Színház És Társaság, 1924 (8. évfolyam, 1-23. szám)
1924-03-23 / 12. szám
Színház és Társaság fsmét legmerészebb fantáziánkban elképzeljük, melegedett fel igazán a nézőtér . . . Irigy asszonyi szemek néztek arra a gyönyörű női testre, melytől prüdéria lenne megtagadni a csodálatot. A folyósón hallottam a szünet alatt, mikor egy egyébként bájos asszonyka a barátnőjének azt mondta: — Holnap jön haza az uram, de nem engedem el a Pompadourra... Egy hete tart a böjt. . . Amit most elmondunk, igen jellemző eset. Az erdélyi magyar színházak igazgatói március 14-én, pénteken rendeletet kaptak, mely szerint egyházi ünnep, böjt miatt aznap nem tarthatnak előadást. Az igazgatók megnézték a kalendáriumot, de az nem árult el semmi hivatalos ünnepet. Apellája nincs, előadást nem lehet tartani. A rendeletet Kolozsváron 240, Marosvásárhelyen 1/18, Nagyváradon 1/29 órakor közölték a színházzal, de nem kora reggel, hanem este, közvetlen előadás előtt. Nem is kell bizonyítanunk, hogy ez milyen kárt jelentett a színházakra. De ennél sokkal érdekesebb, amit Popovici Vazul nagyváradi görög keleti esperes mondott a hozzáforduló újságíróknak . Magam is csodálkozom, hogy most foganatosították ezt a rendeletet, amikor már egy hete tart a böjt. Éhez talán nem kell kommentár. Ez talán a legelismerőbb kritika a Putifárné jelenetről, melyben különben Pintér Böskét a címlapunkon közöljük.* Örvössy Géza játszotta Pompadour szerelmes grófját, aki beáll érte testőrnek. Elegáns, illuziótkeltő volt, érzéssel, szépen játszott s meleg hangja is kitünően érvényesült. Megérdemelten szép sikert ÖRVÖSSY GÉZA - René Pompadour — marosvásárhelyi szinház. (Weintraub és Fosztó felv.) 19. oldal. Ha jó sört akar inni, kérje mindenütt csak a MONOSTORI SÖRFŐZDE GYÁRTMÁNYAIT: a híres duplamaláta barna , vagy a közkedvelt világos »Hercules“s »Monostor“ tápsör különegességet, " sört.