Szilágyság, 2012. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
2012-10-19 / 42. szám
Közéletünk 3. oldalon Az Európai Néppárt kongresszusa Az RMDSZ elnöke elmondta, a Szövetség két évvel ezelőtt megkezdte a felkészülést a bukaresti kongresszusra. Románia nyolc országgal folytatott versenyt, és nyerte el a kongresszus megszervezésének lehetőségét. Vidékeink 4. oldalon Kémeri nótaszó Éhen, szomjan a nóta sem az igazi, ezért az ügyes szervezők ízlésesen megterített asztalokkal és finom ennivalókkal várták a mulatni vágyó vendégeket. Vidékeink 5. oldalon Magyargoroszlói falunapok Ezt felismerve már lehetővé vált a közösségen belüli feszültségek enyhítése, és a falunapok egyre színvonalasabb, igényesebb megrendezése. Tapasztalatom, hogy a közös cél érdekében kifejtett munka összekovácsolja a közösséget. Vidékeink 7. oldalon XIV. Kraszna Napok El kellett dönteni, hogy milyen irányba induljon Kraszna, most pedig annak örül, hogy a választott irány jó volt, Kraszna jó irányba halad. Emlékezés kettős évfordulóra Kedden délután a Zilahi Szüreti Napok keretében Fadrusz Jánosra és Wesselényi Miklósra emlékezett a város magyarsága. Az ünnepségre a szobor falavatásának 110. évfordulója adott alkalmat, de szintén kerek évforduló az is, hogy 70 évvel ezelőtt, 1942-ben állították fel újra a szobrot Délután öt órakor a szobor előtt gyülekeztek az érdeklődők, ahol Lakóné Hegyi Éva muzeológus röviden ismertette az esemény jelentőségét, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját a város szervezetei. Beszédes a névsor: az RMDSZ megyei és városi szervezete, a Nők a nőkért platform, az EMKE zilahi szervezete, a nyugdíjas klub tagjai, illetve a Wesselényi Református Kollégium, az Avram lánca és a Simion Barnutiu Általános Iskola vezetősége. Tunyogi Károly, a Turul-szobor helyreállításának kezdeményezője is virágot helyezett el a szobor megalkotójának emlékére. A koszorúzás után a Kraszna utcai EMKE-ház kicsinek bizonyullt. Az érdeklődők számára nem volt elég szék, így sokan állva hallgatták végig az előadásokat. Dr. Egyed Ákos akadémikus professzor báró Wesselényi Miklós politikai felfogásáról és harcairól beszélt, amelynek középpontjában a jobbágyfelszabadítás állt. Ez az alapgondolat jelenik meg a Fadrusz János által megálmodott szoborban is. Wesselényi Miklós sokkal korábban, még 1833-ban megjelent könyvében jelzi a jobbágyfelszabadítás fontosságát. Ezt sikerült is elérnie 1848 tavaszán. Ezzel megteremtődött a korszerű magyar nemzet Megteremtődött annak lehetősége, hogy a rendi Magyarországból modern korszerű polgári nemzet váljon. Megteremtődött a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés általánossága, eltörölték a rendi kiváltságokat. Wesselény alapgondolata szerint a polgári változást nem az 1789-es francia forradalom mintájára kellett megszervezni, amikor el akarták tiporni az arisztokráciát. Szerinte nem ez a megoldás, hanem az, hogy a ,,pornépet" kell felemelni arra szintre, hogy elfoglalja méltó helyét a társadalomban. Ennek az elvnek és harcnak állít emléket a szobor. Murádin Jenő művészettörténész a szobor létrejöttének körülményeit és utóéletét körvonalazta nagyon érdekes előadásában. A szobor a nagy hagyományú Wesselényi Kollégium tanárainak kezdeményezésére készült el. A szoborbizottság már 1891-ben gyűjteni kezdett a szoborra, amely elkészítésére magyar, örmény és román lakosok egyaránt adományozta, ki-ki tehetsége szerint. A pályázati kiírás sikertelensége után keresték meg Fadrusz Jánost, aki a kolozsvári Mátyás-szobor tervén dolgozott. Bemutatott mintája mindenki tetszését elnyerte, és megbízták a szobor elkészítésével. A milleniumra tervezett szobrot végül csak 1902. szeptember 18-án avatták fel nagy ünnepség közepette, másnap a város díszpolgárává avatták Fadrusz Jánost. Utána a városháza mögötti parkban leleplezték Fadrusz ajándékát, a Töhötöm turulos emlékművét. (Folytatás az 7. oldalon) Balról jobbra: Murádin Jenő, Lakóné Hegyi Éva, dr. Egyed Ákos