Színházi Élet, 1914. január 25–február 1. (3. évfolyam, 4. szám)

1914-01-25 / 4. szám

21. oldal SZINVÁZI ESET Az egész család, hogy a szégyent elke­rülje, a kis vidéki városból Párisba köl­tözött. Egy reggel Yvonne bátyja a lapok­ból olvasta, hogy Salviére, a híres költő unokaöc­cse, Georges Derrioul eljegyezett egy előkelő házból való leányt. Janson elhatározta, hogy leleplezi a költő előtt Georges becstelenségét és ezt a tervét közölte Yvonnal is, aki nem szívesen egyezett bele a dologba, de nem árul­hatta el fivére előtt, hogy még mindig szereti csábítóját. Salviére megígérte Yvonne szüleinek, hogy unokaöc­cse hi­báját jóváteszi azáltal, hogy a leánynak állást szerez, és miután Yvonne különös vonzódást érzett a színpad iránt, kijelen­tette, hogy egy előkelő színházhoz jut­tatja be. Salviére előbb meg akart győ­ződni Yvonne tehetségéről és felkérte, hogy szavaljon el valamit. Yvonne elsza­valta Lafontaine egyik ismert versét, amely a sebzett madárról szól. Egy ártat­lan madárkáról, melynek szárnyát a go­nosz emberek nyila sebezte meg és amely sebéből vérezve, haldokolva vergődik­ a földön. Salviére nyomban levelet írt a művészetek miniszterének, aki aznap épp estélyt adott, és azt ajánlotta neki, hogy Yvonnet léptesse föl az estélyen. A mi­niszter eleget tett Salviére kívánságának, és az estélyen Yvonne nagy sikert aratott előadásával. Yvonne hírneve meg volt alapozva és Salviére is mindjobban ér­deklődött iránta. A meleg érdeklődésből forró szerelem sarjadt ki kettőjük között és Yvonne újra boldognak érezte magát. De a boldogság ismét csak múló volt. Salviére felesége egy napon megtudta, hogy a férje feltűnően sokat foglalkozik egy Yvonne nevű ismert művésznővel, heves szemrehányást tett a férjének emiatt és Salviére végre kénytelen volt megírni Yvonnenak a búcsúlevelet. Yvonne álmai újra szétfoszlottak. Bátyja kétségbeesve látta nővére balsorsát, rábeszélte, hogy ne kergessen hiú ábrándokat és hagyja el örökre Párist. Yvonne bátyja rábeszélé­sére aláírta a külföldi turnéra kötelező szerződést... És a szegény megtört szívű, sebzett madárka nekivágott a nagy­világnak. Gaumont : A sebzett madár.

Next