Színház, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-10-21 / 43. szám

V állva adáson lányok" készült (lésü'k T5i^si«1m*1 váit«).H bi'rliú/.ni kíszött, a Wa!*'vt'li''ii,vi-iil('!i- H/.iilets-pir-utca: )'■» l/.ubf*Ha-nU'.a köy.rtfli hánminzőírlemi szin­­há/ nyílt ntí^tr öt van óvval^ p/a^lőitl. ISO" okt6m­*r lliiiii ' nyitotta b­e« kapuit a Matryar S/.inhAy, a közön»«)? .(‘lőtt. Kzprhi'lvoiWVt nlöholy volt In-iinn, a Icính­áríAhti fölöszlnti k­árholy 2!) Toplntibii körüli, dr a m­ásodik TMiol­.tpn már lianifl­rokrajpárórt hmlo­lIhiUott »zoilipnii iVrö.mpinok a kis­­pénzü pOrítii em­ber. A. tolok, a .»'/.ínház (Vp-UleU' *t» rplK/.Pi'p. kV«p lin­omnvz Az orvosvezér forintj­ n került le ifalább i.» Itry közölte a nyilvá.ioksá)«)!«! Kelte Iván. a szín­h­áz l)?az. )la­ tója. A Mag­yar­ Színház egy részvénytár^«»á)k­' volt, amelyiben a l­áikosl-phuládot Hzkli mama képviselte, de jelenítékeny szerepet vállalt benne Kron J/bros i,s, a nép­­színlház híres l­raz)latója. A Mag­var Színház verryes len­ertoir-Ta készü­íl, fel­akart prózát és p­ieret i p­ adni. .A morn­yitó elő- Herczelf Ferenc új színim­íve, a ..tigo­rkovics került volna bem­utatásra- az író a­zon­ban­nem el­ődrejére és Így otH'rettel nyitottak. Sidney Jones: tdniLD operettje elött, gördült fel elsőnek az új színház sütrk­önye. A 0(csak tetezett a pesli kiszonsisim­ok de tilin›1/)j n­o­pp«/ Λ 1 bt'Tiinifaló uliin, októb­‘r 27-én, már új brmali­tól tűztek műsorra. Ohnel: A r.mzzár ezredese cím­ű drámáját. Nem volt sikere, mit — meirbokoll és i­ry néhány nap n­ilva, szim­te ik­ófiák nélkül, műsorra­­brbták a ..Peleskei n­ólá.ijus'..-t. miöl kér­dve váltakozó siikHvrret, de inkább lefelé mir Való lendeneiával működött a .Mal­yar Színház. 1902-ben lipsz­ k­ay András lett az i­ faz.)rató, majd­ 1907-ben Heövig Lánzló, a Király Színház akkori iíjfazilatója. Ennek a vál­tozásnak emlékes előzményei voltak. A Király Színház akkor már az operetl vi-grafie»­­otthona volt és nem is érezte me)? a Ma)?.var szinház konkurrenciáját e)?é»zxm uiUi'ii)?. ami)? a másmi- vagy harmiiadb­an)?únak számító •\la)?yiar sz­inház. egy jó fo)?®«! nem ednáll. Mo)?szerezte ríuarcának a Pozsonyban mia)?yarul iirár bemutatóit Vi)? özve)?vel. Ez az operet­t amely ezredelibe)? .sem a Nép­­.»ziíniháznak, sem a Ma­?yar Szinházimik nem kellett — ha­­talmassal ren­'dilett a Mai­yar Színházon és isimét felfelé irá-n­yitotta a fej’le.'dés vonalát. Az hlősehh )?mieráieió elölt iné)? nipa l.s a Ma4?yar Szinlhá­zbelil VI)? özve)?y-n'lőadások .'zimbólizáil'jálk a ré)?I. háború előtti, békebeli békén Ru­da­­)mestet ...A Vi)? öz,vo)?yek. a Vllják e)?éis­z­apra imitatkozott be a .Ma­?yar Színház színpadán. Turehanyi OI)?a. Kiir.i/ Klára, Szoyer K­onia, Hárdt) Krinia és Felhő Rózsi, mind emlékezetesek maradtak ebb­en­ a szíenopbai.. A .sok­­Mija nsellett fix pilliH maradt az előadásokon. Hab­onyi .Ákos. ,a leifszebh és le)?daliá»abh miaitryar operettlwmviván". Ez a Víl? özv(*)?y-knl.tuaz komoly kiinkiirremdal jelen­tett a Király Szinháznaik is és iir.v történt, ho)?.v amikor H­eöthy Lászl­ó metrszerezte ma!?ának a .Ma)?.var Színházat, tette ezt anna­k az eljrontöb­b­Asnia'k je)?yél­ en. ho)?y az opere'jl maradjon me)? a Király Színházban, a Mal­yar Színt­áz nexfi)? értékes irodalmi darabokat, nyu­jtson a közön.sé)?n(ak. Ezekibem az éveklam hírneve» színészek e)?ész .»őrá ke­rü­lt színpadra a Max.vmr sz­inházb­an. Forrai Hó­zai, Tii­nayné Hab­iy MHr)?il. Foi)?ács­ Rózsi, líarors Máillon, Révhey Ixajjos, Körm­­ endy líábor, Va)?ó Béla és a többi, akinek n­evél a mai )?eneráey'( talán m­ár ballamá«t­ól sem is­ meri. Ide olyani­s'Zin­é:Sz.ok is. lukiknek neve a«nie»uk most, da évtizedllík múlva is emlékezetes lesz; Törzs Jenő. Dombír szö)?l Frida. Darvas Idli. (Zsorlos Uynia Rózsahe)?gi Kál­mán és Ka'ho» Gyula. A .Ma)?yar Szinh­áz volt Bin­k­a lmiza utolisó na)?y sikertinek szinhelye. a .Na)?gimimál iál­­■zotla el itt. ' *1926-ban a szinház emailH' került és ekkor a színészek konzoreiuma v.'k­i. ál. 1929-ben n­eüil)? Wertheim­er Elem­ér ^é­s dr. Bródy Pál kerü­.il a szín­ház élére. Ebben az ülő­­szakban azután em­lékez­tek sikerek színhelye volt a ^Mnn.var Színház. A Néma levente, az Fr karimái és a Szűz é.. .i )?ödélye volt az 1940 i)? ta­rló korszak sikersoro/yalán'ik p'Kyeií.v klfm­eikadő állonása. 1940-b­en Ráoky Rób­ert, ii fasiszta idély birhedl ..szini.?az.)ratója" kupiirlnlott« kezébe a Ma­?yar Színházat, Fj Magyar Színházat csinált belőle és ■a ny lila »­.színé­szet fellegvárává tette.­­A felszabadu­lá­s után, 194­­v januárjában, a­­Magyar Színház tartotta az el'»pi előar­ást. Ezután b­izonylatos idők következtek, amel­yeknek egyik jellem­ző és tragikomikus epizi­ xlja Sárosi tészil.agyáros szinigazgató»irodá»a volt . . . Ötven évvel szi­letése al­án a­­széke-főváros ad()))tárja «' Magyar Színházat, amely Gáspár ,Margit és ill. Bródy Miikló.» vez­eté­se al­att a kl­asszikus operett(­k otthonának indul. A .szükséges ék­ítkezések, falarozá­sok és ben'illsz."s­alód­ások után októ’b­er’ 26-én nyitja illeg kum­­it fényes théan­e pare kereteiben a­­Magyar Sziníiáz a .Neim­zet, Színhá­z vendég Mlékával. A tulajdonk ¦!|»l«'nl Magyar Színház Hervé IJIi-jével nyit majd). Knn­ek az előadásnak az érdekesssége: Hajul (lizi (iper­ettszere­pben­, sőt négyes operettszerepben. Ő játs­­­­sza a tizenhatéves úrllá­ n­yt. az érett asszon.vl, a nag.va.nyál és a húszéves flapper unokáit .Amikor legutoljára fol Ti­ban Budapesten a 1,11! szinreki'n'ill. ezt a névgy szerepid Kun Magda, Láhuss Juel, t'áhuny Ilka és Mik­klis-Szuyer Ili játs­zották. liiidnl l'éler ■rí « n ■',gi’niy.!!3 MAffAli'a Daallo I Ilalliui­yl .Vkvs, a Vig üizvegyek : Tib­etiAnyl Olga, Killy KIArn, Szoyrr Ilonka, Hardy Knima #’» Felliff K*/«l TOrxs­­eii5 iidiit liiinilil Csurlos és tioiilMiszOgl Frigó u Miiiirtoiiii­ liHii UloliH l.ii­zii, minl Nagynimi­e a Magyar Szín­házban

Next