Szilágyság, 2012. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

2012-10-19 / 42. szám

Közéletünk 3. oldalon Az Európai Néppárt kongresszusa Az RMDSZ elnöke elmondta, a Szövetség két évvel ezelőtt megkezdte a felkészülést a bukaresti kongresszusra. Ro­mánia nyolc országgal foly­tatott versenyt, és nyerte el a kong­resszus megszervezésének lehetőségét. Vidékeink 4. oldalon Kémeri nótaszó Éhen, szomjan a nóta sem az igazi, ezért az ügyes szervezők ízlésesen megterített asztalokkal és finom en­nivalókkal várták a mulatni vágyó vendégeket. Vidékeink 5. oldalon Magyargoroszlói falunapok Ezt felismerve már lehetővé vált a közösségen belüli feszültségek enyhítése, és a falunapok egyre színvo­nalasabb, igényesebb megren­dezése. Tapasztalatom, hogy­ a közös cél érdekében kifejtett munka összekovácsolja a közösséget. Vidékeink 7. oldalon XIV. Kraszna Napok El kellett dönteni, hogy milyen irányba induljon Kraszna, most pedig annak örül, hogy a választott irány jó volt, Kraszna jó irányba halad. Emlékezés kettős évfordulóra Kedden délután a Zilahi Szüreti Napok keretében Fadrusz Jánosra és Wesselényi Miklósra emlékezett a város magyarsága. Az ünnepségre a szobor falavatásának 110. évfordulója adott alkalmat, de szintén kerek évforduló az is, hogy 70 évvel ezelőtt, 1942-ben állították fel újra a szobrot Délután öt órakor a szobor előtt gyülekeztek az érdeklődők, ahol Lakóné Hegyi Éva muzeológus röviden ismertette az esemény jelentőségét, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját a város szervezetei. Beszédes a névsor: az RMDSZ megyei és városi szervezete, a Nők a nőkért platform, az EMKE zilahi szervezete, a ny­ugdí­jas klub tagjai, illetve a Wesselényi Református Kollégium, az Avram lánca és a Simion Barnutiu Általános Iskola vezetősége. Tunyogi Károly, a Turul-szobor hely­reállításának kezdeményezője is virágot helyezett el a szobor megalkotójának emlékére. A koszorúzás után a Kraszna utcai EMKE-ház kicsinek bizonyullt. Az érdeklődők számára nem volt elég szék, így sokan állva hallgatták végig az előadásokat. Dr. Egy­ed Ákos akadémikus professzor báró Wesselényi­ Miklós politikai felfogásáról és harcairól beszélt, amelynek közép­pontjában a jobbágyfelszabadítás állt. Ez az alapgondolat jelenik meg a Fadrusz János által megálmodott szoborban is. Wesselényi Miklós sokkal korábban, még 1833-ban megjelent könyvében jelzi a job­bágyfelszabadítás fontosságát. Ezt sikerült is elérnie 1848 tavaszán. Ezzel meg­teremtődött a korszerű magyar nemzet Megteremtődött annak lehetősége, hogy a rendi Magy­arországból modern korszerű polgári nemzet váljon. Megteremtődött a törvény előtti egy­enlőség, a közteherviselés általánossága, eltörölték a rendi kiváltságokat. Wesselény alapgondolata szerint a polgári v­áltozást nem az 1789-es francia forradalom mintájára kellett megszervezni, amikor el akarták tiporni az arisztokráciát. Szerinte nem ez a megoldás, hanem az, hogy a ,,pornépet" kell felemelni arra szintre, hogy elfoglalja méltó helyét a társadalomban. Ennek az elvnek és harcnak állít emléket a szobor. Murádin Jenő művészettörténész a szobor létrejöttének körülmény­eit és utóéletét körv­onalazta nagyon érdekes előadásában. A szobor a nagy hagyomány­ú Wesselényi Kollégium tanárainak kezdeményezésére készült el. A szoborbizottság már 1891-ben gyűjteni kezdett a szoborra, amely elkészítésére magyar, örmény és román lakosok egyaránt adományozta, ki-ki tehetsége szerint. A pályázati kiírás sikertelensége után keresték meg Fadrusz Jánost, aki a kolozsvári Mátyás-szobor tervén dolgozott. Bemutatott mintája mindenki tetszését elnyerte, és megbízták a szobor elkészítésével. A m­illeniumra tervezett szobrot végül csak 1902. szeptember 18-án avatták fel nagy ünnepség közepette, másnap a város díszpolgárává avatták Fadrusz Jánost. Utána a városháza mögötti parkban leleplezték Fadrusz ajándékát, a Töhötöm turulos emlékművét. (Folytatás az 7. oldalon) Balról jobbra: Murádin Jenő, Lakóné Hegyi Éva, dr. Egyed Ákos

Next