Színes Vasárnap, 1996. október (3. évfolyam, 40-43. szám)

1996-10-06 / 40. szám

1996. október 6. Antropológiai fáziskésés vagy lazaság?(­­ Van-e fatális véletlen A napokban láthattunk egy rö­vidke tudósítást, mely szerint •V 61 utassal és kilencfőnyi sze­­mélyzetével számítógéplába­k miatt tengerbe zuhant egy re­g'•'­pülógép. Az AeroPeru Limából— Santiapóba tartó Boeinfi_2&?— IOO-as^ katasztrófájának egyelőre nincs túlélője. E tragikus sttér a "Számítógép­­hiba" okán gerjeszt újabb vitá­kat a közlekedésbiztonság, re­pülésbiztonság elméletével fog­lalkozó tudósok között. Vagy legalábbis egy nyomós érv lesz az idevágó polémiákban. Az ilyen szerencsétlenségek után" állapítják meg rendszerint a vizsgálatokat befejező szak­értők, hogy „nem emberi mu­lasztás”, „rejtett anyaghiba”, „rejtett gyári hiba", „a nemkí­vánatos tényezők, körülmé­nyek fatális egybeesése", „előre nem valószínűsíthető meghi­básodás" stb. okozta a bajt. A hasonló, nagy áldozatokkal já­ró esetek mintha igazolnák azokat a katasztrófaelméletek­kel foglalkozó tudósokat, akik szerint az ember jelentős műszaki, tudományos, anyagi erőforrások összpontosításával „ létre tud hozni olyan bonyolult technológiai, műszaki rendsze­reket, amelyeket aztán a fel­­használás során már nem tud maradéktalanul az ellenőrzése alatt tartani. S minél bonyolul­tabb egy rendszer, annál hat­­ványozottabb mértékben nö­vekszik a valószínű meghibá­sodások elméleti száma és le­hetősége. Úgymond e téren az ember erkölcsileg, szellemileg, élettanilag, antropológiailag a fejlődés mostani stádiumában fáziskésésbe került a rajta mindjobban eluralkodó csúcs­­technikával szemben. Mindezt tekinthetjük akár elméleti hókuszpókusznak ad­dig, amíg mondjuk egy cégnél lefagy a számítógépes rendszer vagy kialszik a villany, kom­munikációs zavarok keletkez­ettek, egy üzemrészben bonyo­lult műszaki problémák miatt szünetel a termelés. Azonban egészen más tudományfilozó­fiai, biztonságfilozófiai megkö­zelítésekre van szükség, ha emberek százainak az élete, testi épsége kerül vagy kerül­het veszélybe. És a vészharan­gokat kongató tudósok szerint épp a fejlődés diktálta, merőben új biztonságfilozófiai megközelítések hiánya okozza a mind gyakoribb civilizációs katasztrófákat. Persze nem ar­ról van szó, hogy teszem azt, egy „konkrét" Schumacher „antropológiai fáziskésésben van" és nem üli meg a verdáját kétszáz húsz felett. Hanem ar­ról, hogy a sebesség megszál­lottjai közül naponta sok ezren száguldanak a halálba. A több tucat vagy több száz ártatlan áldozattal megsemmisülő re­pülőgépekről is sajnálatos gya­korisággal kapunk híreket. A fenti teóriával kemény vi­tában áll egy másik, mely nem is annyira elméleti, mint in­kább a „common sense", a gya­korlatias, józan felfogás irá­nyából közelíti a tragikus jelen­ségeket. Ez utóbbi szerint nem léteznek „előre nem való­színűsíthető meghibásodások", „rejtett anyaghibák”, „rejtett gyári hibák”, csupán az emberi felelőtlenség, lazaság és a szakszerűtlenség. Badarság beszélni „a nemkívánatos té­nyezők fatális egybeeséséről” és más objektív okokra hivat­kozni, amikor az emberek szá­zainak, ezreinek az életéről, egészségéről van szó. Mindkét teóriának sok híve és könyv­tárnyi irodalma van. Fent csak vázlatosan skiccelt vitájuk nemcsak elméleti jelentőséggel bír. Kimenetele meghatározza a majdani műszaki, biztonság­­technikai fejlesztések irányát, az idevágó kutatások tematiká­ját.­­­ ­ / Turányi József HÍR HASAB Fordítva a világ körül 48 270 kilométeres utat tesz meg az a 14 vitorlás hajó, amely az angliai Southamptonból a héten elindult, hogy „fordítva" megkerülje a világot. Jövő júliusra várják őket vissza a brit szigetekre. Az első úti cél Rio de Janeiro, amelyet remélhetőleg 30 nap alatt érnek el. Onnan a Jó­reménység foka megkerülésével az új-zélandi Wellington­­ba, majd Sydneybe és át az óceánon Bostonba vitorláz­nak. Mindegyik hajó egyforma, mindegyiken 13 a legény­ség száma, akik fejenként 30 ezer dollárt fizettek azért, hogy felszállhassanak a hajóra. Többségük romantikus álmodozó, aki soha nem vett részt hasonló versenyen. Várhatóan nehéz útjuk lesz, mert a földkerekség legviha­rosabb tengereit szelik át. A legveszélyesebb útszakasz­nak a déli óceán ígérkezik, ahol jéghegyek között kell ha­józniuk. Ekkor egyszerre csak két „matróz” lesz a fedélze­ten, terveik szerint csak húsz percig tart egy szolgálat, az­után váltás következik. Az International Herald Tribune­­nak nyilatkozó egyik résztvevő, Bill Shuff villanyszerelő Philadelphiában tíz másodperc alatt döntötte el, hogy in­dul a versenyen, amiről egy hajózási magazinban olva­sott. Koncert vak fiatalokért A vak fiatalokért ad koncertet a Fehér Bot Napja alkalmá­ból a Budapesti Fesztiválzenekar október 13-án délelőtt 11-kor a Pesti Vigadóban. Közreműködik és vezényel Ko­csis Zoltán. Mozart C-dúr szimfóniáját és F-dúr zongora­­versenyét, valamint Stravinsky Danses Concertantes és Szimfónia három tételben című műveit adják elő. A je­gyek ára egységesen 500 forint. A bevételből a Braille-fordítószolgálat számára egy Braille-printert (nyomtatót) akarnak venni. Ez a készülék képes elolvasni a látható szöveget, majd azt lefordítja a vakok Braille-pontírására, és azt ki is nyomtatja. Ez a szerkezet 500 ezer forintba kerül, de szinte nélkülözhe­tetlen a vak középiskolások és egyetemisták számára. Kenósorsolás A Kenó-sorsoláson kihúzott nyertes számok a következők: 1, 2, 4, 5, 8, 13, 14, 15, 22, 30, 33, 35, 38, 45, 49, 69, 73, 75, 77, 78. ORSZAG-VILAG SZÍNES VASÁRNAP 13 Kihívások és remények a gyermekonkológiában Vizsgálják a génmutációkat A­ Kihívások és lehetőségek a gyermekonkológiában című ta­nácskozást ,amelynek Budapest a­ helyszíne­it New York-i tu­dományos akadémia szervezte és szponzorálja, s a tanácskozá­son üdvözlő- és megnyitóbeszédet mond Göncz Árpád köztár­sasági elnök s Donald M. Blinken, az Egyesült Államok magyar­­országi nagykövete is. A tudományos ülés céljáról és a magyar gyermekonkológia jelenlegi helyzetéről dr. Schuler Dezső, az or­vostudomány doktora, az Országos Csecsemő- és Gyermekgyó­gyászati Intézet főigazgatója tájékoztatja Színes Vasárnapot. - Az amerikaiak a k­etközép­­európai régió országai részére két orvosi témakörű pályázatot hir­dettek meg úgy öt évvel ezelőtt, a SOTE teamjét én vezettem, ame­rikai partnerünk a Kansasi Egye­tem lett, és részt vett a program­ban munkatársaival a gyermek­­agytumor-sebész Nyáry István professzor is - mondja Schuler úr. - A mostani tanácskozás tu­lajdonképpen e program összeg­zése, amire a szakma legkiválóbb reprezentánsait várjuk Európá­ból és Amerikából. - Gondolom a magyar gyermek­onkológia helyzetét is értékelik.­­ IWObert azok fogtak össze, akik a rákos gyermeke­ket gyógyították Magyarorszá­gon. Azóta gyakorlatilag vala­mennyi gyermekonkológiai be­teg ennek a hálózatnak a kere­tében kap kezelést, így ponto­san ismerjük az előfordulási gyakoriságot is, ami egészen a legutóbbi időkig nem mutatott szignifikáns emelkedést. Most százezer gyermekre számítva - tizennyolc éves korig - tizen­kettő a megbetegedések száma. Az utóbbi három évben ugyan lassú növekedést tapasztal­tunk, de még nem tudhatjuk, hogy ez nem csupán hullám­zás-e, mindenesetre évente kö­rülbelül 300 új megbetegedést regisztrálunk. Pillanatnyilag a gyermekkori rákos és fehérvérű betegek gyógyulása sokkal job­ban áll, mint a felnőtteké, mert mi az összes betegek több mint hatvan százalékát teljesen meg tudjuk gyógyítani.­­ Ráadásul, ha jól tudom, a gyógyulás kritériumai önöknél szigorúbbak, mint a felnőtteknél. - Ez érthető, hiszen a gyerek előtt egy élet áll. És ennek élvez­hető, produktív létnek kell len­nie, hogy akár utódaik is lehes­senek. Ezért a gyógyításban arra törekszünk, hogy az alkalmazott terápia minél kevésbé károsítja a szervezetet. Hazánkban - ezt éppen most mértük fel — már 98 olyan gyermek él, akinek szülei meggyógyultak gyermekkori rá­kos betegségükből. - A legjobb gyógymód köztu­dottan a megelőzés. Milyen élet­módbeli tanácsokat adhatnak a gyermekeknek? - Sajnos a felméréseink sze­rint közöttük is növekszik a do­hányosok aránya. A legtöbb, amit tehetünk, hogy igyekszünk minél koraibb stádiumban felfe­dezni a daganatos betegségeket. - A genetika a megelőzésben és a gyógyításban egyaránt fan­tasztikus lehetőségeket hordoz. Hogy látja ezt ön, a Magyar Hu­mángenetikai Társaság tisztelet­beli elnöke? - A daganatkeletkezés mecha­nizmusa akár felnőttről, akár gyermekről legyen szó, sokkal jobban ismert, mint azelőtt. Azt, hogy milyen gének, génmegvál­tozások, mutációk hajlamosít­hatnak daganatos betegségre - mert általában nem egyetlen génről, hanem több gén egymás utáni megváltozásáról beszélhe­tünk -, nagyon sok környezeti tényező befolyásolja.­ ­­­ Nánási László Májbajokról Siófokon ! Nemzeti oltási program A Hepatitis B néven ismert be­­tegség komoly gondot jelent világ orvosai számára, hiszen­­a föld népességéből kétmilliárd ember átesett már valamikor ezen a fertőzésen, és három­­százmillióra teszik azoknak a számát, akik hordozzák a kór­okozót. A fertőzés emberi vála­dékkal, szexuális úton terjed, vagy fertőzött vér által beteged­het meg tőle az ember. A közel­múlt tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a krónikus betegek között gyakori a májrák. A sta­tisztikák szerint évente egy-két millió betegséghordozó hal meg a világon. A föld országainak fertőzöttségi mértéke jelen­tősen eltérő képet mutat. Ma­gyarországon a Hepatitis B előfordulási gyakorisága rend­kívül alacsony, százezer ember­re két megbetegedés esik. A fertőzöttek száma Dél-Ameri­­kában és a trópusi országok­ban magas, a Szovjetunió utód­államai pedig közepesen fertőzöttnek számítanak. Magyarországon 1995 óta működik a terhességi szű­rővizsgálat - ha a terhes anya fertőzött, gyermeke születése után azonnal passzív-aktív vé­delemben részesül. Ezután a serdülőkorig, a szexuális élet megkezdéséig nincsenek ve­szélyben a gyerekek. A transz­­fúziós véreket is vizsgálják, és kiveszik a fertőzött vért. Ha­zánk tehát a gyakorlatban is jól kezeli a betegséget, de jóval több példa van arra, hogy a fertőzés kezelésével nehezen birkóznak meg az egészségügyi hatóságok. Ezért szervezett a fokozottan veszélyeztetett országok szak­emberei számára az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO, a Nemzetközi Hepatitis Prevenciós Bizottság, valamint az USA Betegségmegelőzési Köz­pontja közös tanácskozást. A zártkörű konferencia színhelye Siófok lesz, október 7. és 9. kö­zött. Az eseményen minden or­szág egy egészségpolitikussal, egy védőoltás-szervezővel és egy infektológussal képviselteti magát. A szakemberek célja, hogy megismertessék a veszé­lyeztetett országokkal a járvány­ügyi helyzetet, a megelőzési módokat, segítsék a védőoltás beillesztését az adott ország nemzeti oltási programjába. P. Á. Hatkezes A Bartók Béla úton immár 15 esztendeje működő színház Karinthy Fri­gyesről kapta a nevét A szel­lemóriás fia, az író Karinthy Ferenc most lenne 75 éves. Karinthy Márton pedig elővet­te a 30 évvel ezelőtt bemuta­tott két Karinthy Ferenc-egy­­felvonásost, a Bösendorfert és a Dunakanyart A két magá­nyosságopust, amit évekig együtt játszottak Négykezes címen, ezúttal Berényi Gábor rendező fűzte eggyé. A vasár­nap este 7 órakor bemutatásra kerülő darab - amely számos Karinthy Ferenc-életrajzi ele­met tartalmaz - a Hatkezes cí­met kapta. A három Karinthy után most három színész al­kotja a hatkezest: a Bösendor­fert hirdető hölgy Tímár Éva, a presszósnő a Dunakanyarban Pápai Erika, a férfi mindkét esetben Rátóti Zoltán lesz. Naiv energiaelemzés Parlamentünk a héten az atom­törvényt tárgyalta. Több képvi­selő az atomenergiát is ártal­masnak vélte a környezetre. Csak a szélerőt tartották tisztá­nak. E csekély energiáról szól a mondás: „Sóhajtással nem le­het tojást festeni sem.” Én hoz­záteszem: nemhogy energiát termelni. A víz természetrombo­lására a Duna-kör álláspontja, mellett agitált valaki, példaként a mostani kínai árvizet említet­te, s arra hivatkozott, hogy az emberi beavatkozás miatt felbo­rult e természet évmilliós ősi rendje. Arról nem beszélt, hogy napjainkban, és ezt meg­előzően az egész világon, vol­tak árvizek. S arról sem - ami köztudott-, hogy sok ezer évvel korábban még rombolóbb víz­mozgások voltak, s éppen az emberi beavatkozás korlátozta az árvizeket. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Duna-kör politikai célt szolgált, miként a nyugati zöldkörök és -pártok is, ma már nyíltan politi­zálnak, s ezt a tevékenységet környezetvédelemmel és zöld színnel címkézik. A húszas években s még később sem volt szó arról, hogy az autók, moto­rok kipufogógázai ártalmasak az egészségre. Én és ver­senyzőtársaim annak idején parfümként szívtuk be ezeket, s ettől még jobban is éreztük ma­gunkat. Logikai bukfencet vetve úgy vélhetem: a kis tömegű ká­ros gáznak, miként egy kupica Zwack Unikumnak, gyógyító a hatása. Ezt bizonyítja, hogy a húszas évektől igen jelentősen megnőtt az átlagéletkor. Nekem úgy tűnik, a zöldek némely csoportja és bizonyos fellépésük fékezi a fejlődést és fokozza a környezetszennye­zést. A „mi időnkben” is voltak, akik ismerték a kipufogógáz ká­ros voltát, de a fejlődés érdeké­ben nem léptek fel ellene. Nap­jaink zöldjei még fokozzák is, mert akcióikhoz, sőt magánéle­tükben is autókon járnak. Esz­­mélésemtől támogatom a ter­mészet- és állatvédelmet, de sokszor bénítják a fejlődést. Az atom- és vízi erőművek, a modernizálás ellen fellépni könnyebb, mint alkotni. És kü­lönben is­­ ki tudja, mit kell tilta­ni? Eötvös József erre vonatko­zóan ezt vallotta: „Nem azon té­telek száma, amelyeket cáfolni, de azoké, melyeket bebizonyí­tani tudunk, képezi elmebeli te­hetségünk mérlegét." ( Surányi Endre va)DuHU­I­I vénynek Ujor­s

Next