Színházi Élet, 1914. március 8–15. (3. évfolyam, 10. szám)

1914-03-08 / 10. szám

14. oldal SZIN­HÁZI ÉLET KALLÓ MIUISÁG Timár Liza, a Bródy Sándor új színdarabja, a szenzáció jegyében kerül a közönség elé. Előkészítése valami egészen újfajta, csendes reklám kíséretében folyik. Alig írtak még róla, alig hirdetik, mégis mindenki tudja, hogy a vígszínházi szezon nagy irodalmi eseménye lesz a Dada, Tanítónő, Medikus szerzőjének új meg­szólalása. Timár Liza, — az öreg Timár leánya, — a budapesti milliomos kisasszony mindinkább előtérbe lépő tipusa. Elkényeztetett és hódo­latot követelő hölgy ez, ki hatalmas ugrással akar kijutni a család megszokott miliőjéből és mint egyenrangú, vagy épen különb értékű egyéniség igyekezik bevonulni a születési arisztokrácia kényes köreibe. Varsányi Irén, aki ezt a szere­pet kreálni fogja, új hangokat hallathat. A Lipót­város találgathatja, melyik palotában nevelkedik Timár Liza, a Belváros találgathatja, melyik palotába akar bejutni ez a spekuláns-ivadék. Hegedűs Gyula játsza az apát, aki mil­lóit maga szerezte és aki millióival legőgöli a címereket, de épen ezért nem tudja megérteni magasabbra vágyó leányát. Aztán kisül, hogy mégis az öreg­nek van igaza. Azzal a triásszal szemben, amelyet Szerémy Zoltán, Tanay Frigyes és Kende Paula a címerének megaranyoztatására áhítozó főúri család képében alkot, ott nyüzsögnek a Szabad­ság tér egyéb jólismert figurái,a nagyapa, a káplán, a konzul és felesége — utóbbinak személyesíté­sével Mészáros Giza számíthat különös sikerre, — a házi grófnő, a házi ügyvéd. És mindezek közt kimagaslik az orvos alakja, akit Fenyvessy Emil fog személyesíteni és ez az alakítás ígér­kezik szenzációnak a sok más szenzáció közt is. Az újdonságot Szilágyi Vilmos rendezi. Kapós Andor *Kék vér< című háromfelvonásos színjátékát Komjáthy János, a Te­mesvár-budai színház igazgatója elfogadta elő­adásra. Kapós Andorról tudvalevő dolog, hogy öccse a sok diadalt látott Földes Imrének, de tudvalevő dolog róla az is, hogy a fiatal író talentum dolgában erősen emlékeztet a Császár katonái, a Hivatalnok urak, a Kuruzsló és a Halló !... szerzőjére. Az új háromfelvonásos valószínűleg Budán kerül bemutatóra, s így a főváros közönségének lesz alkalma először megismerkedni Kapós Andor darabjával. A Nemzeti­ Színház a szezonban már csak egy­magyar újdonságot mutat be, Pakots József a népszerű fiatal író 4 felvonásos szatirikus vígjátékát, az Egy karrier történetét. Pakots szatírájának bemutatóját április 3-ára tűzte ki az igazgatóság. A legnagyobb szerepek Rajnai Gábor, Várady Aranka, Gál Gyula, Csillag Teréz, Kürthy József, Horváth, Bartos kezében vannak. De kitűnő és mulatságos szerepeik van­nak Rózsahegyinek, Demjén Marinak, Gabányi­nak stb. A Nemzeti­ Színház új magyar darabja egészen a mai kor levegőjében játszik. Magyar szatíra, a közéleti előretörés, a gyors magyar karrierek éles karakterrajza. A története, a cselekménye is ehhez képest gyors tempójú. Csupa akció, csupa lüktető előre­lendülés. Mint ahogy a darab hőse, Kondor Jenő is bravúrral lendíti át magát akadályokon, kar­riereken keresztül, amelyeket az élet állít eléje. Mindenkit „megfőz" ez az alap. A történet ez: Egy tegnapi senki ma képvi­selő lesz és holnap már azt mondja a t. Ház folyosóján, vagy a jól párnázott ajtóju miniszteri szobában az ország leghatalmasabb urának: — Szervusz, Kegyelmes Uram ! És ez a tegnapi senki, aki ma képviselő, holnap már a képviselőház pénzügyi és köz­gazdasági bizottságainak előadója, bankok igaz­gatóságának tagja, udvari tanácsos, szabadal­mazott m. k. (magyar képviselőházi) panamista. Végül pedig erkölcsbíró, íme : ez a karrier. A legmagyarabb karrier. Hiszen bizonyos, hogy mindenütt a világon vannak ilyen karrierek, de sehol annyi mint nálunk. Sehol nem válik annyi senkiből egyik napról a másikra valaki, közéleti tényező, úr, hatalom. Pakots érdekes és amellett mulatságos da­rabja sok személyt foglalkoztat. A darab felvo­násainak színtere is érdekes. Az első felvonásé egy képviselőházi miniszteri előszoba. A harma­diké a parlament folyosója, a negyediké a darab hősének pazar lakása. A színház ez alkalomra pazar d:szü, gyönyörű stílusos díszleteket készíttet, Kéméndy Jenő scénikai felügyelővel. A vígjátékot Csató Kálmán főrendező rendezi. Ar­berg, a híres new-yorki színigazgató, aki a már korábban lekötött Szibill mellett a múlt héten vette meg a Tündérlaki lányok elő­adási jogát Amerikára, egész magyar repertoárral fog visszatérni New­ Yorkba, mert időközben megvette Zerkovitz Béla nagysikerű operettjét, a Katonadolgot is. A Katonadog a szerződés ér­telmében a Casino Theatre-ban kerül színre és pedig bezárólag 1915 január 1-ig. Ar­berg ame­rikai stílusára nézve jellemző, hogy ittléte alkal­mával naponként kétszáz dollárt költött kábel­táviratokra. Arányi Dezső Szabadkán fog vendégszerepelni a jövő hét keddjén és szerdáján. A Népopera nagyhírű vendégművésze, akinek cso­daszép lírai tenorjában annyit gyönyörködött már a főváros operalátogató publikuma, a Faust és a Hoffmann meséi operákban lép föl. Psilander vidéki körútja most már teljesen meg van állapítva. Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Szeged, Debrecen, Kassa és Újpest az itt jelzett sorrendben azok a boldog városok, ahol látni fogják a daliás Psilandert és igazán első­rangú társulatát. Psilander mindenütt a színhá­zakban fog fellépni a Dalborg báró fogadása című szkeccsben. A vidéki turné valószínűleg április elsején ér véget.

Next