Vasárnap, 1995. április (2. évfolyam, 13-17. szám)
1995-04-02 / 13. szám
2 VASÁRNAPI HÍRLAP HÍRHALÁB ■ Rendkívül súlyos, húsz évet meghaladó börtönbüntetéssel sújtotta egy veronai bíróság szombaton azt a három fiatalt, akik az autópálya felüljárójáról dobált kövekkel egy 25 éves lány halálát okozták 1993 decemberében. A bíróság szándékos emberölésnek minősítette a történteket. A boszniai muzulmánok és szerbek hat napig tartó blokádja után pénteken megnyíltak a Szarajevóba vezető segélyszállító útvonalak. Elsőként a muzulmán hatóságok engedték tovább a szarajevói szerb negyedekbe tartó, 60 tonna élelmiszert szállító segélyszállítmányt, s ezt követően a szerbek is megnyitották a repülőteret és a muzulmán negyedeket összekötő egyik útvonalat. ■ Éles vita bontakozott ki a német kormánypártok között az észak-iraki török támadás megítéléséről. Klaus Kinkel külügyminiszter, a szabad demokraták elnöke egy szombati beszédében ismét élesen bírálta a török hadsereg támadását, és felszólította Ankarát, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait Irak területéről. Edmund Stoiber bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökségi tagja viszont kifogásolta, hogy egyes bonni politikusok egyoldalúan bírálják az ankarai vezetést. ■ Leonyid Kucsma ukrán államfő szombaton elnöki rendelettel személyes ellenőrzése alá vonta a szakadár törekvések jegyében alakult krími kormányt - közölte a kijevi elnöki hivatal szóvivője. ■ Szombaton az Osztrák Szocialista Párt elnöksége kijelölte a kormányból kivált négy miniszter utódát. A jövő hét végétől az új osztrák pénzügyminiszter a 38 éves Andreas Staribacher (eddig adótanácsadóként dolgozott). A belügyi tárcát a 46 éves Caspar Einem, a kancellári hivatal decemberben kinevezett államtitkára, korábban az ÖMV állami olajipari konszern igazgatója veszi át. Szociális és munkaügyi miniszter az 57 éves Franz Hums, a vasutasok szakszervezetének eddigi elnöke, nőügyi miniszter pedig a 47 éves Helga Konrad grazi városi politikus lesz. ■ Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter szerint Dzsohar Dudajev csecsen elnök fegyveresei Sáli feladása után a lakott településeken nem folytatnak ezentúl harci tevékenységet, és a déli hegyekben partizánháborúra készülnek majd. Gracsov az osztankinói tévének nyilatkozva nem zárta ki, hogy akár több éven át tartó partizánháború kezdődhet, miután a csecsen fegyveres csoportok időről időre megpróbálnak majd rajtaütni a köztársaságban maradó orosz csapatokon. NAGYVILÁG „Fujimorizmus " Az önkényuralom új modellje Ha a gazdaságot nézzük, Peru Alberto Fujimori elnöksége alatt sikertörténet: gazdasága tavaly a világon a leggyorsabban, 12 százalékkal növekedett, idén további 6 százalékra van kilátás, az infláció pedig latin-amerikai mértékkel alacsony, 9 százalékos. Fujimori receptje a sikerhez ugyanaz, ami a chilei diktátoré, Alberto Pinocheté volt: a gazdasági fegyelmet a tekintélyuralmon nyugvó állam kényszeríti ki, s amint az Ecuadorral kezdett határháború is mutatta, Peru veszélyt jelent a térség demokráciáira. Már amennyien vannak. Az igazság tudniillik az, hogy miközben újabban sokat beszélnek a demokrácia életképességéről Latin-Amerikában, a térségben a hatalom változatlanul inkább az erőn, mint a törvényeken alapul. A demokrácia formális keretei el fognak korhadni, ha ismét szabad utat kapnak a latinamerikai kultúrában mélyen gyökerező tekintélyuralmi ösztönök és a kábítószer-kereskedelmet bonyolító bűnszövetkezetek. Az irányzat egy sor országban máris nyilvánvaló, sőt a politikai szótárakban már neve is van. „Fujimorizmusnak" nevezik azt a rendszert, ahol az alkotmányra hivatkozó önkényuralom van. Alberto Fujimorit 1990-ben valóban demokratikusan választották meg. Két évvel később azonban a hadsereg támogatásával feloszlatta a törvényhozást, és felfüggesztette az alkotmányt. Ezután az Amerikai Államok szervezete (OAS) nyomására - új választásokat szervezett, s a manipulált szavazásból született testület módosította az alkotmányt. Nem meglepően úgy, hogy azzal lényegében szentesítették az elnök „önpuccsát", kezébe szinte korlátlan hatalmat adtak, és biztosították újjáválasztását. Mindez elég volt ahhoz, hogy az OAS elfogadja az új perui rendet. Annál is inkább, mivel a nemzetközi pénzügyi körök szintén elfogadták és a perui elnök nem egy latin-amerikai kollégája a maga számára is nyitva szeretné tartani a „fujimorizmus" lehetőségét. Vannak már példák is. Guatemalában a hadsereg csak azért nem vette át a hatalmat, mert Ramiro de Leon Carpio elnök képtelen megakadályozni a mindennapos politikai gyilkosságokat, az emberi jogsértéseket. Ingatag Ecuador is, a Dominikai Köztársaságban pedig Balaguer elnök a választási csalás ellenére maradhatott. Időközben pedig Fujimori sütkérezik a kétes népszerűségben, nyíltan hirdeti demokráciaellenes jelszavait, és legutóbb már odáig ment, hogy Kínát állította modellként Latin-Amerika elé. Tavalyi pekingi látogatása után egy amerikai lapnak kijelentette: „Nem szabad dogmatikusnak lennünk, nem kell az úgynevezett demokratikus rendszert erőltetni..." Mindezt az OAS és az amerikai kormány tudomásul veszi. A térség országainak csúcstalálkozójára csak Fidel Castro nem kapott meghívót. Azaz: amennyiben valaki nem alkalmaz pékével szemben totális elnyomást, ha nem dönti a legsúlyosabb nélkülözésekbe, akkor szalonképes. Douglas W. Payne/Interco TAROM-gép: a katasztrófa után Nincs sok esély az áldozatok azonosítására Balotesti község határában, Bukaresttől 30 kilométerre szombaton folytatódott a kutatás a pénteken lezuhant román Airbus gép katasztrófájának színhelyén. A repülési adatokat rögzítő fekete dobozt, amely fényt deríthet a tragédia okára, végül megtalálták, de adatait még nem hozták nyilvánosságra. A kivezényelt egységek körülhatárolták az egész mezőt, amelyen a számtalan kisebb-nagyobb darabra szakadt gép maradványai találhatók. Nem sok esély van áldozatok azonosítására, mivel ízekre szaggatta őket a robbanás, illetve elégtek a becsapódást követő tűzben. Az emberi maradványokat plasztikzacskókba gyűjtik a polgári védelem bonctani intézetének emberei. Több tanú szerint a gép lezuhanása előtt gyengébb robbanást hallottak, s az Airbus lángokban állt, amikor a földhöz közeledett. Nem tartják elképzelhetetlennek a szabotázst. Az Evenimentul Zilei ismerteti azt a belgiumi feltételezést, hogy esetleg a GIA algériai iszlám terrorszervezet merényletéről lehet szó, mivel éppen péntekre tűzték ki a szervezethez tartozó, Belgiumban letartóztatott személyekkel kapcsolatos vizsgálat kezdetét. Egy másik lehetséges összefüggés: Romániában március 21-én éppen az Otopeni repülőtéren vették őrizetbe Jukiko Ekita japán terroristanőt, aki hamis perui útlevéllel érkezett Romániába, és kiadták Japánnak, ahol évek óta körözték. A Ziua tudni véli, hogy a SRI román hírszerző szolgálat korábban titokban nyomozott az IL 62- es gépek földi karbantartó személyzete után, abból a feltevésből kiindulva, hogy mivel az Airbusok beszerzése megfosztotta őket munkájuktól, bosszúakcióra készülhetnek. A lapok felelevenítik a TAROM Airbus gépeinek korábbi eseteit. A Párizs környékén szeptember 24-én bekövetkezett zuhanás ügye, amikor a pilótának a földtől 100 méternyire sikerült kihoznia a gépet, mindmáig tisztázatlan. Szigorú biztonság közepette keresik a katasztrófa okát l'faS.VII.Vtl’ Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: PÓR VILMOS (Hírlap), SZEKERES TAMÁS (Sport), HALMAI KATALIN (Család) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (publicisztika), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) Interjú: HAVAS HENRIK, MÜLLER TIBOR Főmunkatársak: FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 1884336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok, az ERALL Rt. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap-és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 576, fél évre 1152, egész évre 2304 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 Moszkvai tévé: gyilkosság, botrányok Újra sugároz az adó Meglehetősen zavaros előzmények után szombaton megkezdte a sugárzást az orosz közszolgálati televízió. Borisz Jelcin elnök tavaly év végi rendelete alapján rohamtempóban hozták létre a tévé működtetésére a részvénytársaságot. A részvények 51 százalékával rendelkezik az orosz állam, 49 százalékon pedig különböző beruházók osztoznak. Létrehozásával az egyik kinyilvánított cél az volt, hogy csökkentsék az államközösség nagy részén fogható osztankinói tévé veszteségét, a finanszírozásba tőkeerős részvényeseket vonva be. A másik cél a műsor színvonalának javítása, a műsorkészítők versenyeztetése révén. Eleve sok bírálat érte a részvénytársaság megalakításának módját, mivel a céget a nyilvánosság kizárásával, a kulisszák mögött hozták létre, nyolc vezető orosz pénzügyi csoport részvételével. Jelcin elnök ellenzéke azzal vádol, hogy a jelenlegi vezetést támogató orosz tőkés csoportok és a hatalom eszközévé válhat. Az állomás létrehozása az osztankinói tévé dolgozóinak heves ellenállásába is ütközött, miután felmerült, hogy a lépés létszámcsökkentéssel jár. Osztankinótól rendeli majd a közszolgálati tévé a programokat. Sok műsor viszont máris átkerült a közszolgálati televízióhoz, így például a hírműsorok, amelyek adásidejét a duplájára akarják növelni. Változtatni akarnak a reklámpolitikán is, kiküszöbölve a reklámok adásidejének eddigi lánckereskedelmét. Nem kizárt, hogy ez állt a tévétársaság vezérigazgatója, a népszerű tévésztár, Vlad Lisztyev nagy felzúdulást kiváltó, egy hónappal ezelőtti meggyilkolásának hátterében is. Kösz, nem vagyok jól Olvasom, ez lett a New Deal vége, hat évtizedet ért meg, és most puff, kész. Az amerikai képviselőház republikánus többsége kimondta a halálos ítéletet a központi alapokból finanszírozott jóléti kiadások, a szegényeknek és rászorultaknak adott washingtoni támogatás felett. Öt év alatt 66 milliárd dollárt takarít meg ezzel az amerikai költségvetés. (Szép pénz, több, mint ami Bokros zsebében marad, ha végrehajtja a leépítést.) Feltéve, hogy a szenátus is elfogadja, ami megtörténhet, és ha az elnök nem vétózza meg az egészet - ami ugyancsak megtörténhet. Világjelenség - borzol a tavaszba beköszöntött tél -, és fázom attól, ami ránk vár. De hát Csehországtól Mexikóig, Portugáliától Ausztriáig nem ugyanez megy végbe? Miért éppen mi lennénk a kivételek? - nyugtatom magam. Azért valami elgondolkoztat. A dolgok ebben a mi világunkban már jó ideje hullámokban történnek. Vége lett a második világháborúnak, és Keleten, Nyugaton, Nagy-Britanniában ugyanúgy, mint Indiában, mindenki elhitte, hogy a jövő kulcsa az erős nehézipar. Ezt a világ számos országában úgy értették, emlékeztethetek Ausztriára vagy magunkra is, hogy „a gazdaság irányító posztjait az államnak kell kézben tartani”. Erre az elvre a későbbiekben számos jóléti állam épült Európában. Ezeket a rendszereket most sorra leépítik, mert rájöttek, hogy ezt a társadalom a gazdaság jelenlegi szintjén nem engedheti meg magának. Ami Amerikát illeti, F. D. Roosevelt 1933-ban kezdett szociális programját még csak most fosztják meg eszközeitől - de annál alaposabban. Mondom, az ember hajlamos lenne elhitetni magával, hogy hiába, ez egy ilyen világ, kicsi a földgolyó, nagyon egymáshoz vagyunk láncolva, egyikünk sem csinálhat mást, mint a többi. Azért csak fúrja az oldalamat a gondolat: nem az járt vajon mindig jobban, aki félreállt, amikor nagyon fújt a szél? Aki nem futott együtt a többiekkel, hanem a saját feje után ment? Hogy mást ne említsek: ezek a hullámok például Svájcon soha nem csaptak át. Sem az egyik, sem a másik. És van még néhány kis ország a világon, amely - függetlenül attól, merre fúj a szél - megáll a maga lábán. Nem csatlakozik az Európai Unióhoz, köszöni, megvan anélkül is. Szidjuk a történelmet, a földrajzot, sorsunkat, hogy ezt mi nem tehetjük meg? Hogy amikor mások meghúzzák a nadrágszíjat, pont ugyanakkor mi is kénytelenek vagyunk rá? A kívül maradáshoz nem kevesebb, hanem több erő kell. Ami nekünk nincs. K. Gy. 1995. április 2. Der Standard Magyarok elűzése Ipartelepítés segítségével akarták elűzni eredeti lakhelyeiről a szlovákiai magyarságot. A bécsi Der Standard pozsonyi tudósításában Michal Borgyánit, az Együttélés mozgalom pozsonyi szekcióvezetőjét idézi, aki az egykori Csehszlovákia kommunista kormányának egy titkos tanulmányáról számolt be. A 250 oldalas tanulmány a nyolcvanas években készült „Szlovákia népgazdasági fejlődése, tekintettel a nemzetiségi kérdésre" címmel. Négy olyan magyarlakta területre vonatkozó nagyobb programot irányoztak elő, amelyek elősegítik a magyarok elvándorlását tisztán szlováklakta területekre, és ezzel meggyorsítják az asszimilációt. A tervezetek közé a bősi vízi erőmű, egy Kassa közeli papírgyár és a mohi atomerőmű tartozik. A Der Standard beszámol arról, hogyan kellett az építkezés megkezdése előtt a Mochovcére átkeresztelt, színtiszta magyar falu 800 lakosának elköltöznie. A bősi csatorna építésekor négy magyar falut teljes egészében elvágtak a külvilágtól, s így közvetve ösztönözték a lakosság elvándorlását.