Színház, 1972 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1972-09-01 / 9. szám

négyszemközt Űj színház „alakult” Budapesten. A ne­ve: Bartók Színház- Címe: VI., Paulay Ede utca 35. (a Thália Színház egykori épülete). Vezetője: KAZÁN István fő­rendező. Az alakulás szó azért került idézőjelbe, mert ez a színház 1961-től Bartók Gyermekszínház néven műkö­dött, 1964-ig a Váci utcai Bartók-terem­ben (átépítés után lett Pesti Színház), majd 1965-től a Fővárosi Operettszín­házzal közösen, egy épületben tartotta előadásait (a legutóbbi évadban a MOM-ban és az Uránia moziban is), mégpedig rendhagyó módon és időben: hétköznap délután az általános iskolák felsős tagozatának tanulói, vagyis a 10- 14 évesek részére, vasárnap délelőtt pe­dig a fiatalabb, 6-10 éves gyermekek szülők, hozzátartozók kíséretében tekin­tették meg az előadásokat. Az első kérdés Kazán Istvánhoz:- Mit jelent a névváltozás? Legjobb tudomásunk szerint a Bartók Színház továbbra is a gyermekek részére kíván színházi előadásokat tartani, vagy meg­változtatták ezt az elképzelést? Szakíta­ni kíván a színház új vezetősége az ed­digi gyakorlattal?- Hálás vagyok a SZÍNHÁZ érdek­lődéséért - válaszolt az igazgató-főren­dező -, minden kérdésre szívesen vála­szolok, remélem, máskor - később is - foglalkozik majd a színházi szakma fo­lyóirata színházunk tevékenységével. Előbb személyes vallomást szeretnék tenni. A lap olvasói is tudják, hogy ed­dig, hosszú éveken át olyan színházak­ban dolgoztam, amelyek előadásaikat el­sősorban a felnőtteknek szánják. Hogy mi a véleménye a fiatalságnak - egyál­talában: van-e véleménye, sőt: ott van­nak-e képviselői a nézőtéren, s hányán vannak ott -, arra a legritkábban gon­doltam. Azt hiszem, így van ezzel a leg­több kollégám, barátom is, akik „fel­nőtt” színháznál dolgoznak. Talán en­nek a szemléletnek a következménye, hogy a színházlátogatók zöme - nap­jainkban - középkorú vagy idősebb. Ügy tapasztalom, a fiatalok körében nem divat a színházba járás. Sokféle oka lehet ennek, most nincs mód és lehető­ség az okok elmélyültebb vizsgálatára, de tény, hogy színházi berkekben egyre több a panasz: baj van a nézőutánpót­lással. A fiatalok pedig olyasmiket mon­dogatnak: elmegyünk majd színházba, ha olyasmit játszanak, ami bennünket iz­gat, foglalkoztat.- Én csak nagyon későn, főként az­óta, mióta a Bartók Színházhoz kerül­tem, ismertem fel a gyermek- és ifjúsá­gi színjátszás jelentőségét, s megvallha- tom: megszerettem ezt az ügyet. S bár közhelynek hangzik, százszázalékosan igaz: a színházak jövendő közönségét a gyermek- és ifjúsági színházban kell ki­alakítani, meghódítani a színházművé­szet számára. A mai felnőttnek sem le­het közömbös, hogy társadalmilag, esz­tétikailag, morálisan mennyire fejlett, színházértésben milyen fokot elért em­berkék növekednek fel. S ezen a téren óriási mulasztásaink vannak jó évti­zede.- Mire gondol?- Arra például, hogy a mai színház- látogatók zöme az egykori Űttörő és If­júsági Színházban látott először színházi előadást, s nyilván ott is kedvelte meg a színházat. Van jó néhány generáció, melynek tagjai e nélkül nőttek fel, let­tek felnőttek, belőlük hiányzik a gyer­mekkori forró élmény, amely a színház­hoz köti - ők hiányoznak elsősorban a „felnőtt” színházak nézőteréről. Néz­zünk külföldi példákat, mindjárt kide­rül elmaradásunk mértéke. A Szovjet­unió területén 48 állandó - egységes el­veken működő - gyermek- és ifjúsági színház neveli a jövő szovjet színházá­nak közönségét. Az új, tízéves szovjet kulturális fejlesztési terv a felnőtt szín­házakkal szemben előnyben részesíti a gyermek- és ifjúsági színházakat, szá­mukat - ez idő alatt - kétszeresére kí­vánja emelni. A Német Demokratikus Köztársaságban a Theater der Freund­schaft az ország egyik legnagyobb szín­háza, mellette még hat állandó gyer­mek- és ifjúsági színház működik. Még olyan kisvárosban is, mint Mannheim, a közelmúltban nyílt meg egy gyermek- és ifjúsági színház - a legkorszerűbb tech­nikai felszereléssel. Emellett 12 staggio- ne-társulat járja az országot és tart gyermek- és ifjúsági előadásokat. Cseh­szlovákiában, Romániában is kiváló ef­fajta színházak működnek, Jugoszláviá­ban a reprezentáns és sok nemzetközi fesztiválon szereplő belgrádi gyermek- és ifjúsági színházon kívül, többek kö­zött, Szabadkán is önálló gyermek- és ifjúsági színház alakult. Bulgária fővá­rosában 250 tagú társulattal gyermek- és ifjúsági színház működik, és valameny- nyi (20!) vidéki színház - külön állami dotációval - rendszeresen tart gyermek­színházi előadásokat. Ezekhez a tényék­hez nem kell sok kommentár.- javasolnám: térjünk vissza az első kérdéshez.- A névváltozás (vagyis az, hogy a színház nevéből elhagytuk a „gyermek” szót) mindössze annyit jelent, hogy ezen­túl nemcsak a gyermekeknek - ezen a néven emlegetjük a 14 éves korig terje­dő korosztályt -, hanem az ifjúságnak, tehát nagyjából meghatározva a 14-20 éves korig terjedő korosztálynak is sze­retnénk korszerű színházi előadásokat rendezni. Magyarán szólva: a Bartók Színház olyan színház lesz, amely első­sorban a fiatalokhoz kíván szólni. S ennyiben feltétlenül átvesszük mindazt a jót és hasznosat, amit a Bartók Gyer­mekszínház csinált az utóbbi évtized­ben. Eddigi vezetője, a köztiszteletben és közszeretetben dolgozó Duka Margit nyugdíjba vonult, de tanácsaira, észre­vételeire továbbra is számítunk. Sőt: olyan módon is fel akarjuk használni a Bartók Gyermekszínház eddigi munkás­ságát, hogy legsikeresebb darabjait re­pertoáron szeretnénk tartani.- Megfogalmazná néhány mondatban a Bartók Színház ars poeticáját?- Színházunk alapvető feladata, hogy a teljes igényű színház művészetét nyújt­sa annak a közönségnek, amelynek ez az első élő színházi élményeit jelenti, s így a legfogékonyabb, legérzékenyebb kor­ban kapja első benyomásait a színház­ról. Itt dől el, hogy milyen lesz belső viszonya a színházművészethez, s ennek révén - esetleg - a képző- és zenemű­vészethez is. Nincs más művészeti ág; mely az esztétikai élmény teljességéi egyszerre ennyire magában hordaná mint a színház. A színházi élmény ösz- szetett. Kulturális és érzelmi nevelő ha­tásán túl - kollektív élmény is. A gyer­mek- és ifjúsági színház közönsége any- nyira együtt él a színpadi történéssel hogy ez élő, eleven közönséggé formál­ja minden előadáson. A művekből szók erkölcsi, eszmei mondanivaló hatáss sokszoros. Fő feladatunk, legfontosabl kultúrpolitikai célunk: biztosítani a jöv< magyar színháza számára a közönséget- Hogyan, milyen módon akarja t Bartók Színház ezt a nemes elvet, célki tűzést a valóságban megvalósítani.- Szerencsés helyzetben vagyunk, nen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék