Szinház, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1945-09-26 / 7. szám

Sajut h­szs a rádióban­ Ma, szerdán dHatán S óra 1z perckor érdekes műűsort közvetít a rádió. Illés Béla, a Moszkvából hazatért kitűnő magyar író most megjelent regényéből, az „Új bor”­­ból olvas fel részleteket Bajor Gizi és Hont Ferenc. lízt megelőzően Kárpáti Aurél tart előadást a re­gényről. Bajor nagy lelkesedéssel ké­szíti a felolvasásra. Tudjuk róla, hogy kedvelt műfaja a dráma, a színpadot szereti. Azt mondja, túl­ságosan gyötri a lámpaláz, amikor verset mond, vagy felolvas. Most mégis ürömmel váltotta el azt, hogy Illés Béla új regényéből egy kis íze­lítőt adjon a magyar közönségnek. — A regényíró Illés Bélával való megismerkedés — mondja Bajor Gizi — rendkívüli élmény számom­ra. Az „Új bor”-t napok óta olvas­gatom, egy-egy fejezetet többször is : olyan elragadó és megkapó minden sora, hogy nem tudok elszakadni tőle. Illés írását nemcsak a meg­győződés forrósága tűli, hanem meg­haló báj sugárzik belőle. Az­ erőből és lágyságból, ennek a két Végletnek a találkozásából egyéni íz született. Érdekes az is, milyen pontosan em­lékszik gyermekkorának minden rész­letére. Nagyon örülök, hogy én le­szek az első, aki Illés Béla regényéből egy kis részletet mutatok meg a rá­dión keresztül. . . 11 0187117.1111 az öltözőben Mészáros bácsi, a ____ Vigszínház öltöztető­szabója a héten ün­­­­nepi öt­ven esztendős jubileumát. Mészáros bácsi egyébként, aki még ölüztette is régi nagyokat, Tanay Frigyest, Hegedűs Gyulát, Csortost, — azt tervezi, hogy könyvet ír visszaemlékezéseiről, cí­met is adott már neki: „Félszázad egy öltözőben”. Jug­oszláivok és bolgik­ok a ..Bo­­szorkánytünev­ei kiadásin­t A Madisz konferenciájának pro­­grammja keretében a jugoszláv és bolgár kiküldöttek megtekintették a Belvárosi­­Színház jugoszláv tár­gyú darabját. Itt említjük meg, hogy a­­ Vajdaság színháza a szabadkai Magyar Színház Balázs Béla „Bo­­szorkánytánc­’-át választotta nyitó­darabjának. Újabb jele ez a szín­házi es­emény a demokratikus Ma­gyarország közeledésének demokrati­kus szomszédju­h­oz. Faragó­­Sándor Svájcban él Faragó Sándor, akinek annak­idején „Bérkaszárnya” című­ da­rabja nagy sikerrel ment, tíz eszten­dővel ezelőtt kiutazott Londonba, ahol egy kisregényét filmesítették. Most Svájcból adott életjelt magáról. Magyar filmesek Mauth­ausenben Mil­ók Sándor mauthauseni filmjének elkészítésére kis magyar filmkülönítmény utazott a hírhedt internáló táborba. Itt készülnek ugyanis a fogolytábor borzalmairól és életéről szóló film külső felvételei. Úgy tervezik, hogy télen már a kö­zönség elé is hozhatják az érdekes film­et. Miliók Sándor, Pásztor Béla, Petyke Mihály, Kassai Klári, Gyu­­ricza János és Kadosa László utaz­tak ki Németországb­a, ahol egy hét alatt elkészítik a felvételeket. Urad a h­ivatásos zenészokart ! A Hivatá­sos Zenészek Szabad­ Szakszervezete hosszas tárgyalás után­­ végleges keretet kapott. Három szak­osztálya van: az elsőben tömörültek az operaházi, szimfonikus és szín­házi zenészek, a másikban a szóra­koztató jazz-, szalonzene muzsikusai, a harmadikba a cigányzenészek tar­toznak. Országos elnök: Temesváry János zeneműv. főiskolai tanár, az Operaház tagja, a szakosztályok vezetői: Jegessy József, Pál Sándor és Bácz Zsigmond Az 1015. szeptember 1-től 15-ig sikeresen leviz­sgázott gyakorlatos színészek névsora: Acsády Éva, Andorffy Ilona, Ábrahám Erzsébet, Árpa József, Ádám (Laufer) Éva, Bácskay Ju­dit, Bácskai Tamás, Bagyi Anna, Balázs Andor, Bakonyi Éva, Bog­nár Ibolya, Bodnár Éva, Barta Mária, Csabafy Edit, Cseh Mária, Cziráky Julia, Cseresznyés Rózsa, Budai László, Diósdi Aranka, Déry Éva, Dévay Éva, Eperjessy (Presov­szky) Mária, Ercsey Gábor, Fodor Imre, Forgács Miklós, Föl­des Gábor, Fehér Mária, Farkas Ida, Gárdonyi Gábor, Gál Mária, Geszti Olga, Gazdik Irén, Csörgő Géza, Gergely István, Hargíttai Ist­ván, Horkai Edit, Horváth Mária, Horváth Erzsébet (Titkárnő), Haj­dú Péter, Jordán Ferenc, Kadia Márton, Káint Kovács László, Kenedy Katalin, Kerpely Judit, Kántor Béla, Kárpáti Ilona, Kö­kény Bella, Köves Ernő, Kövesdy Pál, Kőhalmi Rózsa, Komor Ág­nes, Krasznay Vilmos, Lányi An­dor, Láng Györgyi, Lóránth Györ­gyi, Lestyán Sándorné, sz. Rafael Márta, Mártás József, Máray Magda, Mácsay Emmi, Márk Ju­dit, Nagy Lívia, Okos Sári, Orlai Ilona, Orosz András, Pálffy Éva, Petrán Mária, Pintér Zsuzsa, Raj­­csányi Adrienn, Révai Jutka, Roz­­gonyi Andor, Roz­sos István, Rad­­nay Ágota, Sárkány Judit, Si­mányi Tibor, Somogyi Éva, Su­gár Alice, Szabó Erika, Szabó Er­­zsébet, Szölősi Ilonka, ,Szita Mária, Sudár Margit, Szécsi Iván, Tarller Jenő, Vándor Ágnes, Váró Magda, Verebes Károly, Varga Ernő, Ta­pasztó János, Zátony Katalin, Zsolnay Hédy. Pesti színészek a pécsi színháznál Szalai Károly, a pécsi színtársulat igazgatója néhány napon belül meg­kezdi új évadját. A pécsi színház társulatát az új szezonra alaposan felfri­ssítették és sok pesti színész is leszerződött a Szalai-társulathoz. Az operettprimorfom­a Szon­dy Biri lesz, az egyik drámai színésznő pedig a Nemzeti Színház volt fiatal tagja, Várady Gyöngyi. Búcsút mondott Pestnek egyelőre a tehetséges Soós Lajos is, aki a­­Szabad Színházat hagyta el a pécsi színház kedvéért. A negyedik érdekes szerződés Bi­­linszky Ibolyát köti le a társulathoz. Ki­tö nők a szín­h­ázban Szokatlan jelenség ütötte fel a fejét egyes színházak nézőterén Itt-ott, egyelőre szór­ványosan, nőket lehet látni, akik n­emcsak a színeiben, de az elő­adás atoll is buzgón kötnek, köö­zönség véleménye erről eltérő. Akad, aki azt mondja: „jaj, de szorgal­mas!” A többséget azonban bosszant­ja ez a kirakatba helyezett szorgalom. Úgy tapasztalja, hogy a mozgó kezei és villogó tűk erősen zavarják azokat, akik odaadá­ssal szeretnének figyelni a színpadra. És azt tartja, hogy aki figyelmét megosztja a kötése és az előadás közt, annak aligha lehetnek komolyabb szellemi igényei s a szín­ház nem jelenthet számára többet, mint felületes szórakozást. Kazal l­ászló m­atin­éja A Kamara Varietében vasárnap délelőtt tartja Kazal László vi­dám matinéját. Kiss Manyi, Kö­kény Ilona, Kelemen Éva, Hor­­kai Márta, Tihanyi Magda, Bács­­kay Judit, Tapolc­zay Gyula, Goz­­many György és Ráthonyi Róbert szerepelnek. Muzsika Két év után újra felcsendült a dobogón Bartók Béla gyönyö­rű hegedűversenye, amelynek előadása minden alkalommal ünnepélyességet köl­csönöz a hangversenynek és tomboló lelkesedést vált ki a közönségből. A hegedűsre komoly feladatokat ró az előadás, mind technikailag, mind pedig szellemileg és ennek a feladat­nak kiválóan meg is felelt a tehetsé­ges fiatal művész, Szervánszky Pé­ter, aki annak idején Kolozsvárott először mutatta be ezt a művet. Szép hegedűhangja, előadókészsége és Bar­tók világában való otthono­ssága egyik legjobb modern művészünkké avatja. Kissé fénytelen kezdés után szépen fejlődött ki vonósa nyomán a kompozíció, a második, főleg a har­madik tételben érte el teljesítményé­nek csúcsfrontját. Sajnos, a zilált zenekari kíséret sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Még Bartók VI. vonósnégyese hangzott el a­­Wald­­bauer—Szervé­nszky—Országh—■ Kerpety-kvartett előadásában, Basi­­lides Mária Bartók- és Kodály­­dalokat énekelt Kósa György zon­­gorakíséretével, végül a Székesfő­városi Zenekar Ferencsik János ve­zényletével a Háry János-szvittel adta elő. A b­eszkárt a szính­ázakért A Beszkárt megkönnyíti a leg­közelebbi napokban a színház­ak közönségének esti közlekedését : úgy, mint az Operaháznál, a fővárosi színházak előtt is ott fognak állni az előadás után lines autóbuszok, hogy roham­­menetben a budaiakat is haza­­szállítsák. Cl­­rk Gable életben van Két Loretta Ymmg-film megy New­ Yorkban ezidőszerint. Az egyikben Garry Cooper a part­nere, a címe: „Along Came Johns’’. A másik Jack Londonnak „A vadon szava” című regényéből készült, k­bben Clark Gable a part­nere, akit a náci-propaganda el­­parentált, de a hír, mint annyi náci-hír, nem volt igaz ... ' i m amn DE DANKO PISTA JÁVOR • LUKÁCS MARGIT- SIMOR ERZSI így hirdetik Bukarettben a „Danko Pitta" című magyar filmet 21 BÉKEFFI GÁBOR LEVELE A SZERKESZTŐHÖZ Kedv­es Barátom, lapod legutóbbi számában, „Villámjelenet a Pódium előcsar­­nokában" címmel apró, anekdótikus hír jelent meg szerény személyemmel kapcsolatban. A cikk egy valóban megtörtént, a szemlélő számára mu­latságos, részemre azonban felettébb kínos epizódot tárgyal, mint nem ismertem fel a színházamat meglátogató Gyöngyösi János külügyminisztert. Indokul szolgálta a rossz arcmemó­­r­im, az előadás alatti szokványos káosz az irodában, végül az a megtévesztően barátságos és egyszer­ű érintkezési mód, amivel a Külügyminiszter Úr megtisztelt. Azt hiszem az utóbbi akceptálható legjobban, miután politikai vezetőink nem kényeztettek el túlsá­gosan az elm­últ ezer év alatt de­mokratikus közt ellenségükkel. A cikkíró a fentiek után művét így fejezi be: „Békeffi a mellette álló újságírótól megkérdezte, hogy ki volt ez az úri — Hát nem ismered, Gyöngyösi külügyminiszter, akiről azt szok­ad mondani, hogy osztálytársad volt... Ha e párbeszéd, vagy fenti kijelentésem valóban elhang­­zott volna, feltétlenül valami ügybéli defektusra kellene kö­vetkeztetni szerény személyemnél. Hogyan lehettem osztály­társa a kb. huszoníét évvel idősebb Külügyminiszter Úrnak. Egyébként középiskoláimat öt különböző helyen végez­tem elégtelen magaviseletem miatt. — a jóindulatú és gyanút­lan olvasó tehát abba a kényelmetlen dilemmába kerül: vál­jon a Külügyminiszterrel Úrral ezen iskolák egyikében kerül­tem össze, vagy közös barátságunk közös sorsra kényszeritett s a Külügyminiszter úr is hasonló komplikációkkal bonyolí­­totta le gimnáziális tanulmányait. A bizonyítási eljárás során a bíró nyilván elrendelné az említett újságíróval való szembesítésemet, akivel fentebbi párbeszédem lezajlott, ez esetben máris tisztázódna a helyze­tem, miután a Holddal való közlekedési lehetőségeink meg­lehetősen kezdetlegesek, s a derék publicista bizony csak hosz­­szú idő múlva érkezne Földünkre. Tisztelő híred: N­ékem­ Gábor

Next