Színes Vasárnap, 1997. május (4. évfolyam, 18-21. szám)
1997-05-04 / 18. szám
fAtáSi* »,*y ^ 3 ^ v IV. évf. 18. szám Ára: 44 Ft 1997. május 4. •*■ - iJTr•■'•l^k jj2*xL NATO-népszavazás Elutasítják Mécs javaslatát Jövő májusban, a parlamenti választással egy időben lenne a legcélszerűbb megtartani a népszavazást a NATO-csatlakozásról - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke. Az SZDSZ vezetése még nem foglalt állást arról, támogatja-e a bizottsági elnök javaslatát, a többi parlamenti párt viszont nem tartaná szerencsésnek, ha azonos időben lenne az országgyűlési választás a NATO-népszavazással. Mécs szerint, ha a terveknek megfelelően már ez év végén lezárulnak a csatlakozási tárgyalások, akkor jövő májusban, a parlamenti választással együtt lehetne megtartani a népszavazást. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a NATO-csatlakozás ügye csak annyiban legyen a választási kampány témája, hogy a pártok azt egyértelműen támogatják. Ha sikerülne a parlamenti választást és a népszavazást összekötni, azzal mintegy 2 milliárd forintot lehetne megtakarítani, továbbá biztosan magas lenne a részvételi arány a referendumon. Folytatás: 3. oldal A veszteséget az önkormányzat fedezi majd? Kényszerbérletek: lassú felszámolás Az önkormányzatok többsége az elmúlt években - leginkább a kényszerbérbeadók és a kényszerbérlők érdekvédelmi szervezeteinek engedve - már nemcsak felmérte a helyi kényszerbérletek számát, hanem feladatánál fogva folyamatosan fel is ajánlott cserelakásokat a bérlőknek. Ennek ellenére a tervezett határidőre, 1996 végére, néha a pereskedések miatt, nem sikerült megoldani az ügyeket. Jövő héten kedden harmadszor is összeül a parlament kényszerbérletek felszámolására létrejött albizottsága, hogy döntsön arról a még kidolgozás alatt lévő törvényjavaslatról, amely az önkormányzatokat a többlettámogatási lehetőségen túl érdekeltté is tenné a kényszerbérletek mielőbbi felszámolásában... A kényszerbérlet fogalmát a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított - 1993. évi LXXVIII. tv (lakástörvény) 62. paragrafusának (3.) bekezdése határozza meg. Eszerint kényszerbérlet az állampolgár tulajdonában álló lakásra 1953. április 1. előtt bármilyen jogcímen vagy azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet. Folytatás: 4. oldal Megtartják a lépéstávolságot Berendezkedett az új brit kormány Az új brit munkáspárti kormány belső kabinetje már tegnap dolgozott, s mára a teljes, tágabb kormányzat is a helyén lesz, miután Tony Blair miniszterelnök beterjesztette a névsort, s a szombat esti Koronatanácson a királynő áldását adja rá. A legsürgősebb feladatok a Robin Cook vezette külügyi tárca előtt állnak, hiszen az új Labour-kormánynak alig hat hete van arra, hogy az EU intézményi reformjának további menetrendjét felvázolni hivatott kormányközi konferencia végéig, vagyis a júniusi amszterdami zárócsúcsig végleges formába öntse elképzeléseit. A munkáspárti kabinet alapállását Cook - mintegy a londoni kormányváltással kapcsolatos, eufórikus brüsszeli remények lehűtéseként - már első hivatalos sajtónyilatkozatában megerősítette, mondván: Nagy-Britannia vezető szerepre törekszik „a független nemzetállamok Európájában”. A kijelentés kulcselemét az utolsó három szó alkotja, ezekkel Cook külügyminiszter ugyanis egyértelműen utalt arra: a Labour hatalomra kerülésével sincs változás a párt által korábban is hirdetett EU-politika legalapvetőbb kérdésében, vagyis abban, hogy a Munkáspárt a konzervatívokhoz hasonlóan mereven ellenzi a föderális európai állammal kapcsolatos elképzeléseket. Tony Blair kormányfő még ellenzékben, a kampány alatt is gyakran hangoztatta, hogy a majdani Labour-kormány kész lesz akár el is szigetelődni az EU-n belül a „brit nemzeti érdekek védelmében”. A katasztrofális vereséget szenvedett konzervatívok mindeközben saját új vezetőjük megválasztásának előkészítésével voltak elfoglalva, jóllehet egyértelmű értesülések szerint a sorok rendezése június végéig eltart, s a vezetőválasztásra ezután kerülhet sor. John Major korábbi kormányfő a példátlan Labour-győzelem délelőttjén közölte, hogy a miniszterelnöki poszttal együtt pártvezetői megbízatását is visszaadja, s egyszerű ellenzéki képviselőként ül majd a konzervatív padsorokban. A párton belüli frontvonal egyébként ellenzékben is ugyanott húzódik, ahol a kormányzati időszakban, a majdani árnyékkabinet vezetőválasztási versenyében az élesen EU-ellenes tory jobbszárnú és a mérsékelt centrum képviselői szállnak majd sorompóba. Jegyzetünk a 2. oldalon Robin Cook új hivatala kapujában Egy tábor, kilencszázhetven árva Naponta ezer menekültet szállítanak el az ENSZ repülőgépei a zaire-i táborokból. Ezen a Kigaliban készült felvételen hutu árvák várakoznak, hogy rájuk kerüljön a sor. Ebben a táborban 970 árván maradt gyerek reméli, hogy biztos helyre viszik. •Kötelesperdály Elemeztek Bod Péter Ákos is elmondta véleményét az Erkölcs és társadalom című ankéton (3. oldal) Titkosszolgák Kónya Imre, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke arról szól, hogy elszabadultak-e az ügynökök (9. oldal) Lobbyzás Schmitt még nem döntött az öt város között (16. oldal) Hatos lottó: 2, 17, 30, 32, 41, 44 Pótszám: 43 Szalay vagy Mádai az ügyvivő Alapszabályviszály az SZDSZ-ben Jelzésértékű döntés vár a szabad demokratákra: a szocialistákkal kötött szövetséget hevesen ellenző Szalay Gábort vagy a szociál-liberális platform egyik alapítóját, Mádai Pétert engedik-e be az ügyvivők közé. Hivatalos álláspont nincs egyelőre, hogyan kell értelmezni a „széköröklés” szabályait a kilencéves pártban. Szalay még nem árulja el, most vállalná-e a posztot, amit januárban visszautasított. Vállalná viszont Mádai, aki Tölgyessy elnöklése alatt már volt ügyvivő tíz hónapig. Első ránézésre szimpla alapszabály-értelmezési vita zajlik a pártban. Nevezetesen: hogyan kell betölteni az elnökválasztó küldöttgyűlés után megüresedő ügyvivői helyet? Színesebb azonban a kép közelebbről, s ha megnézzük, kik az érintett politikusok. Ebből ugyanis - a döntés után - talán kiolvasható valami a Pető utáni SZDSZ-irányról. Folytatás: 3. oldal Szokatlan, de lehetséges négypárti parlament A legutóbbi közvéleménykutatási felmérések nyomatékosítják azt a lehetőséget, hogy a jelenleg hétpárti parlament 1998-ban négy pártból áll majd. A közvélemény-kutatók legutóbbi értékelései azt tükrözik, hogy az elmúlt egy-másfél hónapban megszilárdította vezető helyét a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szocialista Párt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt. Ugyanakkor a másik négy parlamenti párt nem erősítette meg hadállásait, pozícióik nem javultak. A publikált felmérések mellett független kutatók számítógépes előrejelzéseket is készítettek különböző „esetvariánsokra". (Az esetvariánsok a feltételezett helyzetek lehetséges eltérését veszik számításba, így például a munkanélküliség csökkenését vagy növekedését, az infláció, a reálkeresetek és a nyugdíjak alakulását, az energiahordozók esetleges drágulását, vagyis sok mindent abból, ami a választópolgárok közérzetét befolyásolhatja.) A publikált vizsgálatok és a nem nyilvános számítógépes előrejelzések között meglepően kevés az eltérés, hacsak nem következik be a politikában valamilyen, ma még előre nem látható fordulat, hét párt semmiképpen nem lesz a parlamentben. Folytatás: 3. oldal