Színházi Élet, 1913. március 9–16. (2. évfolyam, 10. szám)

1913-03-09 / 10. szám

21. oldal Kóbor Tamás, akinek az „Egy test egy lélek című­ darabja olyan szép sikert aratott tavaly a Magyar­ szin­házban, már dolgozik a második darabján is. Ez a darab szintén a Magyar­ szinházban fog előadásra kerülni, még pedig a jövő szezon derekán. mmmm A jubiláns Keszler. Az Ungarisches Frem­denblatt, melynél kriti­kusi munkáját ötven esztendővel ezelőtt megkezdte, úgy meghalt, hogy azóta el is felejtették. Keszler József pedig itt van, frissen és fiatalon, egy csodálatos talen­tum pompázó erejével. Azt mondják, hogy a kritikusok doyenje, pedig a legifjabb valamennyi között. Egy lelki Saint Hypo­taise, egyre derűsebb, egyre mélyebb és egyre erősebb, ahogy az évek elsuhannak fölötte. A magyar drámaírás annak kö­szönheti páratlan lendületét, hogy hozzá­erősödött Keszler József kritikájához. Ma­gyar írók megedződtek, megfinomodtak, hódítók és nagyszerűek lettek József kritikái tüzében, ez a tüz a Keszler lobogó, világító, melegítő, tisztító lánggal ég egy félszázad óta. És ez a tűz még a régi, a félszázados évfordulót nem is volna sza­bad észrevenni, de konstatálni kell, mert anyakönyvi följegyzések szerint Keszler József minden látszat ellenére is már a hetven esztendő felé igyekszik és ragyogó szépségű művésznek — megírom, ha meg­­­ ver érte — már csak kezet csókolnak neki. •••• Érdekes karriert futott meg egy tizenki­lenc éves pesti fiú, Nagel Nádasi Ferenc, aki néhány héttel ezelőtt még a Palais de Danse-ban produkálta ragyogó táncművészetét. A fiatalembert Bánffy Miklós gróf fedezte fel és mert bravúros mutatványai mögött istenadta, nagy és egyéni művészet mutatkozott ha­marosan leszerződtette az Operához há­rom havi időtartamra. Nagy Nádasi most vasárnap délután mutatkozott be a Törpe gránátosban és itt olyan először kvali­tásokat árult el, hogy a három havi szer­ződésből azonnal három évi szerződés lett. Nagl, aki a Nádasi nevet már az Operában kapta, hivatalosan csak a Prométheuszban fog bemutatkozni az Opera közönségének, amely bizonyára örömmel fogja üdvözölni az Opera jövendő Nijánszky-jét. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Henry Bataille új da­rabja, a „les Flambeaux" lesz, amelyet „Fáklyák" cím alatt Sebestyén Károly for­dított. A darab, amely a tudomány és a szerelem összeütközését tárgyalja, Párisban nagy port vert fel, mert a hősnőben Ma­dame Curyt vélték felismerni. A Porte Saint-Martini színházban a darab négy fő­szerepét Le Bargy, a Comédie Française szökevénye, Hnquenet, Susanne Després és Yvonnn de Bray játszák. Nálunk a ki­tűnő francia művészeket Gál Gyula, Már­­­kus Emília és Paulay Erzsi fogják helyet­tesíteni. A fiatal asszisztens szerepét, amelyet Párisban Huquenet töltött be, eredetileg Odrynak szántak, de mivel Odry még mindig beteg, a szerepet Somlay Ar­túr vagy Pethes Imre fogja adni. •••• Bródy darabjai után „Az isteni szikra" kó­bor uj vígjátéka. A vétkezik, Drégely Gá­darab cselekménye egy magát nagy tehetségnek képzelő ki­rály és egy valódi zseniális zeneszerző körül forog. A zeneszerző a nevét adja kölcsön őfelségének torzszülött operájához s az ope­r bukása után fenomenális jele­netek játszódnak le a két zseni között. A felség szerepét Csortos, a zeneszerzőét Z. Molnár játsza. Csortos pompás uniformisa már elkészült és a darab királyi pró­bái is elkezdődtek már. •••• A mumus, a Vígszínház legközelebbi új­donsága, a párisi Renissance színház idei nagy sikere. L'Idée de Fran­çoise címmel adták Gavault Paulnak ezt az új vígjátékát, amely épp úgy, mint a jeles szerzőnek előbbi darabjai, a Csoda­gyermek és a Kis cukros a leglelkesebb fogadtatásra talált. Persze a Vígszínháznál is erősen bíznak a darabban és ennek megfelelően parádés szereposztásban és

Next