Szilágyság, 2021. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

2021-12-03 / 48. szám

2. I Gazdaság Felhívás kis- és középvállalkozók számára A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) no­vember 27-től kérvényezniük kell az energiadrá­gulás kompenzálását, ha ezt nem teszik meg, nem kapják meg a támogatást - közölte szombaton a Facebook-oldalán az energiaügyi miniszter. Virgi Popescu tájékoztatása szerint a kérvény formanyomtatványa a http://energie.gov.ro/or­­din-decontare/ webcímről tölthető le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az energia­­drágulás kompenzálására a háztartási fogyasztók, a köz- és magánkórházak, az állami és a magán tanintézetek, a nem kormányzati szervezetek, a felekezetek és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények is jogosultak 2021 novembere és 2022 márciusa között. Forgalomban a 20 lejes címletű bankjegyek A Román Nemzeti Bank (BNR) december else­jétől forgalomba helyezte a 20 lejes címletű bank­jegyeket. Ez az első román bankó, amelynek előol­­dalára egy női történelmi személyiség, Ecaterina Teodoroiu képe kerül fel. A BNR közleménye szerint a bankjegy kibocsá­tásával az intézmény az esélyegyenlőség megszi­lárdításához kíván hozzájárulni, illetve hangsú­lyozni szeretné ‘a női személyiségeknek a román történelemben és társadalomban betöltött kiemel­kedő szerepét’. A részben domborműves technikával készült, polimer alapú 20 lejes bankjegy mérete 136x77 mm, a domináns színe olivazöld. Több biztonsági elemet is tartalmaz, amelyek egy része csak külön­­­­leges műszerekkel észlelhető. Tánczos Barna: folytatjuk a munkát egy tisztább, fenntarthatóbb országért „Folytatjuk a harcot az illegális szemétimport fel­számolása ellen, a törvénytelen fakitermelés megállí­tásáért, a fenntartható hulladékgazdálkodásért és a tisztább levegőért” - hangsúlyozta Tánczos Barna, aki az RMDSZ megbízásából folytathatja a környe­zetvédelmi tárca élén megkezdett munkáját. A környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti szak­tárca vezetője kiemelte, hogy az erdő szociális és gazdasági jellegének a megerősítésére is külön figyelmet fordít a szaktárca: „Az EU-s erdőstraté­gia, az EU-s direktívák teljesen más utat szabnak, más perspektívákat jelentenek hosszú távon minden tagállamnak. Romániának figyelnie kell arra, hogy nálunk az erdő - túl azon, hogy levegőtisztító és a biodiverzitás szempontjából fontos szerepet játszik - komoly szociális vetülettel is rendelkezik, hiszen több mint 3 millió háztartás számára biztosítja a faanya­got a fűtéshez, és több százezer tulajdonos van olyan helyzetben, hogy nagyon szigorú szabályokat kell be­tartson akkor, amikor akár erdőgazdálkodásról, akár Natura2000-es területekről beszélünk. Közép és hos­­­szú távon őket kell támogatnunk abban, hogy a saját erdeikből a saját tűzifájukat vagy a műfát, azaz az ipari felhasználású faanyagot úgy tudják kitermel­ni, hogy azzal ne bántsák a természetet, betartsák a Natura2000-es előírásokat, de ugyanakkor élvezhes­sék a hasznát annak az erdőnek, területnek, famen­nyiségnek, amelynek a tulajdonosai” - magyarázta Tánczos Barna. A koalíció és a kormányprogram kapcsán a tár­cavezető elmondta, környezetvédelmi szempont­ból nincsenek különbségek az előző és a mostani között, és a kormányprogram környezetvédelmet tárgyaló fejezetében sincsenek jelentős különbsé­gek, csak kiegészítések. Összetartozunk-egy vérből valók vagyunk A kapcsolatépítés és a kölcsönös tapasztalat­meg­osztás jegyében, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének meghívására Szerbiába, a vajdasági körzetekben tevékenykedő falugazdászokhoz láto­gattak az elmúlt napokban a Partiumi Falugazdász Hálózat Szilágy, Szatmár és Bihar megyei tagjai. A november 22-e és 24-e közötti szakmai látogatás újabb megerősítése annak a gyümölcsöző együttmű­ködésnek, amely augusztusban Kémeren, a vajdasági falugazdászok partiumi látogatásának alkalmával kezdődött el. Az akkori, augusztus 24-i találkozón há­zigazdaként, a partiumi falugazdászok mutatták be a Szerbia magyarlakta térségeiben dolgozó társaiknak tájegységeink jellegzetességeit, a helyi gazdálkodók, mezőgazdaságból élők megélhetését és talpon mara­dását befolyásoló tényezőket. A viszont-meghívásra és a viszont­látogatásra sem kellett sokáig várni, így a napokban a partiumi falu­gazdák a vajdasági falugazdász-kollégáik mindenna­pi tevékenységén keresztül nyerhettek betekintést a délvidéki és a bánsági, illetve­­ a Kárpát-medencei fa­lugazdász-hálózat egyetlen horvátországi tagja révén - a bácskai gazdák életébe. A tájékoztatás a vártnál is átfogóbb volt: a partiu­­mi és a vajdasági falugazdászok találkozóját - ami­nek Szabadka szomszédságában, az Osztrák-Magyar Monarchia idején kiépült és világhírnevet szerzett palicsi üdülőközpont adott otthont­­ Juhász Attila, a belgrádi kormány Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, valamint Merkatz László, a ma­gyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa is megtisztelte jelenlétével. Juhász Attila kifejtette, a falugazdászok az ös­­­szekötő kapocs szerepét töltik be a gazdák és az ag­rárpolitika végrehajtásával megbízott intézmények között. „A ti munkátok fontos és nélkülözhetetlen a számunkra. Szerepetek a jövőben még inkább felér­tékelődik, hiszen a ti munkátok, a ti tapasztalataitok is kellenek ahhoz, hogy egyrészt a mezőgazdasági minisztériumban a támogatás­politikát illetően jó döntéseket hozzunk, másrészt pedig, hogy általatok a gazdák nélkülözhetetlen információkhoz jussanak” - hangsúlyozta a szerb kormány államtitkára. „Nekünk az a célunk, hogy lehetőleg mindent meg lehessen adni a határon túl élő magyar gazdálko­dóknak ahhoz, hogy szülőföldjükön boldogulni, meg­maradni, élni tudjanak. Ez az alfája és az ómegája a munkánknak, hogy a külhoni magyarság megélhe­tését a szülőföldön biztosítani tudjuk” - fogalmazott Merkatz László, a Kárpát-medencében több mint 110 határon túli falugazdász munkáját összefogó főosz­tály képviselője.” Öröm és hála, hogy a két falugazdász-szervezet tagjai együttműködhetnek, tanulhatnak egymás ta­pasztalataiból és szakmailag egyeztethetnek számos olyan kérdésben, amely mindkét ország gazdálkodó­it érinti. A jövőben is lesz miről egyeztetni, hiszen a vajdasági gazdák is ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint az erdélyi, partiumi társaik. Közös probléma a kistermelők ellehetetlenítése, fokozatos piacvesztése. Szerbiában ezt még az is tetézi, hogy a gazdák magánszemélyként semmilyen élelmiszerter­melői tevékenységet nem végezhetnek, engedélyt ki­zárólag jogi személyiségű vállalkozóként kérhetnek. A helyi gazdálkodók helyzetét rontja a térség élelmi­szer-feldolgozói kapacitásainak - külföldi tulajdonba kerülésük utáni -­tudatos leépítése. Romániához ha­sonlóan a Vajdaságban is leállított cukorgyárak, tej- és húsfeldolgozók példái bizonyítják, hogy az újdon­sült tulajdonosoknak csupán az átvett üzemek piacai és márkanevei kellettek, a tevékenységet kiszolgáló termelői és beszállítói hálózatra már nem tartottak igényt. Mindkét országban gondot okoz a munkaerő­­hiány, továbbá a jól képzett szakemberek megtartása. A szerb agráriumra is igaz a romániai mezőgaz­dasági termelést jellemző kettősség: a mérleg egyik oldalán a pár hektárt művelő családi farmok, a má­sik oldalán pedig a több ezer­, nem ritkán több tíz­ezer hektárnyi területen gazdálkodó, jellemzően külföldi tulajdonban működő nagyfarmok vannak. A helyi gazdáknak a termelési költségek növekedése mellett komoly kihívás a termőföldárak emelkedése is. A jobb minőségű földek hektárjáért már most is 15-20 ezer eurót kérnek az eladók, aminek hatására a Vajdaságban holdanként 300-350 euróra ugrottak a bérleti díjak. Jó volt egymástól tanulni. Szükségünk van az eh­hez hasonló szakmai és kötetlen beszélgetésekre, kö­zösségépítés-, kapcsolatápolás- és tapasztalat­cserére, valamint egymás programjainak és tevékenységei­nek a megismerésére. Szükséges, hogy mi falugazdászok a termelőket megfelelő időben hasznos információkkal lássuk el, hogy a gazdák jó és megfelelő döntést tudjanak hozni. Sütő Attila Közlemény A Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesülete felhívja az érdeklő­dők figyelmét, hogy a 2020-as évben nem kellett tagsági díjat fizetni, ez évtől viszont 50 lej/fő az évi hozzájárulás. A tagok számára igazolást állítunk ki, mely lényeges a pályázatok szempontjából. A Szilágy Megyei Magyar Gazdák Egyesületet 5 alapító tag hozta létre 2020-ban, az alakuló fórumon 173 ember vett részt, és 86 tag lé­pett be az egyesületbe: Kémer 8, Kárásztelek 5, Ipp 7, Nagyfalu 18, Ba­­gos 6, Sarmaság 12, Perecseny 11, Varsolc 11, Szilágyszeg 1, Szilágycseh 2, Szilágysomlyó 2, Szentkirály 2, Bályok 1. Mások is beléphetnek, ha a jelentkezési űrlapot kitöltik és leadják a szüágysomlyói tanácsadó irodánál, vagy online, ha űrlapot kérnek és kitöltve beküldik Tisztelettel, Szoboszlai Attila elnök Fogadóórát tartanak a gazdáknak Szilágysomlyón Bákai Gabriella­ Dóra falugazdász fogadóórái Szilágysomlyón az Eagle Cons tanácsadó- és pályázatíró irodában a következő napokon lesz megtartva: december 16.

Next