Színház, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-10-07 / 41. szám

A MAGYAR SZÍNHÁZ MEGFIATALÍTJA A KLASSZIKUS OFERETtEKET Aiulólu Hárosi­­(‘v/.iHjí.vátx¡.H lir­adó.ssiitfok hátrah­aityá­j­ával iinstorohHU oMúvozott, u Jlatryn'' S'/ámhiáz a kötsó^:bocstöbb helywdben­ van, A axiuliáz )‚M›ílél inosr­­pélyÚirták níryaa raa.)János‚a k l ¦»W»ra is. rt«' jwin voltak hajlandók a hátran­agyottl adóssájfok kielítvn Iitó Élvre. Kv­­•sőbb fplmt'.rült a köznéitesités goiulolata is. a»onlyan a f ŐTáixvs »Piii rendel­kezett luen­ fe­lelo ös.szeKifel a jsaikrhoz talikraálllilú.siár«. Vélk­ül ejry könbensö m­oholdAst teláltuk, többhón­a­pos elkeseredett kiszeleleji­ után a Városi Színház kezelésébe kenet k Maffjar .Sziniliáy.. I­ r. u­red.u Alikló­s, a Városi Színház tran­zilisi­íri iííazírató.)a. aki ele’ben a J­agyar Színház f­azdasági b­razgaldja is, következőket monidja ez Utö’b­en: — Ha a Hanyar Színházad kiizxéf/t’xili’llék volna, úijy a főváro­m lübbéi'is kötvlrzéktűen hárulna. íny azonb­an csak egy évre vetít­ ál a l­'ároxi Színház — a fövárox Szinháza — « Magyar Színházat. Tudatában vagyánk, hogy bizonyos mérték­ig közpénzzel xáfárktnlimk és ezért a társulat felép­elése is olyan keretben történik, hogy a ráfizetés úgyszólván kizárt legyen. A A színházat a leg­szigorúbb magánszínházi gazdasági elvek altl­pján kíván­juk vezetni. Azt hiszem, ilyen takarékossággal el­­tudjuk kerülni a deficitet, sőt ha f­dtozódik az az érdeklődés, tém­i a jelentkező bérfeligénylők részéről hárzis m­egmutat­­kozott, remélem, a színház jövedelmező vu­lltakozás k­ész. Arra a kérdésre, hogy­ szabad-e közpénzt él szín­házat alapítani, a következőket válaszolta dr. Brixly Miklós: . .Nem hagyhatjuk elpusztulni az élő m­ű­vészetéi, , mert ha a színházról nem gondoskodik egészben vagy rész­ben az állam,­ a város, vagy más közület, ütenthetetlenü­l elpusztul.­És különben is iem­ kétséges, tekintettel a há­roméves terv ilyen irányú kihalására, hogy komoly szín­házi konjunktúra előtt állunk s így amúgy sem lesz szükség jelentős külső segítségre. A Magyar Színház m­tvósadti igazgatója Gászi­r Mar­cit, a kitűnő írónő. Művészeti kérdé­sekről nála érdek­lődünk. — A Magyar Színház elsősorba­n operettszínház lesz jelenti ki határozottan. — Közpénzen operettet játszanak. — Igen. Nem affajtg, lingli-langli operetteket, hanem­ nagy zenei igénnyel fellépő klasszikus operetteket muta­tunk be. Karinthy híres mondása jut erről eszembe: „hu­morban nem ismerek tréfát", a könnyű fajsúlyúnak minő­sített operettben se­m elégszem meg a c sekélyessel, hanem arra az írperettre törekszem, amellyet Offenbach zsenije teremtett meg. Általában a zene mellett elhanyagolták az értelmes mesét. Szakítani akarok a szentimentális szirup­­szöveggel és olyan operettre törekszem, amely a zene­ köny­­nyedséget ez a szöveg szikrázását adja. — Melyek ezek! — Nyitó darabunk Hervé „IAH“ cím­ű operettje, amely abban az időben az erkölcstelenség haláláig csípős és pi­káns i volt. Természetesen ma már nem az. Átdolgoztuk és érdekes társadalmi paródia születet­ belőle. Következő darabunk minden bizonnyal Offimlmeh Gund­steini n­agy­­hercegg­éje, amely eifi neivari élet és a militarizmu­s parei­­diája. Ezt köv­eti majd Leeveg Anyai asszony leánya, amííly a­ franc­ia direktórium korában fik­szódik s arról szól,­­ hogy a csarnok lánya, a nép egészséges ösztönü gyermeke hogyan leplez le egy összeesküvést. Nem is kell nyyoidano­m, hogy ez a­ mese ma is igem aktuális. Foglal­kozunk még Suppé Heyeeneeio címü operettjének­ színre, hozatalával is. A kivénherit szöveget a­zelekameron novel­láiból költjük újra. — Magyar ,saerzokt — Várjuk és kérjük a magyar írókat, Írjanak szá­munkra ilyenfajta operetteket. Van megfelelő operetgarnitúrájuk! — A meghallgatások során sok kitűnő, fiatal operett­színészt találtam. De hisz ez nem is csoda, mert Magyar­­ország a második helyen áll a világon énekhangterme­­lésben. Veress Kinite JúinnnéA jpajoö MINISZTI­ UK14NOK és USen íBruttuntíjal a Vígszínház újjáépítéséről tárgyal Dinnyés Lajos miniszter­­elnök mindig lelkes színház­­r­­jongó volt és kormány­­­elnöki tisztségében sem fe­lejtkezik meg a színházról. Majdnem minden darabot megnéz és minden színházi é­s kulturális ügyben gyorsan és megértően intézkedik. Ben Blumen'Chal, a V­ig­­színház tulajdonosa néhány nap óta Budapesten tartóz­kodik. A főváros lelkes barátja a bombasújtotta Vígszínház ügyeiről is tárgyal és felkereste a miniszterelnököt. Dinnyés Lajos szívesen fogadta az amerikai vendéget és hosszan el­beszélgetett vele. Beszámolt Blumenthal az amerikai magyarok helyzetéről és gratulált a miniszterelnöknek a lelkes újjá­építés munkához. (Blumenthal a felszabadulás óta már három­szor járt Pesten.) A kihallgatás után beszéltünk Dinnyési miniszterelnökkel, aki a következőket mondotta: — Mindenkinek az a vágya, hogy a Vígszínház, a ma­gyar színházi kultú­ra­ egyik legfontosabb bástyája, mielőbb új­ra felépüljön. Különösen aktuális a színház felépítése most, amikor a Margit-híd újjáépítésével még nagyobb jelentősé­get kap az a városnegyed. A békeszerződés előírja nekünk, hogy a külföldi állampolgárok kárát miképpen kell helyre­hozni és az illetékes minisztérium mindent elkövet, hogy a Vígszínház kérdésében megoldást találjon. Meg­­kell állapí­tani, hogy Ben Blumenthal, aki immár közel három évtizede tulajdonosa a­­színháznak, a legnagyobb megértést tanúsítja. Ben Blumenthal elmondotta nekünk, hogy a miniszterelnök bámulatos tájékozottságot árult el nemcsak a magyar,­­ de az amerikai és világszínházak ismeretében is. — Igen érdekes beszélgetést folytattam a miniszterelnök úrral és remélem, hogy itteni tartózkodásom alatt még mód­jában lesz fogadni engem. « Blumenthal egyébként tisztelgő látogatást tett Tildy Zoltán­ köztárs­asági elnöknél is, akit azonban du­ntúli üdü­lése miatt nem talált itthon és így Mihályfi Ernő miniszterrel folytatott hosszabb eszmecserét. (». »•) \ ntnilmdon­faii \ iyi,xtiilinz­ii^zttlrri­llinus és I.bros miniszterelnök Hen­ Blamentiallal (Bojk­ »«iy.)­ r

Next