Színház, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-02-12 / 7. szám
W ^Ai_kri_fxi.Avi^trr Színházi emberek még emlékeznek arra a karcsú, markáns arcú, és lelkes szemű fiatalemberre, aki hónapokon keresztül látogatta a színházi öltözőket és karikatúrákat készített a művészekről. Nevét sem tudták akkor, csak most ismerték meg, aMadách Színház színpadán, az „Egerek és emberek“,Eurp-szerepében. Hogyan lett Helés György rajzolóból színész és hogyan bele a szezon legnagyobbnak színházi sikerébe, kitűnő alakításával ? Soha nem tanultam rajzolni mondja a fiatal művész, mindig színészi pályára vágyódtam. A Színiakadémiát három esztendővel ezelőtt végeztem el. Először vidéken színészkedtem, első és másodrendű társulatoknál. Különösen az infláció alatt volt nehéz az anyagi helyzetem, tehát rajzoltam életemért. Amikor Pestre jöttem, szerződés hiányában karikatúra-rajzolásból igyekeztem megélni. Szívem mégis a színházelé húzott, így legalább a rajzom is színészekről készült. Ha már nem játszhattam, legalább a színpad, a rivaldafény közelében szerettem volna lenni. . . — Amióta játszik, abbahagyta a rajzolást ? Szó sincs róla ! De a rajzolás sohasem volt igazi célom, én elsősorban színész vagyok. Amióta viszont nem pénzért rajzolom kollégáimat, sokkal szívesebben csinálom. Most nem kell félnem attól, hogy nem sikerül és nem kapok érte honoráriumot. Azóta is sokat rajzolok, csak éppen a háromhónapos kislányomat nem sikerült lerajzolnom, pedig "megpróbáltam néhányszor. Talált hasonlatot a két művészet között Feltétlenül. Karikatúrákat rajzolok és karakter-színész vagyok. Curly is karakter-szerep. Természetesen, egyikben sem törekszem túlzott karikírázásra. A kettő között igen sok a rokonvonás. — *Mi a véleménye a jelenlegi szerepéről ? — Az is karikatúra végeredményeiben. Nagyon ellenszentvívés figura, sajnáltak is gy érte a színháznál. De én nem bántam, mert ezt a jószerepemet is szeretem. A IV. színháznál eleinte kicsit Ben- Izláminnak éreztem magam, poftigsenki sem éreztette velem, hogy öregebb rajzoló vagyok Pesten, mint színész . . . - Huszonhat. Ha így folytatom, lehet még belőlem író, szobrász vagy muzsikus is. Pedig én „csak“ jó színész szeretnék lenni, semmi más. A szükség vitt a rajzolásra és boldog voltam, amikor a pénzért való rajzolást abbahagytam. (Úgy látszik, ezt az utóbbit dokumentálni is kívánja, mert az asztalnál ülő csinos hirlapírő-kolléganőt percek alatt kíméletlenül megörökíti a papíron és boldogan nyújtja át neki a rajzot ajándékul.)— Nem vagyok én csodabogár, sem szenzáció — fejezi be a beszélgetést. Csak éppen meg kellett élnem valamiből, hát rajzoltam. Ezután pedig szeretnék sokat és jól játszani ! II. I N ÉSZ Páti Sándor Hány éves Curly úr ? Major Tamás Ascher Ollkk LETT Jenő Matar Ida Gobbi Hilda______ Márciusban megindul Lassan második évfordulóját ünnepeljük a felszabadulásnak. Két évvel ezelőtt Budapest füstölgő romjain legelsőnek a filmesek kezdték meg a szervezkedést és nagy lelkesedéssel indultak az újjáépítésnek. Mindenki érezte, hogy az új Magyarország lelki újjáépítésében fontos szerepet kell játszania a filmnek és akkor minden úgy nézett ki, hogy a szép elképzeléseket meg is tudják valósítani. Az állam mindezideig segítő kezet nem nyújtott a haldokló magyar filmgyártás föltámasztására és az elmúlt esztendőben magában a filmszakmában sem volt meg az az egyetértés, amely lehetőséget adott volna egy-egy egészséges terv keresztülvitelére. Egyéni érzékenykedések és féltékenykedések állták útját a helyzet tisztulásának. A végtelen ankétok, tárgyalások és megbeszélések sorozata mind eredménytelen maradt. Végre belátta mind a filmszakma vezetősége, mind pedig a kormányhatóság, hogy ez így tovább nem mehet és komoly összefogásra van szükség, hogy az ország kulturális életében oly fontos szerepet játszó tényező, mint a magyar film, nem maradhat ki a szellemi újjáépítés programjából. A Filmszakszervezet, valamint a filmgyártókat képviselő Filmipari Szövetkezet hivatalos felszólításra külön-külön, de lényegében azonos tervet dolgoztak ki, amely alapjául szolgálhat a racionális magyar filmgyártás elindítására. A terv most van a Művészeti Tanács előtt és rövidesen miniszterközi bizottság dönt sorsa fölött. A terv lényege az, hogy a magyar film teljes adómentességet kapjon. Egyegy mozijegyet ugyanis 53%-os adó terhel, ha ezt a magyar filmek játszásánál egészben vagy legalább részben elengedik, akkor a magyarországi ötszáz a magyar filmgyártás mozi bevétele bőven fedezné egy 400.000 forintba kerülő új film költségeit. Mivel pénzügyi technikai nehézségek miatt ez könnyen és gyorsan nem valósítható meg, addig is, míg ebben a kérdésben döntés történik, a tervezet átmeneti megoldást ajánl. Eszerint egy filmgyártónak mindössze 250.000 forint tőkével kellene rendelkeznie, a hiányzó 150.000-et az állam kölcsönözné mégpedig oly módon, hogy ez a film bevételeiből akkor kerül visszafizetésre, amikor a tőkés befektetett pénze megtérül. Külön szakbizottság bírálja felül, hogy a film pénzügyi konstrukciója olyan, hogy minden egyes fillér valóban a film elkészítését szolgálja és semmiféle titokzatos pénzügyi manipulációk ne történhessenek. Ez az egyetlen cenzúra, amit gyakorolnának a készülő film felett, ha az a mai demokratikus szempontoknak egyébként megfelel. Egy átlag sikerű filmnél deficitre így nem lehet számítani és a rizikó is, ha van, megoszlik. A magyar színházak támogatására a kormány évenként tizenötmillió forintot állított be. A filmesek jogosnak tartják azt, hogy az állam a mai rendkívüli nehéz körülmények között is legalább ennyivel járuljon hozzá a magyar filmgyártás megindításához, egyelőre átmenetileg, míg a saját lábán meg tud állni. Egyébként is a kért támogatás úgy tekinthető, mint hitelezés. Ezt meg kell kapnia a filmszakmának, mert hiszen a film milliókhoz, a nagytömegekhez szól és hathatós eszközeinél fogva sokkal nagyobb propagandaerő, mint bármely más művészet. Filmeseink nagy bizalommal és reménykedéssel tekintenek a kormányzat intézkedése elé, amely, ha kedvező lesz, március közepére újra életre támadhat a magyar filmgyártás. Buruharik Aladár Erről Ön is meggyőződhet, Asszonyom, hogy a forradalmat jelentő Vital Crém egy heti használata 10 évvel fiatalítja meg teintjét. A már az alap használat után az arcbőr szárazságát megszünteti, ránctalanná varázsolja vitalitását visszaadja. Főraktár: Városi gyógyszertár. Bp., IV., Váci utca an