Szilágyság, 2020. július-december (30. évfolyam, 16-40. szám)

2020-09-11 / 26. szám

^«ilagyság 2 Kiskert Mikor szedjük fel a kardvirágot? A korán virágzó kardvirágok hagy­magumóit korán szedhetjük fel. Nem kell megvárnunk, míg a föld feletti ré­szek teljesen elsárgulnak, elhalnak, mi­vel a betegségek a földben hagyott gu­mókra nagyon gyorsan átterjednek. Ezt a gumók korai kiszedésével meg tudjuk akadályozni. De ezért ne szedjük túl ko­rán fel. Mi a megfelelő időpont? A felszedésre alkalmas időpont a gyökerek állapotából állapítható meg. Amikor az elhalás jelei mutatkoznak a gyökéren, felszedhetjük a gumókat. Eh­hez próbaképp szedjünk ki egy gumót a földből, és ha elhalt, barna gyökerei vannak, akkor nekiállhatunk a felsze­désüknek. A hagymák kiásását óvatosan végez­zük, ne sértsük meg a hagymagumókat. A legkisebb horzsolás is elegendő ah­hoz, hogy megfertőződjenek. A téli tá­rolás során a sérült gumó tönkremegy, de még az egészségeseket is megfertőzi. Száraz időben szedjük fel, rázzuk le a földet és tisztítsuk meg a gumó­kat. Mossuk le a földet, és egy vödör­be keverjünk be kálium-permanganát (gyógyszertárba lehet kapni) oldatot, ebbe áztassuk legalább húsz percig őket. Szárítsuk meg, majd folytassuk a téli felkészítését. A föld feletti részt 10 cm-re vágjuk le. Ne törjük, hanem vágjuk, és a levágott részt égessük el. Biztos, hogy vannak kórokozók a leveleken, így ha azokat a földön hagyjuk vagy a komposztra dob­juk, tovább fertőzünk. A kártevők közül a gladiólusz tripsz az, ami a talajban át­telelhet. Miután felszedtük, visszavágtuk és megtisztítottuk, szellős helyen szárít­suk meg. A legjobb a lapos rácsos láda. Sarjak leválasztása - felszedéskor, fajtánként. Ha ezt elmulasztjuk, egy idő után némelyik fajtából nagyon sok lesz, míg a többiből - leginkább a különlege­sebb színűekből - egyre kevesebb lesz. Némelyik fajta sok és nagy sarjhagy­­mát nevel, némelyik keveset és aprót, és ha csak a nagyobb hagymácskákat neveljük tovább, egykettőre eltűnnek a különlegesebb fajtáink. Miért görbült el a kardvirág virág­szára? - túl sekélyre lett ültetve és kiborul a földből - a talajban túl sok a nitrogén és ke­vés a kalcium. Fűszerpaprikáról részletesen Túl vagyunk a palántanevelésen, kiültetésen, már virágzik és hozza a számtalan apró vagy nagyobb termését. Lassan elérkezik a betakarítás. Hogyan lesz a fűszerpaprikából fűszer? A jó minőségű, szép, sötétvörös pap­rikaszín feltétele, hogy érett legyen a termés. Két érési fázisa van. A bokron és az utóérlelés, amikor is kialakul az íz és a zamat. Az augusztus végén, szeptember ele­jén leszedett paprika még nem alkalmas az őrlésre, ezzel még további feladata­ink vannak, még ki kell szárítanunk és érlelnünk, a színét stabilizálnunk. Az ideális szedési állapot, mikor szép piros már valamennyi paprika. Azok a pap­rikák, melyeket féléretten szedtünk le, az utóérlelés során nem lesznek piro­sabbak, azonban stabilizálódik az íz és ilatanyaguk, így az őrlemény nem fog idő előtt kifakulni, színét megtartja. Ha leszedtük, le kell mosni róla a szennyeződést, és le is kell csöpögtetni, vagy szárazra törölni. Ezután követ­kezhet a klasszikus cérnára, zsinórra fűzés, és szellős, száraz, meleg helyre kiakasztva tovább szárítjuk. Természetesen, tehetjük Raschel há­lóba, zsákokba is, így viszont a rotha­dás, penészedés esélye nagyobb. Akik „nagyban" paprikáznak, külön szárító helységet alakítanak ki, melynek kiváló a szellőzése, és fel is tudják fűteni. A paprika az utóérlelés során kissé megtöpped, csörgősre szárad, ideje ki­­csumáznunk. Kézzel törjük le a csöve­ket a szárról - a paprikamag kell az őrle­ménybe, de a szár és csuma nem. Miért kell a mag az őrleménybe? Hogy a benne található olaj kihozza a még élénkebb színt. Az őrlés: Mivel nincs paprikamalmunk, elő­ször össze kell törni, átrostálni, a na­gyobb darabokat újból tömi, majd konyhai robotgéppel ledarálni. És most jön a trükk: Darálás után pihentetni kell, hogy kihűljön. Ha így zacskóznánk, dobozol­nánk be, keserű lesz a fűszerünk. (Mi­kor mákot, cukrot darálunk a kávéda­rálón, az is felmelegszik, nos, a paprika úgyszintén felhevül, ezért ha kihagyjuk a pihentetés folyamatát, az összes mun­kánkat tönkre tehetjük, csak mert me­legen csomagoltuk be.) Miután kellően lehűlt, száraz, sö­tét, légmentes helyen tároljuk, hogy ne érintkezzen napfénnyel és levegővel. Spenót, paraj Rendkívül egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag levélzöldség. Tavasszal éppúgy vethető, mint ősszel. Fontos, hogy a spenót nagyon érzékeny a nitrogén túladagolásra, amely a nitrátok felhalmozódásához vezet. A túlzott nitrogéntól hamarosan nagy levéltöme­get fejleszt, a paraj azonban nehezen emészthetővé válik, és erre elsősorban a kisgyermekek érzékenyek. A biológiai módszerekkel művelt kertben fontos szerepe van. Gyökere szaponinokat tartalmaz, melyeknek a talajban kell maradni, hisz serkenti a növényi sejtfal tápanyag felvevő képességét Épp ezért, a gyökerét soha ne szedjük ki a földből. Gyökere elősegíti a ta­lajérést, a fölösleges spenótlevél kitűnő talajtakaró. Vessünk spenótot a vegyes kultúrába olyan növények közé, amelyeket a földibolha kártétele fenyeget. Illata a kártevőket is riasztja. Ne vessük túl sűrűre, mivel nem ültethető át. A spenót jó csírázásához laza talajt igényel, mely felül tömör legyen. Ezért vetés után a talajt jól nyom­kodjuk le. Az őszi vetést augusztus közepétől kezd­hetjük és egész novemberig szedhetjük.A téli spenót vetése szeptemberben kezdődik, és betakarítása kö­vetkező év márciusában történhet. Meleg és napos időben a spenót hajlamos a felmag­­zásra és mivel ez az időjárás májusban már gyakori, a spenótot érdemes korán elvetni. Nyáron nem lehet parajt termeszteni, mivel azon­nal virágzásnak indulnak és termést hoznak. Ezt a hézagot az új-zélandi (Tetragonia tetragoniodes) pa­rajjal lehet kitölteni. A növény a kristályvirágfélék közé tartozik. Magját márciusban cserépbe vethetjük, és május közepétől kiültethetjük. Ha a hajtások elérik a 15 cm magasságot, a hajtáscsúcsot és a leveleket szedjük le. Indát fejlesztve benövi a rendelkezésére álló területet. A növény szerteágazó, hosszú, földön fekvő hajtásokat hoz, a spenóthoz valamennyire ha­sonlító, azonban húsos levelekkel. Az új-zélandi spe­nót tápértéke azonban teljesen megegyezik a spenó­téval. Legjobban a humuszban gazdag, középkötött könnyű talajokon fejlődik és még félárnyékos helyen is jó termést ad. Fagyérzékeny. Apró virágaiból jelleg­zetes magokat hoz, melyeket elszórva rendszeresen ellát minket friss zöldfélével. Laboda: Atriplex hortensis (spenótfa): Tavaszi, nyári spenótfajta, művelése megegyezik a spenótéval. Napsütéses időben már januártól vethető, a hideget jól tűri, az enyhe fagyokat károsodás nélkül elviseli. Kedvező körülmények között akár 2 méter magasra is megnőhet. gazigazito.hu

Next