Színházi Élet, 1915. oktobber 24–31. (4. évfolyam, 8. szám)
1915-10-24 / 8. szám
19. oldal Görög Olga. A háborús szezon a budapesti közönség egyik legkedvesebb kedvencévé tette Görög Olgát, aki a Télikert színpadáról indított egy erőteljes offenzívát a népszerűség ellen és azt az első roham után rögtön el is foglalta. Most már egészen népszerűen cseng a neve, és mivel most mindenki külpolitizál, aki itthon van, nagyon sokan nehezményezik, hogy a Görög még mindig nem csatlakozik a télikerti vidám magyarokhoz. Pedig két pompás dalának nagy sikere után minden este egész sereg olyan udvarló akadna, aki diplomáciai úton szeretné lebeszélni szigorú semlegességéről. A legerősebb diplomáciai rábeszélést Erdélyi Miklós a nagyváradi színigazgató folytatta, aki Görög Olgát erőnek erejével vissza akarta vinni primadonnának Nagyváradra. E célból megjelent a Télikertben és nem akart kevesebbet, mint megszöktetni Görög Olgát, hogy a nagyváradi publikum közóhajának eleget tegyen. De a romantikus terv nem sikerült. A széphangú Görög Olgát minden szerződésnél erősebb szálak fűzik a Télikerthez : a budapesti közönség tüntető tapsai. Most különösen Mérei Adolf és Ötvös Adorján két dalával van nagy sikere. Az egyik a ,,Bucsu" című, a másik pedig a „Tél, de szép vagy, tél . . ." című sláger, amelynek mind a négy strófáját más-más kosztümben énekli. Amilyen tapsok erre következnek, olyan tetszés viharából aligha kívánkozik vissza Nagyváradra. Szüret Gödöllőn. Sok a szőllő, érett is már, szüretelhetünk hát ! — szólt Fenyvessy Emil egy szép napon, miután végigjárta gödöllői szőllőjét. És elhatározta, ha már ilyen szépen hozott ez a három hold, hát isten neki, szép kis társaságot hív meg szüretre. Ezt is meghívták, azt s, lassan-lassan egyre nőtt a meghívottak száma, egyik-másik beajánlotta komáját, barátját, mert nem mindennap van szüret Fenyvessyéknél és az ilyen finom murira minden jó barátot el kell vinni. A szakácsnét is kivitték, mesésen főzött és a kitűnő bor is megfőzte a vendégeket. Ettek, ittak, közben pedig vigan folyt a szüret. De a szőllő is izlett és nem nagyon kérették magukat, hanem ugyancsak hozzáláttak a szőllő fogyasztásához. Mindenki kitűnően mulatott, a szakácsné mesés pecsenyéiről, Fenyvessy drága jó borairól még sokáig fognak beszélni a vigszinházi öltözők környékén. Másnap a színháznál mindenki gratulált Fenyvessynek a nagyszerű szüreti mulatsághoz. — Aztán érdemes volt, olyan nagy murit csinálni. Jó termésed volt? — Elég jó — feleli mosolyogva Fenyvessy — abból a szellőből, amit a vendégek meghagytak, jó sok mustot csináltunk. Összesen 41 litert . . .