Színházi Élet, 1915. december 5–12. (4. évfolyam, 14. szám)

1915-12-05 / 14. szám

4. oldal SZÍNHÁZI ELET Sajó Géza és még sokan mások. Persze, mi ketten is fellépünk. A rendezés munkáját Lónyay Sán­dorné és Kálmán Gusztávné végzik. Reméljük, hogy igen nagy siker lesz ...A telefon cseng. A rendezőbizott­ság egy tagja vár valami utasítást, Góth Sándor megadja. Aztán visszajön. — Hát így élünk mi most ebben a háborús szezonban... Rózsahegyiéknél. Bátran művészháznak lehet nevezni a Népszínház­ utca 22. számú házat. Itt van A Hét szerkesztősége, itt lakik Kiss József, itt lakik Berky Lili, itt lakik Jákó Amália, itt lakik még számos és számtalan művésznő és művész. Sőt, hogy a forga­lom a maximumra legyen felcsigázva, itt lakik Rózsahegyi Kálmán és itt tartja a színésziskoláját is. Aligha van tehát Buda­pesten bérpalota, amelynek liftje annyi jelenlegi és leendő színházi nevezetessé­get szállítana, mint a Népszínház­ utca 22. számú ház liftje. Ezen a színházilag igen liften mentünk fel a Rózsahegyi benfentes Kálmán lakásába. Hatalmas, nagy lakás, ilyesmit nem illik ugyan újságba kiírni, de Rózsa­hegyi alapos kis házbért fizethet. Itt van ugyanis az iskolája is, amely időközben annyira örvendetesen megnövekedett, hogy csak úgy egy teremben nem igen fér el többé. Viszont a családja számára is kell tartania egynéhány csinos szobát egy olyan embernek, aki szép asszony fele­séggel, három vasgyúró lurkóval dicse­kedhetik, azonkívül pedig társadalmi állása szerint Magyarország Nemzeti Színházá­nak egyik legelső tagja. Hát lakás dolgában itt nem lehet panasz, annyi bizonyos. Otthonos kénye­lem, finom izlés mindenütt, ahová néz az ember. Szőnyegek, képek, bútorok: min­den finom, minden a helyén, semmi sem

Next