkező polgármestert csak az ellenzéki (P.U.N.R. és P.D.S.R.) tanácsosok támogatták, kérve, hogy a költségvetést és a beruházási alapokat a lakosság számaránya szerint osszák el és túlzottnak tartották Sarmaság és Kraszna beruházásaira kiutalt összeget. A válasz világos volt: a jelenlegi szűkös költségvetésből nem lehet új beruházásokat kezdeni, jó, ha a jelenlegi munkálatok állagának megőrzésére futja. Ha most ezeket nem finanszírozzuk egy bizonyos szakaszig, akkor jövőre még az is tönkremehet, amit eddig építettünk és a kár mértéke messze meghaladhatja a folytatáshoz szükséges összeget. Ezért nem lehet létszám szerint elosztani a költségvetést. Hidak, iskolák, középületek mehetnek helyrehozhatatlanul tönkre, ha nem így (folytatás a 3. oldalon) - al • Kártérítési eljárás A Szilágy Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság reformügyi igazgatója, Luka Péter KÖZLEMÉNYT juttatott el a Szilágysághoz, amelyben pontosítják a természeti katasztrófák által sújtott személyek megsegítési módját. Az árvíz, földcsuszamlás vagy jégeső által okozott károk mértékét a károsult köteles 48 órán belül bejelenteni a helyi polgármesteri hivatalban. A kárbejelentést külön nyilvántartóba jegyzik és értesítik a kárbecslő és -megállapító bizottságot, amely a helyszínen ellenőrzi a bejelentést. Az általuk tett javaslatok alapján összesítik a kár mértékét és a segélyek mennyiségének függvényében próbálják megsegíteni a kárvallott gazdákat. Akinek érvényes biztosítása van, ugyanezen határidőn belül forduljon az illető biztosítótársasághoz a kártérítés kifizetéséért. Az árvizek által több mint 60%-ban tönkretett mezőgazdasági kultúrák még újravethetők takarmánynövényekkel vagy babbal. A veteményeskertben még újravethető az uborka, káposzta, bab és más késői termények. További tanácsokért forduljanak a községi mezőgazdasági ügynökökhöz.

Next