Szilágyság, 2022. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)

2022-07-01 / 26. szám

< <S /A 2. [] Gazdaság --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­A helyreállítási alapból finanszírozott harmadik bölcsődeépítési pályázatát nyitja meg a fejlesztési minisztérium Megjelent a Hivatalos Közlönyben a pályázati útmutató, júni­us 30-án nyitja meg a fejlesztési minisztérium a helyreállítási alapból finanszírozott új, környezetbarát bölcsődék megépítésére vonatkozó pályázatát - jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter. „Új, környezetbarát bölcsődéket építünk, erre vállalkoztunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalása óta, hiszen országszerte csupán a kisgyermekek három százalékának van helye a meglévő bölcsődék­ben. A nagyvárosokban, illetve a nagyvárosok melletti községekben különösen nagy gondot okoz a bölcsődei hely hiánya, erre a gondra találtunk megoldást, és a helyreállítási alapból származó pénzügyi erőforrásokat is ennek a célnak rendeltük alá” - nyilatkozta Cseke Attila RMDSZ-es szaktárcavezető. Az új, korszerű bölcsődékben játszó- és hálószobák, saját kony­ha és mosókonyha, nagyterem, orvosi rendelő és irodák is lesznek, és elegendő kültéri játszótér. Az nZeb (Near-zero energy building) épületeket áramtermelés és melegvíz-előállítás céljából napele­mekkel látják el, hőszigetelik és hatékony nyílászárókat szerel­nek rá. Hőpumpák segítségével meleg vizet vagy 10 Celsius-fokos levegőt vonnak fel az altalajból, amelynek köszönhetően nyáron hűthető az épületet, télen pedig kevesebb energiával melegíthető fel szobahőmérsékletre. Az új bölcsődékben intelligens informa­tikai rendszerek működtetik majd a fűtést, klímát, világítást, a felszerelésnek köszönhetően a fenntartási költség kisebb lesz, ami a növekedő energiaárak tükrében fontos szempont. A környezet­­barát épületek nem járulnak hozzá az üvegházhatáshoz. A szaktárcavezető elmondta: a május elején közvitára bocsá­tott és a tegnap hivatalosított pályázati útmutató szerint az önkor­mányzatok június 30-tól július 30-ig pályázhatnak a minisz­térium által rendelkezésre bocsátott, egyszerűen használható online felületen. A szaktárca a bölcsődeépítést teljes mértékben finanszírozza, az önkormányzatnak csak a közművesített telket kell biztosítania. A fejlesztési minisztérium tavaly indított bölcsődeépítési prog­ramjában már sikeresen megpályázott és közbeszerzési vagy kivi­telezési szakaszban lévő bölcsődék közül 64-et átemel a szaktár­ca és a helyreállítási alapból finanszíroz, az összesen több mint 200 millió eurós keretből összesen 110-120 új, környezetbarát bölcsődék finanszírozására biztosíthat támogatást az RMDSZ által vezetett fejlesztési minisztérium, ehhez adódik hozzá az álla­mi költségvetésből erre a célra elkülönített összeg. Egy bölcsődé­ben, annak mértétől függően, 40-110 gyermek fér el. Országszerte 22 bölcsőde építkezési munkálatait hagyta jóvá eddig a szaktárca. Néhány év alatt jelentős előrelépést biztosítunk a bölcsődeépítés területén. Mint ismeretes, a fejlesztési minisz­térium épületfelújításra is finanszírozást nyújt a helyreállítá­si alapból, a pályázati időszak zártakor 1.437 pályázati kérés érkezett 2,42 milliárd euró értékben, és az első hét támogatási szerződést már aláírták. A fejlesztési szaktárca a települések fej­lesztését és zöldebb infrastruktúráját is támogatja újabb több mint 2 milliárd euróval, a pályázatokat június végéig nyújthatják be az önkormányzatok. Kreintner Zilahon a 2022 évi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés­ és szállítás menetrendjének időpontja Zilahon minden hónap minden második hetében a házak környékén szelektív gyűjtési napok vannak, ennek időpontja egybeesik a háztartási hulladékok összegyűjtésének napjával. Június 27 - július 3 A hulladékgyűjtés 6.00-22.00 óra között zajlik. J>*il_ggsng Szépen teljesítettek a szilágysági borászok Díjözönnel tértek haza a szilágysági, szat­mári, és bihari borászok, bortermelő gazdák az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének rangos szakmai rendezvényéről, az első alkalommal megtartott Erdélyi és Partiumi Borversenyről. A szigorú, nemzetközi borbírálat szabályait követő megmérettetésre - melynek június 24- én, a ménesi borvidékhez tartozó Ópáloson, Balla Géza Pincészete adott otthont - fehér, vörös és rozé borok kategóriájában több mint kétszáz - szám szerint 236 - mintával jelentkez­tek a termelők. A felhívás népszerűsítésében és a borminták begyűjtésében - partnerszervezet­ként - a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi falugazdászai is oroszlánrészt vállaltak. A versenyre benevezett bormintákat - amit kizárólag címkézett, palackozott formában fo­gadtak a szervezők - pártatlan erdélyi és ma­gyarországi elitborászok, nemzetközi borkeres­kedők, a Magyar Bor Akadémia elnökségi tagjai, egyetemi oktatók és elismert szakmai szervezetek vezetőiből álló zsűri véleményezte. A zsűri el­nöki tisztét Légii Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke töltötte be, a rendezvényt pedig jelenlétével az Agrárminisztérium Kárpát Medencei Együttműködések Főosztályának és Magyarország bukaresti nagykövetségének vezető tisztviselői is megtisztelték. Az ünnepélyes eredményhirdetést mege­lőzően a versenyre érkezett tételekről tömören Balla Géza, rendezvény házigazdája, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének elnöke, akit 2018-ban Magyarországon az év borterme­lőjének választottak, elégedettségét fejezte ki a beküldött minták számát illetően, de nem hallgatta el azokat a borhibákat vagy tech­nológiai pontatlanságokat sem, amiket a zsűri a versenyre nevezett minták némelyikében ta­pasztalt. A leggyakrabban elkövetett hibának a túlképezést nevezte, aminek kiküszöbölésé­ben és pontos beállításában a közeljövőben az Agrárminisztérium támogatásával létrejövő borlaboratórium-hálózat is segíti a termelőket. Átfogó vizsgálatot és szakvéleményezést kínáló laborok nyitnak hamarosan a Partiumon belül. Balla értékelése szerint az elmúlt évekhez képest a fejlődés így is szembetűnő. Leszögezte: azok a borok, amik a mostani megmérettetésen jól szerepeltek, arany- vagy ezüstérmet szereztek, a nemzetközi pontozási normák alapján nyu­godtan és jó eséllyel vehetnek részt a nagy eu­rópai bornemzetek versenyein is, legyen szó akár a berlini, a londoni vagy akár a brüsszeli borversenyről. Ezen keresztül pedig a borásza­tok saját és borvidékeik jó hírét erősítve a ran­gos borkereskedők kínálatában is helyet köve­telhetnek maguknak. De ahhoz, hogy az erdélyi, partiumi borászatok előrébb lépjenek, a helyi talajadottságaikat kihasználva és megjelenítve minőségi borokat készítsenek, tudniuk kell azt is, hogy a nemzetközi összevetésben hol állnak, hol helyezkednek el. Ennek a szakmai felmérését szolgálja a mostani borverseny is - hangsúlyoz­ta Balla Géza. A szakember épp ezért arra kérte borásztársait, hogy sértődés helyett építő jellegű tanácsként tekintsenek a zsűri által megfogal­mazott kritikákra. Közös érdek ugyanis hogy előrelépjenek, hogy a helyi borászok, borászatok egyre jobbá váljanak és a palackozott minőségi nedűik előtt ne csak a hazai, hanem a nemzetkö­zi piacok is megnyíljanak. A nemzetközi borversenyek szabályzata alapján a kategóriánként benevezett minták legtöbb 30 százaléka nyert elismerést. A fe­hér borok csoportjában - ahol a benevezett 151 minta alapján a legnagyobb volt a versengés - az aranyéremhez legalább 87 pont elérése volt szükséges. Ezt a határt 16 mintának si­került átlépnie. Szilágy megyéből a Fort Silvan borászat két arany minősítéssel tért haza, Aszódi Zoltán két aranyat kapott, illetve Bogya István bora ért még aranyat. Ezüst minősítésben részesült Bonczidai Tibor és Lelik István bora. Rajtuk kívül magas pontszámban részesült: Luka Borpince, Simon Árpád, és Máté Zoltán borai. A Partiumi Falugazdász Hálózat nevében gra­tulálunk a borászoknak az elért helyezésekhez. Sütő Attila Zöld utat kaptak a környezetvédelmi tárca erdősítési programjai, a munkálatok mellett húsz éven keresztül évi 456 eurót kapnak az új erdők tulajdonosai .Az Európai Bizottságtól is zöld utat kaptak a helyreállítási alapból megvalósuló erdősíté­si programok. A környezetvédelmi szaktárca két támogatási rendszert dolgozott ki. Az egyikkel az erdőtüzek, természeti katasztrófák, széltörések, bogártámadások után tönkrement erdők hely­reállítását támogatjuk. Ezt a 100 millió eurós újraerdősítési programot már májusban jóváhagyta az Európai Bizottság, most pedig az új erdők létre­hozását támogató 500 millió euró összköltségvetésű támogatási programot is kedvezően bírálták el. Ez azt jelenti, hogy hatékonynak találták azt az ösz­tönző rendszert, amellyel 2026-ig közel 60 ezer hek­tárral növeljük az erdős területeket Romániában” - ismertette Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. A most jóváhagyott erdősítési program célja, hogy arra ösztönözze a mezőgazdasági területek tulajdonosait, hogy erdősítsék azokat. „Közvetlen támogatást nyújtunk az erdősítésre alkalmas földek magán- és állami tulajdonosainak, beleértve az önkormányzatokat, valamint azok társulásait. A támogatás feltétele, hogy legalább 0,5 hektáros erdőterületet, vagy 0,1 hektáros erdősávot, azaz a mezőgazdasági területek a széleróziótól és aszálytól védő fasorokat kell létrehozni. Az erdősítést az Erdőőrség által jóváhagyott projektterv szerint kell elvégezni, amely részletezi a telepítendő fa- és cser­jefajtákat, valamint az ültetvények sűrűségét. A támogatás fedezi az erdősítés teljes költségét” - rész­letezte a tárcavezető. Tánczos Barna emlékeztetett: a szaktárca az erdősítési munkálatok finanszírozása mel­lett az új erdők által megkötött szén-dioxid mennyiség után is támogatást nyújt a tulaj­donosoknak. „A pályázók 20 évig hektáronként évi 456 eurós támogatást is kapnak. Az összeget a Környezetvédelmi Alapból fogjuk biztosítani. Ezzel kompenzáljuk az új erdős terület által megkötött szén­dioxid mennyiséget. Az erdő a legjobb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére, éppen ezért fontos, hogy ösztönözzük a fenntartását" - mondta a miniszter. A Környezetvédelmi Minisztérium 800 millió eurós keretet különített el az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervben az erdőkre. Az erdősítés és az erdők helyreállítá­sa mellett faiskolák és városi parkerdők létre­hozását, valamint az erdészeti ágazat menedzs­mentjének reformját is finanszírozza.

Next