Színházi Élet, 1915. december 5–12. (4. évfolyam, 14. szám)
1915-12-05 / 14. szám
4. oldal SZÍNHÁZI ELET Sajó Géza és még sokan mások. Persze, mi ketten is fellépünk. A rendezés munkáját Lónyay Sándorné és Kálmán Gusztávné végzik. Reméljük, hogy igen nagy siker lesz ...A telefon cseng. A rendezőbizottság egy tagja vár valami utasítást, Góth Sándor megadja. Aztán visszajön. — Hát így élünk mi most ebben a háborús szezonban... Rózsahegyiéknél. Bátran művészháznak lehet nevezni a Népszínház utca 22. számú házat. Itt van A Hét szerkesztősége, itt lakik Kiss József, itt lakik Berky Lili, itt lakik Jákó Amália, itt lakik még számos és számtalan művésznő és művész. Sőt, hogy a forgalom a maximumra legyen felcsigázva, itt lakik Rózsahegyi Kálmán és itt tartja a színésziskoláját is. Aligha van tehát Budapesten bérpalota, amelynek liftje annyi jelenlegi és leendő színházi nevezetességet szállítana, mint a Népszínház utca 22. számú ház liftje. Ezen a színházilag igen liften mentünk fel a Rózsahegyi benfentes Kálmán lakásába. Hatalmas, nagy lakás, ilyesmit nem illik ugyan újságba kiírni, de Rózsahegyi alapos kis házbért fizethet. Itt van ugyanis az iskolája is, amely időközben annyira örvendetesen megnövekedett, hogy csak úgy egy teremben nem igen fér el többé. Viszont a családja számára is kell tartania egynéhány csinos szobát egy olyan embernek, aki szép asszony feleséggel, három vasgyúró lurkóval dicsekedhetik, azonkívül pedig társadalmi állása szerint Magyarország Nemzeti Színházának egyik legelső tagja. Hát lakás dolgában itt nem lehet panasz, annyi bizonyos. Otthonos kényelem, finom izlés mindenütt, ahová néz az ember. Szőnyegek, képek, bútorok: minden finom, minden a helyén, semmi sem