Színes Vasárnap, 1995. december (2. évfolyam, 48-52. szám)
1995-12-03 / 48. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP HÍRHASÁB ■ Hat és fél évi börtönbüntetésre ítélték szombaton Szingapúrban Nick Lecsont, a brit Baring Bankház volt sztárbrókerét, aki miatt a tekintélyes pénzintézet februárban összeomlott. Ügyleteivel mintegy 1,4 milliárd dolláros veszteséget okozott cégének. ■ A Galileo nevű amerikai űrszonda a Jupiter magnetoszférájába, azaz az óriásbolygó mágneses légköri tartományába érkezett. Ezzel egyedülálló lehetőség nyílik a csillagászok számára, hogy adatokat kapjanak a Jupiter magnetoszférájának az összetételéről. A Galileo ugyanis csütörtökön ejtőernyővel kidob egy miniszondát, amely 40-75 percen át rádión közvetít adatokat a Galileóra, amely azokat a földi irányítóközpontba továbbítja. ■ Tizenkét személy életét vesztette és tizenöten megsebesültek pénteken az algériai fővárostól 110 kilométerre keletre lévő Buzagewében annak következtében, hogy egy épületben, amelyben filmet forgattak, robbanás történt. A detonáció akkor történt, amikor a stáb egy jelenethez robbanóanyagot készített elő. ■ Vízbe fulladt 22 iskolás gyerek Zimbabwéban, amikor egy osztálykiránduláson felborult és elsüllyedt a gyerekeket szállító katamarán. További 18 gyerek, valamint egy tanár és a hajó kormányosa sértetlenül partra úszott. A katasztrófát a partról az a harminc gyerek nézte végig, akiknek nem tellett a mintegy másfél dolláros menetdíjra. ■ Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője leszögezte, hogy nem támasztanak feltételeket az augusztusban eltűnt két francia pilóta szabadon engedéséért, de egyelőre maguk a szerb hatóságok sem tudnak a két francia sorsáról. ■ A Srí Lanka-i kormánycsapatok elfoglalták a tamil lázadók fellegvárát, Jaffna városát. Jaffna az önálló tamil állam megteremtéséért 12 éve gerillaharcot folytató tamil ellenállók központja volt - írta a Reuter. Párizsra vár a NATO Már csak a Daytonban kötött békemegállapodás párizsi aláírása és az ENSZ Biztonsági Tanácsának hivatalos felkérése hiányzik ahhoz, hogy megkezdődjék a NATO délszláv béketeremtő missziója. A NATO- országok nagykövetei szombaton feltételesen elfogadták a mintegy 60 ezer katona részvételével kilátásba helyezett boszniai béketeremtő művelet terveit. A jóváhagyást a hírek szerint egy amerikai-francia nézeteltérés késleltette. Franciaország, amely nem tagja a NATO katonai integrált szervezetének, ragaszkodott ahhoz, hogy a helyszínen dolgozó parancsnokság hatékony politikai felügyeletét biztosítsák. Sikerült megnyernie európai szövetségeseit is ahhoz, hogy Leighton Smith admirális mellett a nagyköveti tanácsnak állandó politikai képviselője legyen. Ezt az amerikaiak ellenezték, tartva attól, hogy kettős irányítási lánc alakul ki. A döntés végül nyitva hagyta a politikai megbízott és Brüsszel közvetlen kapcsolattartásának lehetőségét, de kizárja, hogy a politikai összekötő beleszóljon a helyszíni katonai vezetés munkájába. Brüsszeli jelentés szerint egy 2600 fős logisztikai, műszaki feladatokkal megbízott kontingens e hét végén elindult a térségbe. Eközben mind nagyobb gondot okoz a menekültek problémáinak megoldása. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2,7 millió délszláv menekült letelepítésére vállalkozik. Ez a béketeremtő hadműveletek következtében nem könnyebb, mind nehezebb feladat. A szerb ellenőrzés alatt álló területekre teljesen kizárt menekülteket telepíteni. Azok a szerbek pedig, akik a muzulmán-horvát szövetség számára megítélt területeken élnek, mint például a szarajevói szerb polgárok, valószínűleg ismét a kollektív elvándorlást választják. Még olyan hírek is lábrakaptak, hogy inkább tömeges öngyilkosságot követnek el, semmint muzulmán kormányzat alatt éljenek. A Newsweek amerikai hírmagazin fotója: ez a cseh katona már harcrakész (hírek szerint a csehek néhány száz katonából álló kontingenst küldenek a NATO-akció támogatására) Vlagyivosztokban minden kapható Borisz Jelcin rendeletileg megtiltotta, hogy az oroszországi erőművek kapcsolják ki a katonai bázisok áramellátását, ha a hadsereg nem tudja kifizetni a villanyszámlát. Ez az intézkedés azt a példátlan szeptemberi incidenst követte, amikor a Komi-félsziget nukleáris tengeralattjáró-kikötőjétől tagadta meg az áramszolgáltatást a helyi villamosművek. Az orosz flottát azonban ez a rendelet nem menti meg az anyagi csődtől. Éppen ezért a flotta egységei igyekeznek magukról gondoskodni. A Financial Times moszkvai keltezésű híradása szerint Vlagyivosztokban bárki kipróbálhatja az éjszaka is látó szemüvegeket, lőhet egy sorozatot a hadihajók fegyvereivel és étkezhet a katonai kantinban. Ez utóbbi mindössze ötven dollárba kerül. Ám ha valaki ki akar próbálni egy tankelhárító löveget, 700 dollárt fizet az élvezetért. A vlagyivosztoki flotta szóvivője már bejelentette, hogy a jövő héttől fogva szervezett csoportok látogathatják hajóikat. Jelentkezni a megadott telefonszámon lehet. Az angol lap tudósítója kipróbálta, ám a szám soha nem felel. Amikor a szóvivőt erről megkérdezték, vállat vont. Biztosan kikapcsolták, mert nem fizettük ki a telefonszámlát. Dinamit a horvát frizsiderben (Zágrábi tudósítónk jelenti) Csütörtökön járt volna le a horvátországi ENSZ-csapatok tartózkodásának mandátuma, ám az utolsó pillanatban, 1996. január 15-ig meghosszabbította a Biztonsági Tanács. A katonai akcióval fenyegető korábbi zágrábi kormánynyilatkozatok az ENSZ-mandátum lejártáig adtak határidőt Kelet-Szlavónia „integrálására". A daytoni megállapodás értelmében azonban a szerbeknek és horvátoknak még van egy évük (esetleg kettő) arra, hogy békésen rendezzék a Horvátországhoz tartozó terület sorsát. Idő tehát van, de az aggodalomra okot adó jelek is sűrűsödnek. Gojko Susak horvát védelmi miniszter egy tévéinterjúban kijelentette: „Ha a reintegráció folyamata túlságosan lassú lesz, akkor Kelet-Szlavóniát katonai erővel szerezzük vissza." Ezt Dayton előtt többen kijelentették Zágrábban, a meglepő most az, hogy az amerikai légi bázison kötött egyezmény után is ilyen kijelentések hallhatók a kormány egyik felelős tagjának szájából. Gondot okoz az is, hogy a kelet-szlavóniai szerb adminisztráció pánikszerűen menekül Szerbiába. Könnyen lehet, hogy a horvátoknak nem lesz kivel megállapodniuk a területen élő szerbek jogainak biztosításáról. Az is lehet, hogy mire az egy-két éves határidő letelik, nem maradnak szerbek Kelet-Szlavóniában. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy egyelőre az onnan elmenekült horvátok sem akarnak visszatérni, hacsak a horvát hadsereg fegyverrel nem biztosítja őket. Aleksandar Ivancevic NAGYVILÁG ÉJÁRULT Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KIEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 Hol a láma? Pekingben hivatalosan cáfolták a Dalai Láma vádjait, aki azt állítja, hogy a kínai hatóságok elfogták azt a hatéves fiúgyermeket, akibe a tibeti Nagcsuban a 10. Pancsen Láma lelke szállt. A láma hat évvel ezelőtt hunyt el. Ő volt a legmagasabb rangú láma, aki Tibetben maradt azután, hogy a Dalai Láma a megszálló kínai hatóságok elől menekülni kényszerült. A Dalai Láma a tradicionális eljárás során állapította meg, hogy a nagcsui Gedhun Choekyi Nyima az új Pancsen Láma. Ezt követően a kisfiú - a Tibetből elmenekült papság információi szerint - eltűnt szülőfalujából. Pekingben most a Külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a Dalai Láma valótlant állít, a kisfiú nem a Pancsen Láma, és egyébként ott van, ahol van. Állítólag a saját falujában. Veszélyes Az amerikai Newsweek hírmagazin arról tudósít, hogy egy brooklyni zsinagóga megszakította kapcsolatait azzal az izraeli rabbival, aki a közelmúltban isteni igazságszolgáltatásnak nevezte a palesztinokkal tárgyaló izraeli politikusok elleni terrorakciókat. „Bár a Rabin-gyilkosság nyolc gyanúsítottja között egy sincs, aki az Egyesült Államokban született, szellemi vezérük a Brooklynban felnőtt Meir Kahane volt" - írja a lap. Az amerikai kormány már korábban megtiltotta az adománygyűjtést a Kach és a Khane Chai szélsőséges szervezetek részére, ám a lap szerint nem nehéz ezt a rendelkezést kijátszani, és a kiképzőtáborokban tovább folyik a zsidó terroristák felkészítése. Azok az amerikai zsidó vezetők, akik támogatják a békefolyamatot, már számos fenyegetést kaptak ezektől a szervezetektől. Ám számba vehető fenyegetést - a Newsweek szerint-Amerikában nem jelentenek. De ha átdobják őket Izraelbe, ott akcióba lépnek. Az izraeli kormány ezért határozott lépéseket tesz az amerikai zsidó fanatikusok beutazásának megakadályozására. Joszi Sárid miniszter ezt így indokolta: Ha lehetnek nemzetközi előírások annak megakadályozására, hogy egyik országból a másikba bárki veszélyes hulladékot szállítson, akkor minden alapunk megvan arra, hogy ezeket az embereket távol tartsuk, akkor is, ha amerikaiak. emberi hulladék Amerikai kiképzőtáborban Csapdák Méghozzá komiszabbak, mint a huszonkettes. Mert ezeket a történelem állítja fel. Az Egyesült Államok ráébredt arra, hogy ismét európai szerepet kell vállalnia. Ez a jelek szerint nemcsak a demokrata kormányzat álláspontja, osztrák republikánus körök is, beleértve a várható republikánus elnökjelöltet, Bob Dole szenátort. Ez örömteli fordulat. Az utolsó esztendőkben ismét megerősödött Amerikában az elzárkózás, a „fulladjon meg Európa a saját vizében” közhangulat. A szerencsétlen balkáni háború kimozdította ebből Amerikát. Okkal, hiszen az Egyesült Államok az egyetlen olyan hatalom, amelynek módjában áll lefogni a fegyvereseket. Aminthogy George Bush alaposan félresikerült balkáni politikája, az „egységes Jugoszlávia” fennmaradásának erőltetése, a Szlobodán Milosevics nagyszerb álmainak hallgatólagos támogatása volt az egyik oka annak, hogy odajutottunk, ahol most tartunk. De ez már a múlt. Most Amerika közbelép, csapatokat küld a Balkánra, és kockázatot vállal. Amerikai naivitás kell ahhoz, hogy a washingtoni kormányzat kijelentse: mindössze egy évre küldik a katonákat. Nem ismerik a Balkánt, nem ismerik az indulatokat, az emberi és földrajzi értelemben vett terepet, ahol egy amerikai légi bázison aláírt papír annyit ér, mint minden más papír a világon. Igaz, hogy a washingtoni kormány nem tehetett mást, igaz, hogy ha nem akarja a világ rácsukni az ajtót a délszláv térségre, öljék meg egymást, ahogy akarják - akkor ez a döntés volt az egyedül lehetséges. De az esélye kisebb, mint amekkorának azt jóakarattal feltüntetik. Mármint annak az esélye, hogy felfegyverzett NATO-csapatok egy év alatt rákényszerítik a szerbeket, horvátokat, bosnyákokat, hogy a daytoni megállapodás értelmében ne gyilkolják tovább egymást. Aki erre ötven százalék esélyt ad, az már optimista. Márpedig Amerika most egész nemzetközi tekintélyét, a Clinton-kormány saját becsületét kockára teszi ezért. Mérhetetlen felelősséget vállal. Nem mintha bárki is kételkedhetne abban, hogy Tudjman Izetbegovics, Milosevics állja Daytonban adott szavát. A kockázatot nem ez jelenti. Hanem az, hogy a szabadcsapatok, a megállapodást elutasító fegyveresek nem borítják-e rájuk az asztalt? Márpedig ha háború lesz, akkor az már egy másik háború, a NATO háborúja lesz. Ez azért csapda, mert bármilyen nagy is a kockázat, Amerika nem tehet mást. De csapda nemcsak egy van: állított egyet a mi számunkra is a földrajz és a történelem. Magyarország a NATO tagja akar lenni. Emellett szólnak érvek, ám ellenérvek is. Ez egy olyan történelmi döntés, amelyet higgadtan kell megfontolni, ha annak eljön az ideje. Felháborító, hogy Thürmer Gyula ezt most akarja ránk kényszeríteni. De ugyancsak felháborító az a spekuláció, hogy ha most mi is csapatokat küldünk a határainkon túlra és részt veszünk a NATO akciójában, akkor ezzel bebizonyítjuk, hogy lélekben már most is a NATO tagja vagyunk. Most már biztos, hogy a balkáni háborút csak a NATO tudja megállítani, és nagyon jó, hogy felfegyverzett csapatokat küldenek oda. Vállalják a nehezen felmérhető kockázatot. De ennek során mi nem süthetjük meg a magunk kis pecsenyéjét. Ha Magyarország NATO-tagságának az az ára, hogy csapatokat küldjünk a déli határon túlra, akkor azt kell mondani, kösz, ebből most nem kérünk. Mi itt élünk, túlságosan jól ismerjük ezt a világot, szereztünk erről már néhány tapasztalatot. „Vannak olyan nyugati hivatalos személyiségek - írta tegnap a Washington Post -, akik megkérdik, nem fűznek-e hiú reményeket a kelet-európai országok a boszniai békeakcióhoz. Azt, hogy a NATO-nak nyújtott segítség fejében ingyenjegyet kapnak Brüsszelbe.” Attól tartok, túl drága lenne számunkra az a jegy. Kalmár György 1995. december 3.