Katolikus gimnázium, Szilágysomlyó, 1903
Az egyházi lovagrendek keletkezése, fejlődése s hatásáról, tekintettel a hazai viszonyainkra.*) A keresztes hadjáratok általánosságban, históriailag s kulturális tekintetben véve nagy horderejűek, fontosak, hasznosak és becsük kimondhatatlan, mert ők vetették meg alapját a lovagságnak, illetőleg a lovagintézménynek, mely nem egyéb, mint az ősgermán fogalom vegyülete a fedualismussal és a kereszténységgel. A kereszténységnek a lovagintézményre való hatása abban áll, hogy a harciasságnak nemes irányt tudott adni, küzdött az Istenért és a vallásért, védeni az ártatlanokat, elhagyottakat s özvegyeket szent kötelessége minden lovagnak. Eszerint bátran ki lehet mondani, hogy ez nem egyéb, mint a keresztény vitézségnek a megnemesítése. Másrészt a középkori lovagintézmény, a régi római lovagintézménnyel semminemű összefüggésben nincsen, az úgynevezett comitatusból, kíséretből eredt, melynek tagjai az általuk választott főnök vezetése alatt állottak, milyenek voltak iI. Grál lovagjai, Artus király köre, stb. Ily comitatus tagjai vezérüktől hűbért nyertek, melynek fejében a hűbérúr irányában különféle szolgálatok teljesítésére voltak kötelezve. A hűbérintézmény fejlődésével karöltve járt a lovagintézmény fejlődése is, erre a keresztes hadjáratok rendkívüli befolyást gyakoroltak. Ezek utján érintkezésbe jutott a lovagintézmény a dél-francziaországi lovagsággal, melynek finom *) E tanulmánynál következő forrásmunkákat használtam fel: Fejér Codex diplom. II. k. Dr. No Izvardt F. J. Világtört. középkor. Horváth: Magyarország története. Hauser Tivadar: Magyarok tört. I.,II. k. Magyar encyclopedia kézikönyve. Pallas Lexikon. Kazaly Imre: Egyetemes egyháztörténelem kézikönyve. 1 *