Színházi Élet, 1914. március 22–29. (3. évfolyam, 12. szám)

1914-03-22 / 12. szám

2. oldal SZINUAZI ESET ha úgynevezett „virágos" jókedv uralta a premiert. Gajáry Ödön, Az Újság mindenható atyja, Mikszáth Kálmán egykoron való legjobb barátja, aki annyi nagy politikai csata izgalmain ment keresztül, most jobban drukkolt, mint egy diák a matúra előtt. Hogyne, hiszen a Pista matúrájáról volt szó. Hanem amikor dübörögve össze­csapódtak a tengerek s a közönség lelke­sen ismételtetett minden melódiát, méltat­lankodva szólt : — Ejnye, hát nincsen virág? Valóban kevésnek bizonyult a rengeteg virág, bár egy buzgó statisztikus kiszá­mította, hogy a csokrok és koszorúk értéke, amiket a premier estéjén a szín­padra föladtak, meghaladta a négyezer koronát. * Szomory Dezső viszont, aki Emil öc­­­cséért drukkolt, bár rengeteg módon ide­jére mennek a dolgok, ezúttal veszedel­mesen nyugodt volt. — Szomory vér nem válhat vízzé — mondta mosolyogva, — hála istennek, tudunk valamit. A barátok és ismerősök jelenetről jele­netre fokozottabb örömmel siettek gratu­lálni a szerző bátyjának. Valaki tréfásan megjegyezte : — Milyen kár, hogy nem vagytok többen Szomoryak. Ha egyszer nekifog­nátok, Budapest összes színházait ellát­hatnátok slágerdarabokkal. A Mária Antónia illusztris szerzője nem szólt, csak mosolygott. Valószínűleg azt gondolta, hogy van a dologban valami. * Akarnak önök slágereímeket hallani? Ilyenkor az ember úgy tesz, mint amikor a víz alól kibukik és féllábon kitáncolja füléből a vizet. Mikor kijöttünk a Nép­operából, éppen a „Nem vagyok én shocking lady" kezdetű pajkos számot dúdoltuk, de mert mellettünk valaki a „Méz, méz, méz" című csodaszép keringőt fütyörészte, mi is átpártoltunk e finom­ságokban gazdag melódiához. Igen ám, de ezenközben egy nagyobb társaság a „Böském, én kis üdvöském"-et dalolta, míg pár lépéssel továbbmenet a „Víz, viz, viz"-pártiak do­minálták a teret. Itt-ott, elvétve, nyilván komolyabb és alapo­sabb zenei képzettségű urak a Böském belépőjét rekonstruál­a­ták emlékezetből, voltak, akik „Férj és feleség" keringő andalító muzsikáját próbálták visszaadni, némelyek az ima csipke finomságú melódiáját szürcsölték. Ahány számot említettünk itt, ugyanannyi sláger van a darabban, sőt több is. Mert ki győzné sorjá­ban elmondani mindazt, ami még ott zsong a fülében. Majd Berky Lili és Gózon Gyula. Népopera — „Böském". Alexv Mv.

Next