Szinház, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1945-11-14 / 14. szám

LEVEL /. Udvardy Tibor «• Orosx Júlia Bordir Bell« PIQUE DAME 6Áafio^xHf-&ernuiató. cut 0.fieAd&-an Savilide« Mária (Etcher fiily.) Ax árckcpct sokiiiy néztem akkor, az ismeretlen férfi képmását, a puhán szétömlő vonásokat, a szabályosan fésült ősz szakáll rámájában. Első pillnnlásra nem volt rajta semmi különös. Jólfésült idős úriember, nyil­ván előkelő közliivatalnok, talán egye­temi professzor. De a fekete hát­tér mél.uséíieiben fény villant föl, mintha lidérees láng bolyonyana az ősz fej 7}iöijöll — lehet, hogy a ke­zemben tnagasra emelt gyertya lángja lobogott i'issza az örvénylő, sötét méiységböli - és akkor tnnr egészen miisnak láttam az ősz férfi arcképéi. Hévedezö szeme, nyugtalati tekintete hevesen inegdobbantottu a szivemet. Ereztem, hog.g nem öregembert áb­rázol a festmény, nyugtalan, ki nem elégiilt, idegfeszültségek között ver­gődő, gátlások rabságában görnyedő, korán vénüli férfi megrázó portré­jára meredek rá. „Ki ez a fehérsza­kállas ember?" — kérdeztem házi­­nazdámal, mialatt az ezüst gyertya­­tarlót leteltem a kandalló pártuinyá­­ra: a fényt, mellyel a kísértetiesen sápadt arcba belevilágifottam az imént, ,,/ljics Péter,,, — felelte az én orosz barátom — nem isinerit A nagy zeneszerző; Csajkovszkij ,, ." így láttam őt először, mikor még vajmi keveset tudtam életéről és mu­zsikájáról, Es tegnap este, a nagy Csajkovszkij-opera, a „Pique Dame" előadásán, mindjárt az első, jelenés­ben, az elaggott „moszkvai Vénusz", a titokzatos „pikk dáma" mered rá ilyen megdöbbenlen a dráma hősére, a végzet emberére és azt kérdi: „Ki ez a sápadt férfi?" Ez a sápadt férfi maga Iljies Pé­ter, a szerző. Ezzel nem azt akarom mondani: Csajkovszkij egy átélt drá­mát mesél nekünk színpompás ze­nei nyelvén, Csajkoi;szkij is, mint minden mű vész, örökké a maga belső életrajzát, lelki és ideg-autobiográfiá­­ját írja müveiben és ti er mami, a dé­monoktól megszállt, kettéhasadt lelkű orosz Tannhäuser az ö legbensőbb énjének mása, megdöbbentő zenei önarckép. A megszállott, rémektől űzött, a szenvedélyektől tépett, az idegfeszüllségeklől remegő, a fnn­­tótnoktól lakott lélek vallomása, ön­­gyölrése és — felszabmiulása ez a grandiózus operaszinpadi figura, Csajkovszkij nem élt valóságos éle­tet: nem élte a fiatal férfi természe­tes életét. Habigába görnyesztelte tes­tét, vérét, vágyait, hogy vad. érzéki tpmbolásait, minden mámorát és ér­zését zenében, csupán zenében élje ki, Hermann alakja és a „Pique Dame" drámai témája Puskin novel­lájából való ugyan, de Hermann az opera színpadán egészen inás jellem, a történet is új változatokban jelenik meg Csajkovszkij muzsikájában. Ez a Hermann nem a Puskin Szergejevics Sándor szülötte, inkább a Csajkov­szkij Hjies Péteré! A schiznfrénia zenei ábrázolása tő­­kéletes, Csajkovszkii zenéjének roman­tikus lobogása. Urától túláradó kép­zeletének hősége elragadó. A káprá­zatosán hangszerelt zenekar pompá­ja vagy áriák drámai ár-apiilyáf festi alá, e.vtatikus kitörések színpadi pH­­Imwfait kiséri. A bőséges dallamlele­­mé.nu. a témngazdagság. a drámai építkezés szépsége győlrehnes lázáil­­mokat fejez ki. A színpadi alakok a zenei jellemzésnek a remekei. Hermann!, a világ operairodalmá nak eggik legnagyobb és legfárasz­tóbb lenorszercpét Udvardy Tibor személyesíti meg. Tökéletesen életre kelti Hermann megszállottságát, a dé­monoktól űzött fiaiul férfi pusztító szenvedélyességét. Prózai színpadon könnyű feladat az elme elferdülést áb­rázolni, annál nehezebb, majdnem re­­ménytelen kisérlel ez: énekben és énekkel — Operaszinpadon, Udvardy mesteri képét adja a lelki kctiéhn­­sadtságnak, A frázisformálás és a ki­fejezés részletfinomságaival gyönyör­­ködlel bennünket. A hallgató min­den idegében érzi, hogy ez az ének­­beszéd nem Ö7xmagáért való szépség, hanem lelki és idegállapotokul fejez ki, A fiatal énekes pályafutásának mestermüve ez az alakítási Orosz Júlia veröfényes, csillogó, érzéki szépségű, tömör és mégis hajlékony szopránja a legfinomabb instrumen­tumok közül való: ezen a hangsze­ren érzékeny lélek és képzelet játszik. Liza szenvedőn szép, szerelmesen sze­mérmes, tragikus és poétikus alakját az átélés mélységeiből hozza elénk. Megkapón ábrázolja a drámai folya­matot, melynek során e félénk, szű­zies lény felg,gullad a szerelem tűz­varázsában. majd a lobogva égő em­berfáklya alákanyatlik a megsemmi­sülésbe. Basilides Mária az agg grófnői, a „pikk dámát" dérnonikus fényekben, lenyűgöző tUokszerüség­­gel ábrázolja: a színpadi játéknak és éneknek egyaránt remekét adja! Mi­helyt megjelenik már is atmoszférqj. áraszt maga körül. Külön miniatűr alkotás a kis francia rhatison meg­szólaltatása, mikor halála előtt föl­idézi ifjúságának az emlékéi. Bűbá­jos és borzongató az ének, sejtelmes és vészt jósló. Németh Anna nemes orgánurpál. bájos előadását. Pali ú alakításának és énekének előkelő no­­bilitását. Jámbor rokonszenves egyéniségét és zengő baritonját na­gyon meg kell jegyeznünk, de. őszinte dicséret illeti V ir ú g h Ilonát is, aki­nek kis szólamában tömör, telt orgá­­num szólal meg és Sugár Dezsőt, aki rövid, de exponált szólamát művészettel formálja meg. A közjá­tékban Endre Borbála érzéki szép­ségű hangjában gyönyörködtünk. Az operál K o mo r Vilmos lant­tól la be és vezényli, A kiváló zenész a Csajkovszkij muzsika minden va­rázsát, színpadi erejét, lírai bőségét és drámai mozgalmasságát vissza­adja zenekarában és a színpadon. Oláh Gusztáv színpadképei káprá­zatosán szépek. A barokkba egy fi­nom művész keze keveri bele az orosz „couleur locale"-t. Minden egyes je­lenet hangulatot árasztó és valóság­gal muzsikáló festmény: az ősz pont­­pújában aranyló park, a bizánci rn­­gyogdsú csarnok, a grófnő rejtelmes hálószobája, a kaszárnynkapu tátomá­­sos öble s a Néva-parl fagyos lehe­­letü éjszakai víziója. A rendezés ugyancsak Oláh Gusztáv müve, moz­galmasságot vi.sz a színpadra, lőkéle­­tesen megelevenítve a zenét: Márk Tivadar jilrnczei slilusosak és tnávé­sziek, f- li n y i Viktor forditásn pe­dig Urai és drámai .szépségű igazi énekszőceg: méltó az áriákhozí Magyar operaszinpadrm először haltjuk a „IHque Dame"-t. Sokszor Jogjak még hallani. Balassa Imre

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék