Színház, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-10-07 / 41. szám
A MAGYAR SZÍNHÁZ MEGFIATALÍTJA A KLASSZIKUS OFERETtEKET Aiulólu Hárosi(‘v/.iHjí.vátx¡.H liradó.ssiitfok hátrahaityájával iinstorohHU oMúvozott, u Jlatryn'' S'/ámhiáz a kötsó^:bocstöbb helywdben van, A axiuliáz )‚M›ílél inosrpélyÚirták níryaa raa.)János‚a k l ¦»W»ra is. rt«' jwin voltak hajlandók a hátranagyottl adóssájfok kielítvn Iitó Élvre. Kv•sőbb fplmt'.rült a köznéitesités goiulolata is. a»onlyan a f ŐTáixvs »Piii rendelkezett luen felelo ös.szeKifel a jsaikrhoz talikraálllilú.siár«. Vélkül ejry könbensö moholdAst teláltuk, többhónapos elkeseredett kiszeleleji után a Városi Színház kezelésébe kenet k Maffjar .Sziniliáy.. I r. ured.u Aliklós, a Városi Színház tranzilisiíri iííazírató.)a. aki ele’ben a Jagyar Színház fazdasági brazgaldja is, következőket monidja ez Utö’ben: — Ha a Hanyar Színházad kiizxéf/t’xili’llék volna, úijy a fővárom lübbéi'is kötvlrzéktűen hárulna. íny azonban csak egy évre vetít ál a l'ároxi Színház — a fövárox Szinháza — « Magyar Színházat. Tudatában vagyánk, hogy bizonyos mértékig közpénzzel xáfárktnlimk és ezért a társulat felépelése is olyan keretben történik, hogy a ráfizetés úgyszólván kizárt legyen. A A színházat a legszigorúbb magánszínházi gazdasági elvek altlpján kívánjuk vezetni. Azt hiszem, ilyen takarékossággal eltudjuk kerülni a deficitet, sőt ha fdtozódik az az érdeklődés, témi a jelentkező bérfeligénylők részéről hárzis megmutatkozott, remélem, a színház jövedelmező vulltakozás kész. Arra a kérdésre, hogy szabad-e közpénzt él színházat alapítani, a következőket válaszolta dr. Brixly Miklós: . .Nem hagyhatjuk elpusztulni az élő művészetéi, , mert ha a színházról nem gondoskodik egészben vagy részben az állam, a város, vagy más közület, ütenthetetlenül elpusztul.És különben is iem kétséges, tekintettel a hároméves terv ilyen irányú kihalására, hogy komoly színházi konjunktúra előtt állunk s így amúgy sem lesz szükség jelentős külső segítségre. A Magyar Színház mtvósadti igazgatója Gászir Marcit, a kitűnő írónő. Művészeti kérdésekről nála érdeklődünk. — A Magyar Színház elsősorban operettszínház lesz jelenti ki határozottan. — Közpénzen operettet játszanak. — Igen. Nem affajtg, lingli-langli operetteket, hanem nagy zenei igénnyel fellépő klasszikus operetteket mutatunk be. Karinthy híres mondása jut erről eszembe: „humorban nem ismerek tréfát", a könnyű fajsúlyúnak minősített operettben sem elégszem meg a c sekélyessel, hanem arra az írperettre törekszem, amellyet Offenbach zsenije teremtett meg. Általában a zene mellett elhanyagolták az értelmes mesét. Szakítani akarok a szentimentális szirupszöveggel és olyan operettre törekszem, amely a zene könynyedséget ez a szöveg szikrázását adja. — Melyek ezek! — Nyitó darabunk Hervé „IAH“ című operettje, amely abban az időben az erkölcstelenség haláláig csípős és pikáns i volt. Természetesen ma már nem az. Átdolgoztuk és érdekes társadalmi paródia születet belőle. Következő darabunk minden bizonnyal Offimlmeh Gundsteini nagyherceggéje, amely eifi neivari élet és a militarizmus pareidiája. Ezt követi majd Leeveg Anyai asszony leánya, amííly a francia direktórium korában fikszódik s arról szól, hogy a csarnok lánya, a nép egészséges ösztönü gyermeke hogyan leplez le egy összeesküvést. Nem is kell nyyoidanom, hogy ez a mese ma is igem aktuális. Foglalkozunk még Suppé Heyeeneeio címü operettjének színre, hozatalával is. A kivénherit szöveget azelekameron novelláiból költjük újra. — Magyar ,saerzokt — Várjuk és kérjük a magyar írókat, Írjanak számunkra ilyenfajta operetteket. Van megfelelő operetgarnitúrájuk! — A meghallgatások során sok kitűnő, fiatal operettszínészt találtam. De hisz ez nem is csoda, mert Magyarország a második helyen áll a világon énekhangtermelésben. Veress Kinite JúinnnéA jpajoö MINISZTI UK14NOK és USen íBruttuntíjal a Vígszínház újjáépítéséről tárgyal Dinnyés Lajos miniszterelnök mindig lelkes színházrjongó volt és kormányelnöki tisztségében sem felejtkezik meg a színházról. Majdnem minden darabot megnéz és minden színházi és kulturális ügyben gyorsan és megértően intézkedik. Ben Blumen'Chal, a Vigszínház tulajdonosa néhány nap óta Budapesten tartózkodik. A főváros lelkes barátja a bombasújtotta Vígszínház ügyeiről is tárgyal és felkereste a miniszterelnököt. Dinnyés Lajos szívesen fogadta az amerikai vendéget és hosszan elbeszélgetett vele. Beszámolt Blumenthal az amerikai magyarok helyzetéről és gratulált a miniszterelnöknek a lelkes újjáépítés munkához. (Blumenthal a felszabadulás óta már háromszor járt Pesten.) A kihallgatás után beszéltünk Dinnyési miniszterelnökkel, aki a következőket mondotta: — Mindenkinek az a vágya, hogy a Vígszínház, a magyar színházi kultúra egyik legfontosabb bástyája, mielőbb újra felépüljön. Különösen aktuális a színház felépítése most, amikor a Margit-híd újjáépítésével még nagyobb jelentőséget kap az a városnegyed. A békeszerződés előírja nekünk, hogy a külföldi állampolgárok kárát miképpen kell helyrehozni és az illetékes minisztérium mindent elkövet, hogy a Vígszínház kérdésében megoldást találjon. Megkell állapítani, hogy Ben Blumenthal, aki immár közel három évtizede tulajdonosa aszínháznak, a legnagyobb megértést tanúsítja. Ben Blumenthal elmondotta nekünk, hogy a miniszterelnök bámulatos tájékozottságot árult el nemcsak a magyar, de az amerikai és világszínházak ismeretében is. — Igen érdekes beszélgetést folytattam a miniszterelnök úrral és remélem, hogy itteni tartózkodásom alatt még módjában lesz fogadni engem. « Blumenthal egyébként tisztelgő látogatást tett Tildy Zoltán köztársasági elnöknél is, akit azonban duntúli üdülése miatt nem talált itthon és így Mihályfi Ernő miniszterrel folytatott hosszabb eszmecserét. (». »•) \ ntnilmdonfaii \ iyi,xtiilinzii^zttlrrillinus és I.bros miniszterelnök Hen Blamentiallal (Bojk »«iy.) r