Szilágyság, 2014. július-december (24. évfolyam, 26-52. szám)

2014-10-10 / 40. szám

Közéletünk 3. oldalon Keresd a békességet Az október hatodikai megemlékező ünnepi istentisz­teleten a Zilahi Református Nagytemplomban Bogdán Zsolt esperes hirdette az Igét. A jövő reménységeként keresztelővel kezdődött az ünnepi meg­emlékező istentisztelet. Hitélet 9. oldalon Felújítják a zilahi nagytemplomot A Királyhágómelléki Re­formátus Egyházkerület mű­építésze, emődi Tamás tervei alapján a kivitelező már ásványerdővel zárta le a templom egyik hajóját. Háttér 10. oldalon Kártyavárként dőlt össze a szocialista autóipar A Skoda él és virul, és talán egyszer a Lada is visszatér exportpiacaira. Viszont valószí­nűleg sosem fog már új Wartburg, ARO, Polski Fiat vagy Volga készülni, és a keleti blokk legszebb sportkocsiját sem sikerült feltámasztani. Előfizetés A Szilágyság hetilapra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni. Vállaljuk, hogy ön helyett elmegyünk a postára és előfizetünk az ön nevében. Várjuk Ziláh­on a Kossuth utca 33. szám alatti szerkesz­tőségünkbe! 2014. október 10. 40. G) RMDSZ COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY TAMOGATÁSAVAL Október 6. Aradon Előítéletek nélkül tervezzük együtt a jövőt Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnök-jelölt az aradi vértanúság 165. évfordulóján „A kommunizmusnak van egy olyan súlyos öröksége, amitől a mai napig nem tudtunk megszabadulni. A román és magyar viszonyt, a többség és kisebbség viszonyát megterhelő előítéletekről és sztereotípiákról van szó. Azokról a múltból jövő gondol­kodási sémákról, amelyek az egyik legfontosabb társadalmi köteléket, a bizalmat rombolják szét. Vagy meg sem engedik annak kiépülését” - hangsúlyozta Kelemen Hunor szö­vetségi elnök október 6-án, hétfőn Aradon, ahol a tizenhárom aradi vértanúra való emlékező beszédében a hazai társadalom huszonöt éve és az abszolutizmus korának szabadság­törekvései között vont párhuzamot. A Szabadság-szobornál az RMDSZ államelnök-jelöltje azt is elmondta: románok és magyarok itthon csupán akkor tudnak majd maradéktalan békességben élni, ha a történelemből levonják a helyes következtetéseket, és a jelenből, együtt tervezve tekintenek a jövőbe. Kelemen Hunor beszédében azokat az alapvető társadalmi előítéleteket is felsorolta, amelyek többség és kisebbség párbeszédét terhelik, megnehezítik az együttélés hétköz­napjait. „Ti attól féltek, kedves román barátaim, hogy a magyarok, vagyis mi, a veletek együtt élő és alkotó, jóban és rosszban veletek osztozó polgárok el akarjuk, el akarják venni az ország egy részét, mert ezt hallottátok, ezt tanították, ezt a gondolatot kaptátok örökségül. Mi meg azt gondoljuk rólatok, hogy meg akartok fosztani nemzeti identitásunktól, hogy arra törekedtek, ami minden ember, minden közösség, minden nemzetiség számára a létezés értelmével egyenlő: elvenni tőle a nyelvét, kultúráját, hitét” - jelentette ki az RMDSZ államelnök­jelöltje. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az abszolutizmus korának tapasztalatai között meg kell vizsgálnunk, hogy miért jutott tragikus sors a szabadságra törekvőknek, volt­­­ a vérontásnak olyan tanulsága, amelyet a későbbi nemzedékek is megőriztek. ^Tizenhárom olyan férfira emlékezünk ma, akik életükkel fizettek a magyar szabadságharcban vállalt szerepükért. Egy olyan kort idézünk fel, az abszolutizmus korát, amikor az emberi élet kevesebbet ért, mint a hatalmi arrogancia és az uralkodás vágya” - utalt a vértanúság 165. évfordulójára a szövetségi elnök és hozzátette: az Aradon kivégzett hősök nemzetisége, származása sokszínű volt, de mindnyájukat összekötötte a szabadság olthatatlan szomjúsága. A hazai társadalom egészének jövőképéről, legfontosabb céljáról az RMDSZ államelnök-jelöltje elmondta: valamennyi közösség olyan országban akar élni, amely tiszteli polgárait és nem tekinti őket az állam alattvalóinak, hanem növekedő jólétet biztosít és segítője a rászorulóknak, amely biztonságot ajánl és kiszámítható jövőt, tisztességes egészségügyi ellátást és versenyképes fiatalokat nevelő oktatást. „ Természetes az is, hogy olyan országot akarunk, amely a nemzeti kisebbségeknek biztosítja azokat az intézményes garanciákat, amelyek az identitás megőrzéséhez szükségesek ” - emelte ki beszédében Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: Európa legtöbb nemzete felismerte azt, hogy a béke, a jólét és a biztonság feltétele többség és kisebbség viszonyának rendezése. Ezért a tanulságért óriási árat fizetett a kontinensnek minden népe, de felismerte és tudja, hogy a többség mindig felelős a vele együtt élő kisebbségért. (Tájékoztató)

Next