Szilágyság, 2020. július-december (30. évfolyam, 16-40. szám)
2020-09-11 / 26. szám
^«ilagyság 2 Kiskert Mikor szedjük fel a kardvirágot? A korán virágzó kardvirágok hagymagumóit korán szedhetjük fel. Nem kell megvárnunk, míg a föld feletti részek teljesen elsárgulnak, elhalnak, mivel a betegségek a földben hagyott gumókra nagyon gyorsan átterjednek. Ezt a gumók korai kiszedésével meg tudjuk akadályozni. De ezért ne szedjük túl korán fel. Mi a megfelelő időpont? A felszedésre alkalmas időpont a gyökerek állapotából állapítható meg. Amikor az elhalás jelei mutatkoznak a gyökéren, felszedhetjük a gumókat. Ehhez próbaképp szedjünk ki egy gumót a földből, és ha elhalt, barna gyökerei vannak, akkor nekiállhatunk a felszedésüknek. A hagymák kiásását óvatosan végezzük, ne sértsük meg a hagymagumókat. A legkisebb horzsolás is elegendő ahhoz, hogy megfertőződjenek. A téli tárolás során a sérült gumó tönkremegy, de még az egészségeseket is megfertőzi. Száraz időben szedjük fel, rázzuk le a földet és tisztítsuk meg a gumókat. Mossuk le a földet, és egy vödörbe keverjünk be kálium-permanganát (gyógyszertárba lehet kapni) oldatot, ebbe áztassuk legalább húsz percig őket. Szárítsuk meg, majd folytassuk a téli felkészítését. A föld feletti részt 10 cm-re vágjuk le. Ne törjük, hanem vágjuk, és a levágott részt égessük el. Biztos, hogy vannak kórokozók a leveleken, így ha azokat a földön hagyjuk vagy a komposztra dobjuk, tovább fertőzünk. A kártevők közül a gladiólusz tripsz az, ami a talajban áttelelhet. Miután felszedtük, visszavágtuk és megtisztítottuk, szellős helyen szárítsuk meg. A legjobb a lapos rácsos láda. Sarjak leválasztása - felszedéskor, fajtánként. Ha ezt elmulasztjuk, egy idő után némelyik fajtából nagyon sok lesz, míg a többiből - leginkább a különlegesebb színűekből - egyre kevesebb lesz. Némelyik fajta sok és nagy sarjhagymát nevel, némelyik keveset és aprót, és ha csak a nagyobb hagymácskákat neveljük tovább, egykettőre eltűnnek a különlegesebb fajtáink. Miért görbült el a kardvirág virágszára? - túl sekélyre lett ültetve és kiborul a földből - a talajban túl sok a nitrogén és kevés a kalcium. Fűszerpaprikáról részletesen Túl vagyunk a palántanevelésen, kiültetésen, már virágzik és hozza a számtalan apró vagy nagyobb termését. Lassan elérkezik a betakarítás. Hogyan lesz a fűszerpaprikából fűszer? A jó minőségű, szép, sötétvörös paprikaszín feltétele, hogy érett legyen a termés. Két érési fázisa van. A bokron és az utóérlelés, amikor is kialakul az íz és a zamat. Az augusztus végén, szeptember elején leszedett paprika még nem alkalmas az őrlésre, ezzel még további feladataink vannak, még ki kell szárítanunk és érlelnünk, a színét stabilizálnunk. Az ideális szedési állapot, mikor szép piros már valamennyi paprika. Azok a paprikák, melyeket féléretten szedtünk le, az utóérlelés során nem lesznek pirosabbak, azonban stabilizálódik az íz és ilatanyaguk, így az őrlemény nem fog idő előtt kifakulni, színét megtartja. Ha leszedtük, le kell mosni róla a szennyeződést, és le is kell csöpögtetni, vagy szárazra törölni. Ezután következhet a klasszikus cérnára, zsinórra fűzés, és szellős, száraz, meleg helyre kiakasztva tovább szárítjuk. Természetesen, tehetjük Raschel hálóba, zsákokba is, így viszont a rothadás, penészedés esélye nagyobb. Akik „nagyban" paprikáznak, külön szárító helységet alakítanak ki, melynek kiváló a szellőzése, és fel is tudják fűteni. A paprika az utóérlelés során kissé megtöpped, csörgősre szárad, ideje kicsumáznunk. Kézzel törjük le a csöveket a szárról - a paprikamag kell az őrleménybe, de a szár és csuma nem. Miért kell a mag az őrleménybe? Hogy a benne található olaj kihozza a még élénkebb színt. Az őrlés: Mivel nincs paprikamalmunk, először össze kell törni, átrostálni, a nagyobb darabokat újból tömi, majd konyhai robotgéppel ledarálni. És most jön a trükk: Darálás után pihentetni kell, hogy kihűljön. Ha így zacskóznánk, dobozolnánk be, keserű lesz a fűszerünk. (Mikor mákot, cukrot darálunk a kávédarálón, az is felmelegszik, nos, a paprika úgyszintén felhevül, ezért ha kihagyjuk a pihentetés folyamatát, az összes munkánkat tönkre tehetjük, csak mert melegen csomagoltuk be.) Miután kellően lehűlt, száraz, sötét, légmentes helyen tároljuk, hogy ne érintkezzen napfénnyel és levegővel. Spenót, paraj Rendkívül egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag levélzöldség. Tavasszal éppúgy vethető, mint ősszel. Fontos, hogy a spenót nagyon érzékeny a nitrogén túladagolásra, amely a nitrátok felhalmozódásához vezet. A túlzott nitrogéntól hamarosan nagy levéltömeget fejleszt, a paraj azonban nehezen emészthetővé válik, és erre elsősorban a kisgyermekek érzékenyek. A biológiai módszerekkel művelt kertben fontos szerepe van. Gyökere szaponinokat tartalmaz, melyeknek a talajban kell maradni, hisz serkenti a növényi sejtfal tápanyag felvevő képességét Épp ezért, a gyökerét soha ne szedjük ki a földből. Gyökere elősegíti a talajérést, a fölösleges spenótlevél kitűnő talajtakaró. Vessünk spenótot a vegyes kultúrába olyan növények közé, amelyeket a földibolha kártétele fenyeget. Illata a kártevőket is riasztja. Ne vessük túl sűrűre, mivel nem ültethető át. A spenót jó csírázásához laza talajt igényel, mely felül tömör legyen. Ezért vetés után a talajt jól nyomkodjuk le. Az őszi vetést augusztus közepétől kezdhetjük és egész novemberig szedhetjük.A téli spenót vetése szeptemberben kezdődik, és betakarítása következő év márciusában történhet. Meleg és napos időben a spenót hajlamos a felmagzásra és mivel ez az időjárás májusban már gyakori, a spenótot érdemes korán elvetni. Nyáron nem lehet parajt termeszteni, mivel azonnal virágzásnak indulnak és termést hoznak. Ezt a hézagot az új-zélandi (Tetragonia tetragoniodes) parajjal lehet kitölteni. A növény a kristályvirágfélék közé tartozik. Magját márciusban cserépbe vethetjük, és május közepétől kiültethetjük. Ha a hajtások elérik a 15 cm magasságot, a hajtáscsúcsot és a leveleket szedjük le. Indát fejlesztve benövi a rendelkezésére álló területet. A növény szerteágazó, hosszú, földön fekvő hajtásokat hoz, a spenóthoz valamennyire hasonlító, azonban húsos levelekkel. Az új-zélandi spenót tápértéke azonban teljesen megegyezik a spenótéval. Legjobban a humuszban gazdag, középkötött könnyű talajokon fejlődik és még félárnyékos helyen is jó termést ad. Fagyérzékeny. Apró virágaiból jellegzetes magokat hoz, melyeket elszórva rendszeresen ellát minket friss zöldfélével. Laboda: Atriplex hortensis (spenótfa): Tavaszi, nyári spenótfajta, művelése megegyezik a spenótéval. Napsütéses időben már januártól vethető, a hideget jól tűri, az enyhe fagyokat károsodás nélkül elviseli. Kedvező körülmények között akár 2 méter magasra is megnőhet. gazigazito.hu