Színházi Élet, 1914. március 29–április 5. (3. évfolyam, 13. szám)

1914-03-29 / 13. szám

2. oldal M M ÉLET Molnár Ferenc elmés modorára vall ebben a szkeccsben minden. Csak egy pillantást kell vetnünk a műsorra és már megfogott bennünket az első kép címe: Egy különös ember az országúton. Vajjon ki lehet ez a különös ember, fő­ként miben áll a különössége? És föl­csigázott érdeklődéssel várjuk az első jelenetet, amelyben megismerjük Jack-et (Nyáray Antal), a részeges aranyásót, amint a szeszes italok hatása alatt az országút porában fekszik. A prairieknek ez a züllésnek induló csirkefogója nem válogatja meg a fekhelyét, éppen oda­feküdt az útba, ahol Marie kisasszony (Molnár Aranka), a tanítónő halad növen­dékeivel. Marie kisasszony, mint aféle egyedülálló lélek, aki a gondjaira bízott gyerekeknek lelkébe az erények szeretetét ülteti el, megszánja a nyomorultat, kesz­kenőjével letörli izzadt homlokát és a nap ellen odatűzi Jack feje mellé a nap­ernyőjét. A vad­regényben ez a szokatlan jó cselekedet fölébreszti a nemesebb érzése­ket. Meg akar javulni és eljár a Marie kiasszony iskolájá­ba, ahol az írás-olva­sás nehéz művészetét sajátítja el. Itt, eb­ben az iskolájában ismerkedik meg Marie kisasszony legkedvesebb növendékével, a kis Minnie-vel (Lakos Edith), aki máso­dikas létére fölényesen bánik az első ele­mista Jack-kal. De Jack jó fia és egyike Marie kisasszony legszorgalmasabb nö­vendékeinek. Akkor jár el az iskolába, amikor már mindenki elment a kis Min­nien kivül, aki egy Fanny nevü rossz leánynak (B. Király Boriska) gyermeke. Egyike a legmulatságosabb jeleneteknek az a felvonásvég, amely az irni-olvasni Marv kisasszony (Molnár Aranka) észreveszi az úton ittasan elterülő Jack-t. uher felv

Next