Színház, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-10-21 / 43. szám
V állva adáson lányok" készült (lésü'k T5i^si«1m*1 váit«).H bi'rliú/.ni kíszött, a Wa!*'vt'li''ii,vi-iil('!i- H/.iilets-pir-utca: )'■» l/.ubf*Ha-nU'.a köy.rtfli hánminzőírlemi szinhá/ nyílt ntí^tr öt van óvval^ p/a^lőitl. ISO" okt6m*r lliiiii ' nyitotta be« kapuit a Matryar S/.inhAy, a közön»«)? .(‘lőtt. Kzprhi'lvoiWVt nlöholy volt In-iinn, a IcínháríAhti fölöszlnti kárholy 2!) Toplntibii körüli, dr a második TMiol.tpn már lianiflrokrajpárórt hmlolIhiUott »zoilipnii iVrö.mpinok a kispénzü pOrítii ember. A. tolok, a .»'/.ínház (Vp-UleU' *t» rplK/.Pi'p. kV«p linomnvz Az orvosvezér forintj n került le ifalább i.» Itry közölte a nyilvá.ioksá)«)!«! Kelte Iván. a színház l)?az. )la tója. A Magyar Színház egy részvénytár^«»á)k' volt, amelyiben a láikosl-phuládot Hzkli mama képviselte, de jelenítékeny szerepet vállalt benne Kron J/bros i,s, a népszínlház híres lraz)latója. A Magvar Színház verryes lenertoir-Ta készüíl, felakart prózát és pieret i p adni. .A mornyitó elő- Herczelf Ferenc új színimíve, a ..tigorkovics került volna bemutatásra- az író azonbannem elődrejére és Így otH'rettel nyitottak. Sidney Jones: tdniLD operettje elött, gördült fel elsőnek az új színház sütrkönye. A 0(csak tetezett a pesli kiszonsisimok de tilin›1/)j nopp«/ Λ 1 bt'Tiinifaló uliin, októb‘r 27-én, már új brmalitól tűztek műsorra. Ohnel: A r.mzzár ezredese című drámáját. Nem volt sikere, mit — meirbokoll és iry néhány nap nilva, szimte ikófiák nélkül, műsorrabrbták a ..Peleskei nólá.ijus'..-t. miöl kérdve váltakozó siikHvrret, de inkább lefelé mir Való lendeneiával működött a .Malyar Színház. 1902-ben lipsz kay András lett az i faz.)rató, majd 1907-ben Heövig Lánzló, a Király Színház akkori iíjfazilatója. Ennek a változásnak emlékes előzményei voltak. A Király Színház akkor már az operetl vi-grafie»otthona volt és nem is érezte me)? a Ma)?.var szinház konkurrenciáját e)?é»zxm uiUi'ii)?. ami)? a másmi- vagy harmiiadban)?únak számító •\la)?yiar szinház. egy jó fo)?®«! nem ednáll. Mo)?szerezte ríuarcának a Pozsonyban mia)?yarul iirár bemutatóit Vi)? özve)?vel. Ez az operett amely ezredelibe)? .sem a Nép.»ziíniháznak, sem a Ma?yar Szinházimik nem kellett — hatalmassal ren'dilett a Maiyar Színházon és isimét felfelé irá-nyitotta a fej’le.'dés vonalát. Az hlősehh )?mieráieió elölt iné)? nipa l.s a Ma4?yar Szinlházbelil VI)? özve)?y-n'lőadások .'zimbólizáil'jálk a ré)?I. háború előtti, békebeli békén Ruda)mestet ...A Vi)? öz,vo)?yek. a Vllják e)?éiszapra imitatkozott be a .Ma?yar Színház színpadán. Turehanyi OI)?a. Kiir.i/ Klára, Szoyer Konia, Hárdt) Krinia és Felhő Rózsi, mind emlékezetesek maradtak ebben a szíenopbai.. A .sokMija nsellett fix pilliH maradt az előadásokon. Habonyi .Ákos. ,a leifszebh és le)?daliá»abh miaitryar operettlwmviván". Ez a Víl? özv(*)?y-knl.tuaz komoly kiinkiirremdal jelentett a Király Szinháznaik is és iir.v történt, ho)?.v amikor Heöthy László metrszerezte ma!?ának a .Ma)?.var Színházat, tette ezt annak az eljrontöbbAsnia'k je)?yél en. ho)?y az opere'jl maradjon me)? a Király Színházban, a Malyar Színtáz nexfi)? értékes irodalmi darabokat, nyujtson a közön.sé)?n(ak. Ezekibem az éveklam hírneve» színészek e)?ész .»őrá került színpadra a Max.vmr szinházban. Forrai Hózai, Tiinayné Habiy MHr)?il. Foi)?ács Rózsi, líarors Máillon, Révhey Ixajjos, Körm endy líábor, Va)?ó Béla és a többi, akinek nevél a mai )?eneráey'( talán már ballamá«tól sem is meri. Ide olyanis'Ziné:Sz.ok is. lukiknek neve a«nie»uk most, da évtizedllík múlva is emlékezetes lesz; Törzs Jenő. Dombír szö)?l Frida. Darvas Idli. (Zsorlos Uynia Rózsahe)?gi Kálmán és Ka'ho» Gyula. A .Ma)?yar Szinház volt Binka lmiza utolisó na)?y sikertinek szinhelye. a .Na)?gimimál iál■zotla el itt. ' *1926-ban a szinház emailH' került és ekkor a színészek konzoreiuma v.'ki. ál. 1929-ben neüil)? Wertheimer Elemér ^és dr. Bródy Pál kerü.il a színház élére. Ebben az ülőszakban azután emlékeztek sikerek színhelye volt a ^Mnn.var Színház. A Néma levente, az Fr karimái és a Szűz é.. .i )?ödélye volt az 1940 i)? tarló korszak sikersoro/yalán'ik p'Kyeií.v klfmeikadő állonása. 1940-ben Ráoky Róbert, ii fasiszta idély birhedl ..szini.?az.)ratója" kupiirlnlott« kezébe a Ma?yar Színházat, Fj Magyar Színházat csinált belőle és ■a ny lila ».színészet fellegvárává tette.A felszabadulás után, 194v januárjában, aMagyar Színház tartotta az el'»pi előarást. Ezután bizonylatos idők következtek, amelyeknek egyik jellemző és tragikomikus epizi xlja Sárosi tészil.agyáros szinigazgató»irodá»a volt . . . Ötven évvel sziletése alán aszéke-főváros ad()))tárja «' Magyar Színházat, amely Gáspár ,Margit és ill. Bródy Miikló.» vezetése alatt a klasszikus operett(k otthonának indul. A .szükséges ékítkezések, falarozások és ben'illsz."salódások után októ’ber’ 26-én nyitja illeg kumit fényes théane pare kereteiben aMagyar Sziníiáz a .Neimzet, Színház vendég Mlékával. A tulajdonk ¦!|»l«'nl Magyar Színház Hervé IJIi-jével nyit majd). Knnek az előadásnak az érdekesssége: Hajul (lizi (iperettszerepben, sőt négyes operettszerepben. Ő játssza a tizenhatéves úrllá nyt. az érett asszon.vl, a nag.va.nyál és a húszéves flapper unokáit .Amikor legutoljára fol Tiban Budapesten a 1,11! szinreki'n'ill. ezt a névgy szerepid Kun Magda, Láhuss Juel, t'áhuny Ilka és Mikklis-Szuyer Ili játszották. liiidnl l'éler ■rí « n ■',gi’niy.!!3 MAffAli'a Daallo I Ilalliuiyl .Vkvs, a Vig üizvegyek : TibetiAnyl Olga, Killy KIArn, Szoyrr Ilonka, Hardy Knima #’» Felliff K*/«l TOrxseii5 iidiit liiinilil Csurlos és tioiilMiszOgl Frigó u Miiiirtoiiii liHii UloliH l.iizii, minl Nagynimie a Magyar Színházban