Színházi Élet, 1913. december 26. – 1914. január 4. (2. évfolyam, 44. szám)

1913-12-26 / 44. szám

25. oldal HALLÓ HIUJSÁG Szenzációsan érdekes örökség birtokába jutott a Nemzeti Színháznak egy művésze. Hogy ki az, e pillanatban még nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az örökség Gál Gyula, Beregi Oszkár, Rózsahegyi Kálmán vagy Ivánfi Jenő birtokába fog kerülni. Ez a jogbizonytalan­ság azért van, mert az örökhagyó — akinek személyét még titok borítja — nem intézkedett világosan. A dolog története a következő : A na­pokban meghalt Budapesten egy dúsgazdag zsidó kereskedő, aki végrendeletében 8000 korona ér­tékű ékszert, illetve értéktárgyat hagyott a Nem­zeti Szinház legtehetségesebb zsidó vallású mű­vészének. A rendelkezési jogot az örökhagyó Tóth Imrére, a Nemzeti Szinház igazgatójára ruházta. Miután pedig a fent felsoroltakon kivül más nem tarthat igényt az örökségre, részben mert a többiek vagy születéstől fogva nem zsi­dók vagy pedig kikeresztelkedtek. Tóth Imrére hárult az a kényes feladat, hogy a fönt említett négy kiváló művész közül a legérdemesebbet kiválassza. A Pesti Kabaré karácsonyra teljesen új, kacagtató és irodalmi műs­oral jön ki. A konferansz terén bizonyára rendkívül kedves és eredeti újí­tás lesz, hogy Paulini Béla, akinek groteszk rajzai annak idején a világ legelőkelőbb vicclapjában, a Simplicissimus-ban is feltűnést keltettek, karri­katúrákkal fogja kisérni konferanszát. A műsor­ból kiemelkedik a P. Mária Antónia című pa­ródia, a Tango a falun, továbbá Kálmán Jenő­nek a „Szoborleleplezés a Margitszigeten" című panama-blüettje, amelyet rendkívüli népszerűsé­gére való tekintetből januárra is műsoron fog tartani a kabaré. A magánszámok közül rend­kívüli sikerre van kilátása Felhő Rózsi, Kovács Lili, Szilassy Etel, Mály Gerő, Kovács Bandi, Fehér Arthur, Békeffy László, Szabó Gyula, Nádor Zsiga és Kertész számainak. A kabarét megelő­zőleg január 1-ig délután 4 órától kezdve tanagra­előadások folynak a kabaréban. A gyermekelő­adásoknak egy kedves újítása az lesz, hogy a nézők közül bárki megjelenhetik mint miniatűr tanagrafigura övéi előtt. Major Henrik ,a Színházi Élet kivételes tehetségű karrikaturistája e hét elején tanul­mányainak kiegészítéséül Párisba utazott, ahol hosszabb ideig fog tartózkodni. A Színházi Élet közönsége azonban nem fogja nélkülözni ezentúl sem Major csodálatos ceruzáját, mert a fiatal művész hétről-hétre fel fog bennünket keresni skizzeivel. Páratlan tehetsége, amely máris Euró­pa legjobb portrékarrikaturistái közé emelte, bizonyára a nagy francia metropolisban is érvé­nyesülni fog és az a reményünk, hogy nemsokára a legelőkelőbb francia lapok hasábjain is talál­kozni fogunk Major Henrik skizzeivel. Pekár Gyula színműve, A kölcsönkért kastély lesz a Nemzeti­ színház legközelebbi be­mutatója. A színműnek rendkívül érdekes törté­nelmi háttere van, az egész darab magyar Bie­dermeyer levegőben játszik. Főszereplője egy gazdag magyar úr. A darab két felvonása Ma­gyarországon, egy a külföldön történik. Két cím között választ a Nemzeti­ szinház Vajda Ernő vígjátékának szinrehozása előtt. A fiatal író darabjának címe vagy A győztes, vagy A zsonglőr lesz. A főszerepet Rajnay Gábor fogja játszani és előreláthatólag roppant sikere lesz egészen excentrikus szerepében. A többi nagyobb szerepek Paulay Erzsi, Kürthy József és Kürthy György között oszlanak meg. A Jardin d'Hiver ünnepies megnyitása december 20-án történt óriási közönség jelenlété­ben. Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti­ színház kitűnő művésze egy hatásos prológussal kezdte meg az elsőrangú előadást. Frenetikus sikere volt Ferdinand Bon világhírű német művésznek, nagyon kedves, bájos leány a konferencier Töttösy Lola, ki a „Titok" cimű bohózatban Sajó Géza főrendezővel e­z itt aratott nagy sikert. Igen fess és elegáns i jósnő Sátori Paula (T­ido). Nagyon tetszett Rozsnyai Elize. Bizo­nyára egész Budapest megnézi majd a párisi tangókirályt Maurice Wilson-t és gyönyörű part­nerét Andrée Dolnayt, továbbá Nila Devi „Folies Bergères" híres táncművésznőjét. A „NEW­ YORK" éjjeli fejedelme, Gyula, főúr

Next