Szinház és Mozi, 1955. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1955-09-09 / 36. szám
U ESTE HIDEG SZÍNES CSEHSZLOVÁK FILM A kalandfilmek megszokott izgalmával Indul a film meséje: autók és motorkerékpár üldözi szédületes sebességgel az élen haladó, egérutat nyerő gépkocsit. Látnivaló, hogy kémtörténetben lesz részünk. A következő »vágás« békés képein katonák tréfálkoznak és az esti kulturális műsor részleteit tárgyalják. És így halad a film története végig, ezen a kétszálú cselekményen, amíg azután egyszer azt vesszük észre, hogy a két szál valahol összesodródott, s hogy az egyszerű katona, aki esténként látszólag ártatlan katonacsínnyel szerelméhez szökik — bonyolult kémhistória közepébe kerül. A film szereplőinek játéka s az operatőr magasszínvonalú munkája sem képes helyrehozni a szcenárium alapvető hibáját: azt, hogy a mese rendkívül naív. Az ember egyszerűen nem hiszi el a filmnek, hogy az egyébként fegyelmezett, jó katona, Jozo akkor sem ismeri fel szerelmeiben a kémnőt, amikor a szolgálati restikulcs megszerzéséért könyörög. Ez az a pillanat, amikor az élet logikája (a szereplők életének logikája is) parancsolóan megkövetelné, hogy a mag tévedt harcos ébredjen helyzetének súlyosságára é s gyors felismerés után leplezze le a kémnőt. A film kompozíciója azonban más úton jár. Az író rendkívül átlátszó, hamis mesét ad a kémnő szájába, a megzsarolt bete® atyáról és szörnyű kényszerhelyzetéről. És a fiú, a nézők legnagyobb csodálkozására, elhiszi a mesét, holott a valóságban nincs olyan katona, aki ennyire sematikus mesét elhinne. Ezen a ponton tehát a film vétett a realizmus alaptörvényei ellen s ez a későbbiekben is megboszszulja magát, mert ezáltal a történet megszokott és sima vágányokon gördül az ismert befejezés felé. A film készítőinek magas technikai kultúrájára vall, hogy a történet hibái ellenére maga a film éppen a gyönyörűen megoldott színes felvételek, a kifejező zene s a színészi játék természetessége miatt mégis jólhat , hogy a cselekményben betétként szereplő vidám énekszámokat igaz derűvel kíséri a közönség. Geszti Pál A naiv kislánynak álcázott kémnő tizedest (Otto Lackovics) később Milánt hálózza be, a parancsnokság írnokát és most éppen a rejtjelkulcs ellopására bírja a tapasztalatlan fiatal szerelmest (Eva Kubesova) először Haluza igyekszik meghódítani