Szilágyság, 2015. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-09 / 1. szám
25 éve történt 4. oldalon Ösztönösen tudtuk mit kell tenni Ezzel teltek első napjaink, közben szerveződött az RMDSZ is. Ez szájról-szájra terjedt az ismerősök között, hogy református templomban megpróbálják megalakítani a magyarság érdek-képviseletének megyei szervezetét. Összefoglaló Tekintsünk vissza az elmúlt esztendőre! A megye magyarságának összefogását és bölcs politizálását jellemzi, hogy már a kilencvenes évek elejétől kisebb megszakításokkal mindig volt alprefektusa a megyének, sőt, egy ideig prefektusunk is volt Végh Sándor személyében. Közérdekű ilyen lesz az idő Romániában az első negyedévben Nem túlságosan hideg, de csapadékos téli hónapoknak nézünk elébe - jósolják angliai és romániai meteorológusok. Előfizetés A Szilágyság hetilapra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni. Vállaljuk, hogy ön helyett elmegyünk a postára és előfizetünk az ön nevében. Várjuk Ziláhon a Kossuth utca 33. szám alatti szerkesztőségünkbe! 25 éves a Szilágyság hetilap Az 1883-ban alapított újság újraindításáról és körülményeiről Fejér László újságíró a leghivatottabb beszélni. Fejér László 1968 közepe táján került Zilahra. Ide helyezték, mert felesége is zilahi. Azóta mintegy negyven évig a megye egyetlen, magyar újságíróként tudósította a központi magyar napilapot nem csak a Szilágyság, hanem a környező megyék helyzetéről is. Helyzetismerete tehát megkérdőjelezhetetlen. Erről az időszakról így vall: - A legjobban az zavart, hogy általános hazudozás volt minden területen. Állandó rekordtermésekről kellett írni, pedig távol álltak ettől. A gazdaságokban kettős könyvelés folyt, a termények nagy része mind az állami alapba került, nem a kereskedelembe. Az emberek elégedetlenek voltak. Az is elégedetlenséget szült, hogy mintegy fél évszázadon keresztül nem volt magyar sajtója a megyének. Ezt többször hangoztatták a szilágycsehi magyarok, és a rézhuzalgyár magyar dolgozói. Érthetetlen módon Máramaros megyében magyar napilap is volt, jóllehet ott a magyarság aránya alacsonyabb volt mint Szilágy megyében, ahol még hetilap sem jelent meg. A nyolcvanas évek végén Románia már elszigetelt állam volt, még a nagy szovjet testvértől is. A kelet-európai változások közepette Romániában utolsónak következett be - és véresen - változás. - Hogyan élte meg a rendszer bukását? - December közepén már nagyon feszült volt a hangulat. Már előtte látható volt, amint a zilahi állomáson a páncélosokat rakták vonatra, általában nyugati irányba mentek a tankok és a kétéltű páncélosok. Ez 1516-án volt, érződött a hadsereg készülődése valamire. A temesvári eseményekről későn értesültem, mert Egrespatakon voltam egy temetésen. A 22-ére összehívott nagygyűlést már láttam. Közben Tegla$ kollegával (a Scinteia megyei tudósítója) beszélgettem, akinek a fia katona volt, és mozgósították egységét. Tudta, hogy harckészültség van, és vártuk, mi történik. Közben hazamentem, kiskorú, elemista gyeremekeim voltak. Otthon bekapcsoltam a televíziót, és adás volt. Nem akartam hinni a szememnek... Bekapcsoltam a rádiót, és ugyanaz a szöveg hallatszott, amikor Dinescuék és a többiek bejelentették, hogy a diktátor elfutott. Zilahon szerencsésen zajlott a váltás Nem történt meg az, ami Kolozsváron, Brassóban, Temesváron vagy Bukarestben történt. Itt nem lőttek. Láttam, amikor a diktátor elfutását bejelentették, kékruhások és hazafias gárdások elszaladtak valamerre... Eltűntek az utcáról. Délután kimentem a márványtérre, ahol már gyülekezett a tömeg. Valamit furcsállok: mindenféle népség felment az erkélyre és össze-vissza beszélt. Mänäila ezredes próbálta visszatartani a tömeget (úgy tudom, ő menekítette ki a párttitkárt a pártbizottság hátsó kapuján egy katonai terepjárón). A szónokok és a tömeg választásokat követelt, neveket kiabáltak és „le vele” meg „fel vele" kiáltások. Látszott, hogy senkinek sincs semmiféle elképzelése arról, hogyan tovább. A párt másodikharmadik vonalbeli emberei indultak be, mint Moldovan, a volt ügyész, aki később ifjúsági és sportminiszter is lett. Meg Manäilä ezredes, a tartalékosok és a hazafias gárda parancsnoka, Maier egy nagyvállaltja rézhuzalgyár igazgatója volt. Ő lett az ideiglenes tanács elnöke, de két nap után szívrohammal kórházba került, ekkor Mänäilä követte ebben a tisztségben. Ez szerencsés megoldás volt, mert a tartalékosok parancsnokaként a civilekkel, katonaként a hadsereg tisztjeivel is jó kapcsolatban volt. A botrányos összetűzésektől a város és a megye lakossága is megmenekült. (Folytatás a 3. oldalon) BALLAGÁS KÉPEKBEN A grár szociológia kertért hirdatett m-c «»*»'■ “ Kirí^r^^Tjún^r. !*Istán CyrnryOMdTW*« krrtit jk romániai <H hirdetett témakör lUvri mbriváteUwrt a tanárok»«*» kati ko« tnlyl: • «•kmumk •• rrik r<*» ahlaJu 4« &M iako»«r íUtí^ ry*a»rbátta váróim • i»e*aU vokal jvvnvom! *ak^ÍT\ii "lettan* otda»ár»in korai kot tok mm a l*nát A Ulálknjú k*W«Blíaehh •nodmánvr »r. hory i rfcH>ovók maítilifiodlik »> «dH« tanAnhmíiok íc.|yt«hlAlMk HyenricTV tér*yalámba« A* a Spar IrrdraiíMao küvrtkettétrm *«4 í«Im1|mí fokuvott «yawpc **« mind aaadnvafl. mind Urndalml «armrtaitból Mirtótt olyan térhakr* rúnának ki r*. múlyöknek kúrrikramánya íalulit tanúevr» a.ino-n««rt*l?>k n > IrJw>T "•Ai^s*. Preieir«* jí hivaUdiunk IMON**-ában. né»W« fittben. sc«dd«n olvadtuk: magyar nyH- vö«lira» (pUWt, vagy mí) Se* Imi «d Z Ufaorv Jótmestkoiw. dr4t, tíAre eltemrwrtt céllal*. Mad |«5a a. kisdé*: ki n*m £ c» numil |U!Í1 Zílisfrrmj «Uraim!* — fy, nekünk ^a.b1 itt meg uraknak Mi jól érezzük masunkat! a rfl*1 ■ ■ tituuilruik nunkét Iádéin* rlsUí.* kát biJKMJfittkr)» *de « cftt ■én már fl* I» érvként nnrepet, hotfv • EEdbondák 4c római W» caon in muísaanak. Mm ind:* mól .nyámok (hintik) (Ö, pmafer, W..J vinikar) hordák ca •ntjai.* Ml JA 4»ir«ak masunk a Zilabml ne aki Irta * frn;«n Úrit rcc okai, búenyilimi tudj A lurry ar al»it**t»It mo*nyilvánul*!**! a* ümcov Itt ék* magva. *»kr*y ®!t‘r‘.CTI*k'*' Vaay rsik rrty-kát orrálcjB vmparatini A» llyen títhdnl ml I« atttéljkk. dv árért klWriak ma Jfjnlmnk ezer év alatt ádilittek nvuv*r fiaamkanAk A szabadság Európája » A K4nvn SWivciwre! Kúlögy■ innloter. Gembhri — rxonráe a Dny.rhiüníllpnk rárftóullomitinak nyilatkozva *! mondta tr&kváKia a* »árrvilt Európa fntiviWii. twitartva aSrrv. tetimlóf b a Kelet-Európai 41- Ufficiot tv A háború leh,t5<A-fH Örökre ki k»H «ám! a vaSóslarrt Európáját kell mniaarra**!» «ági napon, WTO tw aarantum left! » ki«:U«t.|t. ionokat Wnvawrrint hóníájdni riAk a béfcé* Eurúpai«n*nrAváhov A fumavvlarirtactlel»»tS»á*0. mim a námrt-franoán riygaaót Oonaehor n*nt>yin . nl tof. véleményt a *ni<t4-tl nemu.ok *lmn«»kott Javaivtv »iy.Ta...lunétui kapovlat- Vw. Ki áriról»* tu*. H lánTratám-