Színház, 1984 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Színháznyitás Zalaegerszegen Négy esztendővel ezelőtt határoztak úgy Zala megye vezetői: legyen állandó színház Zalaegerszegen. A természetes és tiszteletre méltó lokálpatriotizmuson túl ésszerű indokok is így kívánták: mind a győri, mind a kaposvári, mind a pécsi színház meglehetősen távol van Zalaegerszegtől - s az alkalmankénti tájelőadások, vendégjátékok egyre kevésbé elégíthették ki a fejlődő város kulturális igényeit. A megyei vezetők komolyan előkészítették saját döntésüket: anyagilag és technikailag biztosítani igyekeztek az új színház felépítését (a megyei művelődési központból), s a színház építészeti terveinek elkészültekor már a leendő művészi koncepció körvonalai is kezdtek kialakulni - egyelőre nevek, személyek nélkül. (Lapunk 19816. számában Vajda Ferenc, a Középülettervező Vállalat szakfőmérnöke, aki a zalaegerszegi színházat tervező csoportot vezette, már arról beszélt, hogy az épület maga is valamiféle „nyílt színház"-eszmét sugall majd, s hogy ehhez idomulnia kell a gyakorlati színházcsinálásnak is - természetesen a lehetőségeken belül.) A megye és a város elhatározását komolyan támogatta a minisztérium és a kultúrpolitika. Az egyre nehezedő gazdasági helyzet szűkülő lehetőségei közt is segítették a megvalósítást. 1981 végén már Ruszt József nevét emlegették a leendő zalaegerszegi színházzal kapcsolatban. S még véget sem ért az akkori évad, Ruszt már Zalaegerszegre verbuválta csapatát és dolgozni kezdett. Nem várta meg, míg elegánsan az új színházépületbe vonulhat be - próbálni és játszani kezdett, ahol tudott, közönséget akart, mire az új épület kész .esZ■ Előévadot hirdetett a zalaegerszegi Állandó Színház- Még akkor is csak maroknyi lelkes csapat hitte - Ruszt vezetésével -, hogy épület nélkül, helyről helyre vándorolva, technikai feltételek nélkül, pusztán munkával és lelkesedéssel színházi szellemet lehet teremteni a városban. Megkezdődtek a „beavató” produkciók a színházhoz szoktatás, színházra nevelés első lépései, főleg fiataloknak. Alapműveket mutattak be: Szophoklész Antigoné, Shakespeare Romeo és Júlia, Vörösmarty Csongor és Tünde című művét. Az elképzelés következetesen az adottságokra épült. Sokszínű műsorpolitika, sok műfaj, újszerű megvalósítás tette lehetővé, hogy az érdeklődők a lakosság minden rétegéből utat találjanak a színházhoz- A hatvanezres városban sok a diák - de nincs felsőoktatási intézmény, heterogén a lakosság, heterogén az ízlésviláguk. Nem lehetett rétegszínházat csinálni - de minden rétegnek kellett adni valamit, ami a színházhoz csábítja. Az épület, a társulat, a színészház építése és a közönség kialakítása együtt, egy időben zajl°tt. S akik a beavató előadásokon kívül megnézték a Ruszt rendezte s országos játékszín visszhangot kiváltott A csodálatos mandarin, Whiting Ördögökjét vagy a Fielding műve alapján készült Lakat alá a lányokkal című előadást - egyre nagyobb kíváncsisággal és igényekkel várták az „igazi” színházi évadot. A művészek, a társulat sikeresen „beépült” a város életébe, övék volt a két közbeeső nyár, 1982 és 1989 nyara, az Egervári esték is. Aztán: 1989 októberében megszűnt az Állandó Színház név. Hevesi Sándor nevét viseli a zalaegerszegi teátrum - s hogy állandó - mi sem természetesebb ennél. S most, az új épület, az állandó játékhely elkészültével sincsen szükség bérletre - nem is tervezik a színház vezetői. Ez is mutatja: sikerült közönséget verbuválni Zalaegerszegen. Az évad kezdete után nem sokkal a Hevesi Sándor Színház hatalmas repertoárral bír. Az előévadban született produkciók közül még műsoron van az Ördögök ára Lakat alá a lányokkal. Közvetlenül az épületavatás előtt újabb beavató előadás premierje volt: Katona Bánk bán című drámájáé. Természetesen tovább játsszák Bartók: A csodálatos mandarinat, amellyel az együttes tavaly hat díjat nyert Arezzóban. Ahová egyébként - versenyen kívül - idén is várják őket, ismét Bartókkal. Ruszt József ezúttal A fából faragott királyfi rendezte meg. Úgy hírlik, készül a harmadikra, A kékszakállú herceg várára is - talán még ebben az évadban. Az új színházat méltó darabbal, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájával nyitották meg. Olyan előadásban, amely - mint a kritikusok megírták - mérföldkővé vált a hazai Tragédiaelőadások közt, s melynek újszerű értelmezése, színvonalas megoldásai sokáig élők maradnak majd a színházi köztudatban. A példátlanul hosszú és intenzív próbasorozat eredményét bemutató dömpingben tárták a nézők elé; alig egy hét alatt az említett két magyar klasszikuson kívül bemutatták Csurka István legelső drámáját, a viharos sikerű ősbemutatójú Ki lesz a bálanya?-t. Egy másik rétegnek szól talán Beckett Három alkalmi darabja, amelyet a színházépület második emeleti háziszínpadán játszanak. Újabb nagyszínházi premier volt Goldoni: A szerelmesek című műve, amely magyarországi ősbemutató is egyben. S éppen e sorok írása idején mutatják be A fából faragott királyfit. S már folynak Alekszandr Osztrovszkij Vihar című művének próbái. Mint a repertoárból kitűnik, Ruszt színháza következetesen valósítja meg előzetes koncepcióját. Játszanak vígjátékot, zenés művet, nemzeti drámát, klasszikus átdolgozást, modern, kísérleti művet, mai magyar drámát. A zalaegerszegi színház - mint a szaksajtó, a kritika is beszámolt róla már - figyelemreméltó előadásokkal kezdte meg hétköznapi életét. S a jó kezdet - a színházban is fél győzelem. Reméljük, kívánjuk a másik felét.