Színes Vasárnap, 1996. június (3. évfolyam, 22-26. szám)
1996-06-02 / 22. szám
1996. június 2. 7 Folytatás az 1. oldalról A számvevők arra a következtetésre jutottak, „nem állapítható meg, hogy ki és milyen célra kérte a pénzt". Annyit azonban kiderítettek, hogy a summát nagyobbrészt külföldi befektetésekre használta fel a kamara. A Színes Vasárnap megkeresésére Szabó Iván elmondta: az előző ciklusban pénzzel segített a kormány határon túli magyarok vállalkozásalapításában. Ez azonban nem a költségvetésből történt, hanem az ÁFI-nál elkülönített alapból, elsősorban az állam tulajdonában s a pénzügyminiszter irányítása alatt álló rt. nyereségéből. Ez összesen kétmilliárd forintot jelent. Szabó azonban eszik egy-két héttel az után értesült erről, hogy elfoglalta a pénzügyminiszteri széket. Ekkor közölték vele, hogy a kétmilliárdból közel ötvenmillió maradt még az ÁFI kasszájában, s ezt az Illyés Alapítvánnyal kötött megállapodás értelmében a kamarának kell kiutalnia. Információi szerint a kamara egy erdélyi magyar vegyes vállalat megalapítására utalta tovább a pénzt. Arra azonban nem, hogy melyik volt ez a cég - mondta. A volt miniszter hozzátette, a dolog előzményeiről elődje, Kupa Mihály tud. A hasonló ügyletekről pedig nem készültek feljegyzések, nehogy a külföldi titkosszolgálatok felfedhessék, mely külföldi vállalkozások működnek magyar pénzből. Kupa Mihályt, lapzártánkig nem értük el. Daróczi Dávid Guruló forintok Vasárnap választanak Időközi önkormányzati képviselő- és polgármester-választást tartanak vasárnap az ezerlakosú Heves megyei , Dormándon. Március végén ugyanis lemondott a település teljes, 7 tagú képviselőtestülete. A faluatyák ugyanis ily módon akarták kikényszeríteni Ferenci Vilmos polgármester távozását, aki szerintük folyamatosan visszaélt hivatali hatalmával, és magatartásával aláásta a falu vezetésének tekintélyét. A Somogy megyei Csökölyben szintén polgármestert választanak. A község eddigi polgármestere, az MSZP-s Simon Endre megromlott egészségi állapota miatt mondott le tisztségéről. MAGYARORSZÁG Vita tízezer ágyról Folytatás az 1. oldalról Másrészt az orvoskamarai elnök műtéti várólistákról és csődök lehetőségéről is beszélt hét végi lapnyilatkozatában. Igaza lehet, de akkor hozzá kell tenni, hogy műtéti várólisták már most is vannak, a csődök elkerülése pedig a jelek szerint csak az elhatározott reform véghezvitelével lehetséges. Mint a kormány legtöbb nagy lépése, ez sem volt megfelelően előkészítve arra, hogy a társadalom megértse. Magyarországon ma a kórházak hatékonysági és költségmutatói nemzetközi öszszehasonlításban roppant kedvezőtlen. Egyetlen kórházi ágy évi költsége körülbelül 1,4 millió forint, az ágyak kihasználtsága pedig 25 év alatt 85-ről 69-70 százalékra csökkent. Az előrelépés ilyen körülmények között elsősorban a betegek és természetesen a gyógyítók érdeke is. Ha a gyógyítás szempontjából indulunk ki, akkor a gondosan és differenciáltan végrehajtott ágyszám-megtakarításokkal - és elsősorban azokkal - lehet elérni, hogy a valóban betegek gyógyszert, ellátást kapjanak, hogy ne nőjenek a műtéti várólisták, és hogy a kórházak sok helyütt katasztrofális, harmadik világbeli helyzetre emlékeztető műszerezettsége javuljon. Sokan bírálják a kormánypártok soraiból is azt, hogy a tízezres ágyszámcsökkentésre a fenntartók és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti szerződés megkötésekor, október 1-jével kerüljön sor, s a bírálók e helyett többlépcsős megoldást javasolnak. Ez lesz a következő hónapok nagy kérdése a parlamenti és társadalmi vitákban, ám az ellenérvek is várhatóan erősek lesznek. Abban is van tudniillik igazság, hogy a folyamat elhúzódása demoralizálná a bizonytalanságban tartott egészségügyieket, és az elnyojtással még fájdalmasabbá tenné az átalakulást. Ez ügyben olyan sajátos politikai vita kezdődött el és folytatódik, ahol a vélemények nem feltétlenül a pártérdekek törésvonalai mentén jelennek meg, hanem a közérdeknek álcázott lobbyérdekek is rendkívül erősen jelentkeznek, nem utolsósorban azoknak szempontjai, akik a jelen retrográd helyzet fenntartását tartják előnyösnek. A kormány valószínűleg csak akkor tudja tartani magát ütemtervéhez, ha meg tudja értetni a társadalommal, hogy az igazi katasztrófa a cselekvés elhalasztása lenne. Munkatársunktól Gyémánt pedagógusnapra A Máriaremetei Nyugdíjas Pedagógus Otthonban Magyar Bálint szombati látogatásáig még soha nem járt miniszter. A régi szervita rendházhoz üvegfolyosóval csatlakozó új épület 79 lakót számlál, az átlagos életkor 76 év. A hölgyek ünnepi ruhában és csillogó szemekkel várták Magyar Bálintot, akik a pedagógusnap alkalmából jött köszönteni a volt óvónőket, tanítókat, tanárokat és egyetemi oktatókat. A miniszter minden valamikori és mostani diák nevében köszönetet mondott áldozatos munkájukért. Majd kitüntetéseket, jutalmakat és ajándékokat adott át. Sipka Klára 65 évvel ezelőtt vehette kézbe tanítói diplomáját, most Vas Diplomát kapott. Koncz Gabriella 60 évvel ezelőtti végzésére emlékeztet a Gyémánt Diploma. A nyugdíjas pedagógusokat az óvodások műsorral köszöntötték, majd újabb jutalomeső következett. A művelődési miniszter ajándéka egy video volt, a Pedagógus Szakszervezet pedig televíziókészülékkel lepte meg a lakókat. Végül a miniszter az ünnepeltek közé telepedett. Géczy Etelka nyugdíjas pedagógus társai nevében egy szabadon idézett Németh László-gondolattal búcsúzott. Időskorban is az a legfontosabb, hogy a szemünkben csillogjon az érdeklődés - és mi bizony folyamatosan követjük a pedagógusszakma minden változását, kedves miniszter úr. (pavlovics) Sipka Klára Vas Diplomát kapott (Rieb Attila felvétele) Orbán szerint Felpuhították A kormány több alkalommal „felpuhította az alkotmányos rendet", kerüli az érdemi vitát az ellenzékkel: eközben folyik a Kádár-rendszer restaurálása, s a kormánytagok politikai felelőssége gyakorlatilag megszűnt - állítja Orbán Viktor. A pártelnök a Fidesz-elnökök országos értekezletén megígérte, szeptemberben vitára bocsátják választási programjukat. Orbán szerint az ország ma sokkal rosszabb helyzetben van, mint két éve volt. A Fidesz- MPP igyekezett a romlást akadályozni, de nem sikerült. A választások óta benyújtott 30 egyéni indítványuk közül pedig csupán egyet szívlelt meg a koalíció, a többit nem engedte napirendre tűzni a parlamentben, így azt sem, amelyik azt célozta, hogy a nyugdíjba vonulás időpontjának megállapításakor tegyenek engedményeket azoknak, akik vállalják a gyermeknevelés nehézségeit. Hasonló sorsra jutott a kábítószer-kereskedők szigorúbb büntetését lehetővé tévő javaslat. Vagy a legutóbbi: évente számoljon el garanciavállalásairól a kormány, s a választások előtt három hónappal tegye közzé, milyen terheket hagy utódjára. Az államháztartás átalakítása kapcsán Orbán úgy véli, „történelmi léptékű reform helyett csak az éves költségvetési mérleg helyzetére hivatkozó intézkedéseket kaptunk, amelyek az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra szisztematikus szétverését eredményezték". E rett seg i - h et vég e A Konferencia az érettségi reformjáról című rendezvényen szombattól vasárnap délutánig tanácskoznak a pedagógusok. A Történelemtanárok Egylete immár másodszor kezdeményezett fórumot valamely aktuális közoktatási kérdésről. Szándékukról a szervezet elnöke. Miklósi László tájékoztatta a Színes Vasárnapot. - Tavaly a Nemzeti Alap Tantervről, közkeletű nevén a NAT- ról rendeztünk konferenciát, idén az érettségit találtuk a vitára legalkalmasabb témának. A tanácskozáson részt vevő civil szervezetek értékrendje és álláspontja jelentősen különbözik, de célunk azonos, az egész pedagógusszakmát érintő kérdésekben közös vélemény kialakítására törekszünk. Jó időpontot is választottunk, hiszen a parlament most tárgyalja a közoktatási törvény módosításának javaslatát. A konferenciára szép számban várunk vendégeket így véleményünk segítséget adhat a parlament további munkájához is. - Az év elején komoly vitákat váltott ki a történelemérettségi eltörlésének terve: ma melyek a muntrát érintő legfontosabb kérdések? - A magyar- és a történelemérettségi eltörlését érintő polémiák csak a jéghegy csúcsát mutatták. A fontos dolgokról még mindig nem esett szó, a részletek megvitatása és a szakmai vélemény kialakítása a konferencia feladata lesz. A közeljövőben megváltozik a középfokú oktatás, amit expanziónak szoktak emlegetni, de ezt lehet felhígulásként is értékelni. A kétszintű érettségi kapcsán is számos megválaszolatlan kérdés van. Például ahhoz az utolsó két évben más óraszámban kell történelmet tanulnia annak, aki emelt szintű érettségit akar tenni, és más lesz az óraszáma az alapszintű érettségire készülőknek. Kérdés, hogy tanárokkal és tanteremmel hogyan lehet megoldani a kétféle képzést. A vizsgafeladatokat is két változatban kell kidolgozni, vizsgaközpontokat kell létrehozBár a felmérések szerint a tanárok zöme nem ért egyet az érettségi kétfokozatúvá tételével, a tárca mégis ezt szorgalmazza. Báthory Zoltán helyettes államtitkár a szombati tanácskozáson is megismételte: „Mást kell elvárni egy tovább tanulni vágyótól, mint aki érettségi után munkába áll. A kutatások azt mutatják, a differenciálást általában a pedagógusok is szükségesnek tartják.”m, s sorolhatnám még a kérdéses szakmai részleteket. - A történelemtanárok hogyan vélekednek a kétszintű érettségi tervezetéről? - Az eddigi közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, a konferencia résztvevői nem támogatják a kétszintű érettségit. Azért sem, mert feloldhatatlannak látszik az iskolaszerkezet és a NAT között feszülő ellentmondás. A NAT 16 éves korig adja meg a tanulás gerincét, a következő két évet kimeneti időszaknak tekinti. A konferencia munkájában részt vevő pedagógusok már tavaly is egyetértettek abban, hogy kívánatos lenne a 12 osztályos általános képzés bevezetése. - Az érettségi formája és tartalma még vitatott, a NAT viszont végre elkészült, kapaszkodót jelent az iskolák számára. - Valóban, a NAT-hoz igazodók azzal érvelnek, hogy az egyetlen biztos pont az iskolák számára a NAT. Az elmondottakból is jól látszik, hogy van értelme egy ilyen találkozásnak, van mit megbeszélnünk. (pavlovics) W nvJw) U Uj cv Ov I_Vcb-t n . ÁJL Kft JU SZÍNES VASÁRNAP 3 m iJUa U' 'x K£V hA.va.tj0 * ^ Csaljunk! - Vnagyin szólt a nép PÉTER ! Népszavazást rendeztek pénteken este Magyarországon. A szavazók elsöprő fölénnyel nyilvánították ki, hogy csalni szabad. A leendő alkotmányról folyó viták kellős közepén meggondolatlanság lenne figyelmen kívül hagyni a tegnapi referendumot. Amikor dönteni kell például arról, hogy részenként bocsássák-e a nép ítélőszékei elé az alaptörvényt, ahogy az nemrégiben felmerült, vagy egészben, s külön még a halálbüntetésről is voksolni kell-e, gondoljunk május 31-re, azon belül is a TV 1 főműsorára, az Ön döntre. A nézők telefonon válaszolhattak arra a kérdésre, hogy helyesen cselekszik-e az a filmbéli anya, aki iskolai takarítónőként ellopja az év végi záróvizsga tesztkérdéseit az igazgatónő fiókjából, hogy nem túl jelentős képességű gyermekét, kinek maga egyébként nemigen tud segíteni, úgymond egyenlő versenyhelyzetbe hozza. Az egyik telefonszámon a „másolja le!" választ lehetett pártfogolni, a másikon a „hagyja ott!"-at. És hiába mondta a stúdióban Beke Kata és Kútvölgyi Erzsébet, hogy ez egyszerűen csalás, ami tönkreteszi az anyát, a gyereket, megalázza az erkölcsöt. Kánya Kata színművésznő volt inkább népszerű, amikor kifejtette, hogy egy anya azért anya, hogy mindent megtegyen a gyerekéért. Az a legkevesebb, hogy ellopja a tesztet. Körülbelül tizenötezer szavazat érkezett, vagyis a minta tizenötszöröse volt a közvélemény-kutatók által általában elégségesnek mondottnak. A népszavazás egyik jelentős veszélye köszöntött ez ügyben ránk. Nem az, hogy lám, a nép hajlamos eltekinteni a legalapvetőbb erkölcsi elvektől, hiszen itt a Tízparancsolattól a hétköznapi érintkezés elemi szabályaiig szinte mindent a sarokba vágtak a szavazók. De ez nem baj, hiszen az elemi önzés érdekkörébe eső kérdések nemigen kerülnek népszavazásra, ezt a kis jellemtorzulást tehát valószínűleg megtarthatnánk a privát szférának. A nagy gond akkor keletkezik, ha jön egy simaszájú, potenciális demagóg, mint most, és cikkeket-cakkokat kezd el írogatni arról, hogy lám, aki népszavazást szeretne tartatni az ügyben, hogy szükséges-e a halálbüntetés, bizonyára a nép most szombaton is megnyilvánult rosszabbik énjére számít, arra, hogy a bosszúvágyat felgerjesztve érhet el sikert. Ha pedig a köztársasági elnök közvetlen választását szeretné népszavaztatni, akkor a régi reflexekre játszik, melyek szerint könnyebben bízunk egy-egy nagy hatalmú jó emberben, mint egy fáradságosan, nehezen érthetően, sok közvetítéssel működő politikai mechanizmusban. S aligha nyomhatjuk el azt az érzésünket, hogy az ilyen választásokat erőltető politikus saját, esetlegesen a népből fakasztott teljhatalmára is gondol. A népszavazások értékén kajánkodó simaszájú potenciális demagóg azt is megkérdezhetné, ha már az életünket alapvetően befolyásoló döntéseket a lakosság egészével kell megerősíttetni, a nyugdíjkorhatár felemelését például miért nem bocsátották referendumra? Nyilván azért nem, mert nem kapna 2-3 százaléknál többet a korhatáremelés. Akkor hogy van ez? Ha elutasításra kell számítani, nincs szavazás, ha nem, akkor van? A népámítókra azonban a ráció erejével rá kell pirítani. Figyelmeztetni kell őket arra, hogy a nyugdíjügy a pénzről szól, és szavazhat bárhogy a nép, ha nincs pénz, akkor nincs. No de a halálbüntetés, a köztársasági elnök választása vagy a szociális jogoknak az alkotmány elejére emelése nem kerül szinte semmibe. Erre is van azonban válasz. Egy állam kettéválása nem jelentéktelen kérdés. A délszláv térségben több helyen népszavazás erősítette meg a szuverenitás kimondását. Aztán történt, ami történt. Csehszlovákia kettéválásáról azonban nem más szavazott, mint a csehszlovák parlament. A szétválás mellett döntöttek, s bársonyosan - már amennyire ez lehetséges - szétköltöztek a felek. Népszavazás nem volt, máig nem is hiányzik senkinek. A magyar parlament 1989 óta tizenötször módosította az alkotmányt, amely így kifogástalanul alkalmasnak bizonyult arra, hogy a rendszerváltozás jogi, intézményi, erkölcsi kereteit biztosítsa. Egyetlen alkalommal sem merült fel a tizenötből, hogy népszavazásra lenne szükség. (Egyébként a jogi helyzet most az, hogy a népszavazásról szóló törvény szerint az alkotmány elfogadásához, megerősítéséhez népszavazásra van szükség, az alkotmány maga azonban ilyesmiről nem tud.) Az eddigieket végiggondolva talán megkockáztathatom azt a következtetést, hogy e népszavazás-sorozattal kapcsolatos ellenérzéseket nem is csak a szombati tévéműsor egyébként végtelenül szomorú végeredményére lehet alapozni. Lehet persze arra is. Mondhatjuk, hogy félő, ha azt a kérdést tennénk fel, hogy vajon meg lehet-e ölni rendkívül ellenszenves, nyilvánvalóan mindenki számára ártalmas személyes ellenfelünket, ha ezzel ráadásul az ő családját sem döntjük a bánat tengerébe, azt a választ kapnánk: hogyha nem tudja meg senki, miért ne?! Körülbelül az ezernégyszázadik törvényes és igazságos halált halt „nyavalyás" után látnánk csak be, hogy nem jól döntött a nép szava, mely pedig Isten szava. E néplejárató gondolatkísérletektől, simaszájú demagógunktól azonban akár el is tekinthetünk, ha úgy gondoljuk, hogy még az alkotmányozás egésze során sincs feltétlenül szükség népszavazásra, a nagy fejezetenkénti urna elé szólíttatás pedig egyenesen a nevetségesség veszélyét rejti magában. És nem a szavazók iránti bizalmatlanság miatt. Ami a tétet illeti: nem szeretném a politikai igénytelenség vádját magamra venni, de az jut az eszembe, hogy a csehszlovák törvényhozás éppen a nevezetes 1968-as esztendőben döntött arról, hogy felállítják az alkotmánybíróságot, mert kontroll kell a hatalomnak. Ezt alkotmányba foglalták. Aztán nem történt semmi, egészen addig, míg a történelem maga nem írt új alkotmányt. A nép pedig ekkor már arról szavazott, hogy melyik politikai erő képes azt végrehajtani a legjobban. Ehhez a választáshoz a nép - úgy fest - meglehetősen jól ért ezen a tájon. Ezt mindenképpen meg kellene hagyni őfelségének. A többivel azonban nem kellene zaklatni. Végül az alkotmánytól függetlenül: csalni akkor sem szabad, ha a nép minősített többséggel az ellenkezőjére szavaz.