Szilágyság, 2021. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
2021-12-03 / 48. szám
2. I Gazdaság Felhívás kis- és középvállalkozók számára A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) november 27-től kérvényezniük kell az energiadrágulás kompenzálását, ha ezt nem teszik meg, nem kapják meg a támogatást - közölte szombaton a Facebook-oldalán az energiaügyi miniszter. Virgi Popescu tájékoztatása szerint a kérvény formanyomtatványa a http://energie.gov.ro/ordin-decontare/ webcímről tölthető le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az energiadrágulás kompenzálására a háztartási fogyasztók, a köz- és magánkórházak, az állami és a magán tanintézetek, a nem kormányzati szervezetek, a felekezetek és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények is jogosultak 2021 novembere és 2022 márciusa között. Forgalomban a 20 lejes címletű bankjegyek A Román Nemzeti Bank (BNR) december elsejétől forgalomba helyezte a 20 lejes címletű bankjegyeket. Ez az első román bankó, amelynek előoldalára egy női történelmi személyiség, Ecaterina Teodoroiu képe kerül fel. A BNR közleménye szerint a bankjegy kibocsátásával az intézmény az esélyegyenlőség megszilárdításához kíván hozzájárulni, illetve hangsúlyozni szeretné ‘a női személyiségeknek a román történelemben és társadalomban betöltött kiemelkedő szerepét’. A részben domborműves technikával készült, polimer alapú 20 lejes bankjegy mérete 136x77 mm, a domináns színe olivazöld. Több biztonsági elemet is tartalmaz, amelyek egy része csak különleges műszerekkel észlelhető. Tánczos Barna: folytatjuk a munkát egy tisztább, fenntarthatóbb országért „Folytatjuk a harcot az illegális szemétimport felszámolása ellen, a törvénytelen fakitermelés megállításáért, a fenntartható hulladékgazdálkodásért és a tisztább levegőért” - hangsúlyozta Tánczos Barna, aki az RMDSZ megbízásából folytathatja a környezetvédelmi tárca élén megkezdett munkáját. A környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti szaktárca vezetője kiemelte, hogy az erdő szociális és gazdasági jellegének a megerősítésére is külön figyelmet fordít a szaktárca: „Az EU-s erdőstratégia, az EU-s direktívák teljesen más utat szabnak, más perspektívákat jelentenek hosszú távon minden tagállamnak. Romániának figyelnie kell arra, hogy nálunk az erdő - túl azon, hogy levegőtisztító és a biodiverzitás szempontjából fontos szerepet játszik - komoly szociális vetülettel is rendelkezik, hiszen több mint 3 millió háztartás számára biztosítja a faanyagot a fűtéshez, és több százezer tulajdonos van olyan helyzetben, hogy nagyon szigorú szabályokat kell betartson akkor, amikor akár erdőgazdálkodásról, akár Natura2000-es területekről beszélünk. Közép és hosszú távon őket kell támogatnunk abban, hogy a saját erdeikből a saját tűzifájukat vagy a műfát, azaz az ipari felhasználású faanyagot úgy tudják kitermelni, hogy azzal ne bántsák a természetet, betartsák a Natura2000-es előírásokat, de ugyanakkor élvezhessék a hasznát annak az erdőnek, területnek, famennyiségnek, amelynek a tulajdonosai” - magyarázta Tánczos Barna. A koalíció és a kormányprogram kapcsán a tárcavezető elmondta, környezetvédelmi szempontból nincsenek különbségek az előző és a mostani között, és a kormányprogram környezetvédelmet tárgyaló fejezetében sincsenek jelentős különbségek, csak kiegészítések. Összetartozunk-egy vérből valók vagyunk A kapcsolatépítés és a kölcsönös tapasztalatmegosztás jegyében, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének meghívására Szerbiába, a vajdasági körzetekben tevékenykedő falugazdászokhoz látogattak az elmúlt napokban a Partiumi Falugazdász Hálózat Szilágy, Szatmár és Bihar megyei tagjai. A november 22-e és 24-e közötti szakmai látogatás újabb megerősítése annak a gyümölcsöző együttműködésnek, amely augusztusban Kémeren, a vajdasági falugazdászok partiumi látogatásának alkalmával kezdődött el. Az akkori, augusztus 24-i találkozón házigazdaként, a partiumi falugazdászok mutatták be a Szerbia magyarlakta térségeiben dolgozó társaiknak tájegységeink jellegzetességeit, a helyi gazdálkodók, mezőgazdaságból élők megélhetését és talpon maradását befolyásoló tényezőket. A viszont-meghívásra és a viszontlátogatásra sem kellett sokáig várni, így a napokban a partiumi falugazdák a vajdasági falugazdász-kollégáik mindennapi tevékenységén keresztül nyerhettek betekintést a délvidéki és a bánsági, illetve a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat egyetlen horvátországi tagja révén - a bácskai gazdák életébe. A tájékoztatás a vártnál is átfogóbb volt: a partiumi és a vajdasági falugazdászok találkozóját - aminek Szabadka szomszédságában, az Osztrák-Magyar Monarchia idején kiépült és világhírnevet szerzett palicsi üdülőközpont adott otthont Juhász Attila, a belgrádi kormány Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, valamint Merkatz László, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa is megtisztelte jelenlétével. Juhász Attila kifejtette, a falugazdászok az összekötő kapocs szerepét töltik be a gazdák és az agrárpolitika végrehajtásával megbízott intézmények között. „A ti munkátok fontos és nélkülözhetetlen a számunkra. Szerepetek a jövőben még inkább felértékelődik, hiszen a ti munkátok, a ti tapasztalataitok is kellenek ahhoz, hogy egyrészt a mezőgazdasági minisztériumban a támogatáspolitikát illetően jó döntéseket hozzunk, másrészt pedig, hogy általatok a gazdák nélkülözhetetlen információkhoz jussanak” - hangsúlyozta a szerb kormány államtitkára. „Nekünk az a célunk, hogy lehetőleg mindent meg lehessen adni a határon túl élő magyar gazdálkodóknak ahhoz, hogy szülőföldjükön boldogulni, megmaradni, élni tudjanak. Ez az alfája és az ómegája a munkánknak, hogy a külhoni magyarság megélhetését a szülőföldön biztosítani tudjuk” - fogalmazott Merkatz László, a Kárpát-medencében több mint 110 határon túli falugazdász munkáját összefogó főosztály képviselője.” Öröm és hála, hogy a két falugazdász-szervezet tagjai együttműködhetnek, tanulhatnak egymás tapasztalataiból és szakmailag egyeztethetnek számos olyan kérdésben, amely mindkét ország gazdálkodóit érinti. A jövőben is lesz miről egyeztetni, hiszen a vajdasági gazdák is ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint az erdélyi, partiumi társaik. Közös probléma a kistermelők ellehetetlenítése, fokozatos piacvesztése. Szerbiában ezt még az is tetézi, hogy a gazdák magánszemélyként semmilyen élelmiszertermelői tevékenységet nem végezhetnek, engedélyt kizárólag jogi személyiségű vállalkozóként kérhetnek. A helyi gazdálkodók helyzetét rontja a térség élelmiszer-feldolgozói kapacitásainak - külföldi tulajdonba kerülésük utáni -tudatos leépítése. Romániához hasonlóan a Vajdaságban is leállított cukorgyárak, tej- és húsfeldolgozók példái bizonyítják, hogy az újdonsült tulajdonosoknak csupán az átvett üzemek piacai és márkanevei kellettek, a tevékenységet kiszolgáló termelői és beszállítói hálózatra már nem tartottak igényt. Mindkét országban gondot okoz a munkaerőhiány, továbbá a jól képzett szakemberek megtartása. A szerb agráriumra is igaz a romániai mezőgazdasági termelést jellemző kettősség: a mérleg egyik oldalán a pár hektárt művelő családi farmok, a másik oldalán pedig a több ezer, nem ritkán több tízezer hektárnyi területen gazdálkodó, jellemzően külföldi tulajdonban működő nagyfarmok vannak. A helyi gazdáknak a termelési költségek növekedése mellett komoly kihívás a termőföldárak emelkedése is. A jobb minőségű földek hektárjáért már most is 15-20 ezer eurót kérnek az eladók, aminek hatására a Vajdaságban holdanként 300-350 euróra ugrottak a bérleti díjak. Jó volt egymástól tanulni. Szükségünk van az ehhez hasonló szakmai és kötetlen beszélgetésekre, közösségépítés-, kapcsolatápolás- és tapasztalatcserére, valamint egymás programjainak és tevékenységeinek a megismerésére. Szükséges, hogy mi falugazdászok a termelőket megfelelő időben hasznos információkkal lássuk el, hogy a gazdák jó és megfelelő döntést tudjanak hozni. Sütő Attila Közlemény A Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a 2020-as évben nem kellett tagsági díjat fizetni, ez évtől viszont 50 lej/fő az évi hozzájárulás. A tagok számára igazolást állítunk ki, mely lényeges a pályázatok szempontjából. A Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesületet 5 alapító tag hozta létre 2020-ban, az alakuló fórumon 173 ember vett részt, és 86 tag lépett be az egyesületbe: Kémer 8, Kárásztelek 5, Ipp 7, Nagyfalu 18, Bagos 6, Sarmaság 12, Perecseny 11, Varsolc 11, Szilágyszeg 1, Szilágycseh 2, Szilágysomlyó 2, Szentkirály 2, Bályok 1. Mások is beléphetnek, ha a jelentkezési űrlapot kitöltik és leadják a szüágysomlyói tanácsadó irodánál, vagy online, ha űrlapot kérnek és kitöltve beküldik Tisztelettel, Szoboszlai Attila elnök Fogadóórát tartanak a gazdáknak Szilágysomlyón Bákai Gabriella Dóra falugazdász fogadóórái Szilágysomlyón az Eagle Cons tanácsadó- és pályázatíró irodában a következő napokon lesz megtartva: december 16.