Színházi Élet, 1915. október 17–24. (4. évfolyam, 7. szám)

1915-10-17 / 7. szám

IV. évfolyam. 1915. október 17-től október 24-ig. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 10.— kor. Félévre 5.50 • Negyedévre 3.—­­ 7. szám. Hirdetések díj­szabás szerint. Egyes szám ára : Budapesten 24 fillér. Vidéken és a Máv. pályaudvarain 30 fill. SZINHMI ÉLET ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti szinházak egész heti szinlapjával. Szerkesztőség és kiadóhivatal : V.,­Visegrádi­ utca 3, Telefon 13—31. A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében HORDA SÁNDOR. Palika. TSyiÉ'T­agy öröm annak, aki itthon Jlpl&rp maradt, de annak is öröm, HS^L aki ágyuk zengése közben hall róla: a Nemzeti színház valóban a magyarság Nemzeti színháza. Mióta a háború megindult, a Nemzeti emelkedett Ízléssel vigyáz a maga mű­sorára. Nem engedte be a Bataillet, csak azért, mert népszerű és viszont híven meg­maradt a Shakespeare mellett, noha ez angolul írt. És ami még ennél is több : a nagy idők kiáltó szavának teljes megérté­sével igyekezett mennél magyarabb lenni. A Nemzeti színház ma az előkelő magyar intellektust ábrázolja, amely szilárdan és állhatatosan erős a maga magyar érzé­sében; van olyan emelkedett, hogy min­den ország zsenijében meglássa a láng­elmét, de van olyan öntudatos is, hogy az idegen tucattermelést lenézze a maga nemzeti gyümölcsei mellett. Tóth Imre, mint a Nemzeti szinház igazgatója, ma az igazi ember az igazi helyen. Mindez, amit a Nemzeti szinház uj szezonjának megnyitása alkalmából öröm­mel siettünk elmondani, csak látszólag nem tartozik a tárgyhoz, de a dolgok lé­nyegében mindez a Palikáról is szól. A szinház uj szezonját valami nagyhangú alkalmi csinálvány helyett irodalmi magyar bemutatóval megnyitni, — ez pontosan fedi azt a modern nemzeti irányt, amely­nek fennebb elismerő szavakkal hódoltunk. Mindenképpen szép, igaz és kedves dolog ez a bemutató; a siker tiszta és folttalan. Az író, aki a szezonnyitó színjátékot írta, már a koránál fogva is rokonszenves. Ki ne szeretné a frissen fejlődött fiatal tehetséget, ha sikere van? Gábor Andor pedig, bár hosszú évek óta mindennap a nyilvánosság előtt forog a neve, mégis fiatal író,­­ éveinek számánál és darab­jának friss erejénél fogva egyaránt fiatal. Greguss Ágost, a néhai való jó magyar esztétikus mindig szigorúan hirdette, hogy negyven éves koráig senki sem írhat jó drámát. Ha ezt a tétel a Greguss nagy tekintélyének illő tisztelettel elfogadjuk, akkor Gábor Andor valóban csak csoda­gyermek lehet, lévén ő maga még igen messze a negyven esztendőtől és lévén a Palika igen jó dráma. Egyszóval : Gábor Andor fiatal magyar író és nem kell el­felejteni, hogy a fiatal magyar irodalom az utóbbi öt-hat éven belül az egész vilá­got meghódította, megbecsülhetetlen nagy nemzeti kincset jelent és a háború után, mikor állami létünk ázsiója is sokszorosára ugrik majd, még nagyobb kincset fog jelenteni. Minden fiatal magyar író részest: ennek a nagy értéknek. Különösen, ha sikere van. Olyan, mint a Palikának. Ezek a sorok a főpróba tanulságai után kerülnek papírra, még az izgalmas dráma hatása alatt. Izgalmas és érdek­feszítő a dolog, olyan, mint az a regény, amelyet elolvasás előtt nem lehet letenni. (Ezt különben a darab könyvalakú kiadása is igazolni fogja, amelyet ki-ki aligha csuk be, mielőtt egészen el nem olvasta.) A Nemzeti színház most nem tart min­dennap előadást, mikor pedig tart, akkor pedig nehéz jegyet kapni. Azok számára tehát, akik egyhamar nem jutnak el a Palika nézőterére, következzék itt a darab vázlatos története. Palika teljes nevén Draskovics Pál Most tette le az érettségit egy olyan

Next