Színház, 1985 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1985-08-01 / 8. szám

GÁBOR ISTVÁN A mulattatás változatai Jegyzetek a Vidám Színpad előadásairól Amikor arra a feladatra vállalkoztam, hogy áttekintsem a Bodrogi Gyula igazgatása alatt megújult Vidám Szín­pad műsorait, kiindulási alapul azt a fal­ragaszt vettem, amely a színház január­ban látható darabjait hirdette. Oka ennek az a megfontolás volt, hogy ezek szerepeltek az akkori repertoáron, vala­hol el kellett kezdeni és befejezni is az elemzést, különben parttalanná vált vol­na a beszámoló. Lássuk ezek után időrendben a tíz produkciót. 1982. június 4-én Vaszary Gábor Bubus című bohózatát mutatták be. December 30-án Mi újság odaát? címmel a színház kamaraszínpadán a szovjet humorból adtak ízelítőt. 1983. március 17-től Müller Péter darabjából, a Szomorú vasárnapból, május 20-án M. Hennequin­ P. Weber zenés bohózatából, az Elvámolt éjszakából tartottak pre­miert. November 18-án adtak elő hosz­­szabb idő után ismét politikai kabarét, Hajrá, magyarok ! címmel. December 6-án a Kis Színpadon rendeztek bemuta­tót három közreműködő színésszel, il­letve zongoristával, Együtt, ameddig bírjuk címmel. 1984. március 8-án ugyanebben az intim emeleti helyiségben Romhányi József-estet mutattak be, A.­rimfaragót. Két nap múlva egy amerikai zenés já­téknak, Cy Coleman-Michael Stewart Szeretem a feleségem című kamaradarab­jának volt a premierje a nagyszínpadon, ezt követte május 19-től ugyanitt, éjsza­kai előadáson Jean Poiret kényes témájú komédiája, az Őrült nők ketrece. Végül a tizedik produkció jutalomjáték volt a színház kitűnő művésze számára: 1984. december 7-től adják a Kabos-show-t. Ha a részletesebb elemzést megelőzve, röviden áttekintjük a műsort, azt mond­hatjuk: jelenleg a Vidám Színpad Buda­pest egyik legszínesebb programot kí­náló színháza. Játszik két kabarét, két­­két magyar, illetve külföldi zenés ko­médiát, emléket állít egy tehetséges író­nak, lehetőséget kínál fiatal és kevésbé ifjú tagjainak önálló estre, és végül elő­ad egy olyan komédiát, amelynek témá­ja eddig lényegében tabu volt a magyar színpadokon. A mulattatásnak tehát sok­féle változatát nyújtja e társulat a kö­zönségnek, amely ízlése szerint válogat­hat a disztingváltabb humortól a leghar­sányabbig, tehát a Szomorú vasárnaptól a Babitson át az Őrült nők ketrecéig. Azt hiszem, ez a széles választék lehet az oka, hogy a Vidám Színpad ama fő­városi kulturális intézmények közé tar­tozik, ahol minden este táblás, sőt oly­kor pótszékes házak mellett játszanak a nagyszínpadon, és a 99 személyes kama­rahelyiség is többé-kevésbé megtelik esténként. Politikai kabarék Az időrendet megbontva műfajonként szólok az egyes produkciókról. A Vidám Színpad leghagyományosabb és legré­gibb műfaját, a politikai kabarét két elő­adás reprezentálja. Körülbelül két évvel a korábbi produkciója, a Meddig lehet el­menni? után szerkesztettek új kabarét, és bizonyára nem az előző műsor sikere volt az egyedüli ok, amiért ennyit vára­tott magára a következő összeállítás. Aki ismeri ennek a műfajnak sokféle ne­hézségét - például azt, hogy olyan korszakban kíván szókimondó lenni, amidőn a bátorság már nem kizárólag a színpad állami monopóliuma, hanem az utcáé és a kávéházaké, presszóké is -, megérti: nem könnyű ezen a pódiumon olyat mondani, ami itt és ekkor nevet­tető, humoros, bíráló szándékú, ugyan­akkor merésznek is tetszik. Nos, a Hajrá, magyarok! a színház számára nem a legkedvezőbb időben került színre, csaknem ugyanakkor mu­tatták be a Mikroszkóp Színpadon Bal? Jobb? Ball! címmel azt a produkciót, amely — igaz, e mindössze 15­0 személyes színház intimebb közegében — bátran vállalja nemcsak a hibák ostorozását, hanem, ami ennél sokkal nehezebb: a társadalmi valóságot elismerő és fölis­mertető, pozitív humort. Gondoljuk el, mennyi­­ művészi­­ bátorság kell ahhoz, hogy valaki Lenin maszkjában kiálljon a közönség elé, és valameny­­nyiünk fejére olvassa szöveghű citátu­mokban azokat a lenini tanításokat, amelyeket több mint hatvan évvel halála után sem vagyunk képesek maradékta­lanul megvalósítani. Ahhoz a monológ­hoz sem kell kevesebb merészség, hogy egy okos és művelt színész, Verebes István azon morfondírozzon hangosan, hogy ő miért maradt pártonkívüli. A Vidám Színpad ezt a fajta, az agyat is megmozgató, a gondolkodásra rés- Vaszary Gábor: Bubus (Vidám Színpad), Csala Zsuzsa és Bodrogi Gyula 21

Next