Színházi Élet, 1915. december 12–19. (4. évfolyam, 15. szám)

1915-12-12 / 15. szám

2. oldal SZIN­HÁZI ÉLET Glöckner Pepi, Budapesten jártak és egy napon meg voltak hiva Beöthy Lászlóhoz ebédre. A Drégely új darabjának egy példánya éppen ott volt a Beöthy lakásán. Kramer véletlenül meglátta. Az érdekes színházi szenzáció persze módfelett érde­kelte. Negyedórákon át főzte Beőthyt, míg aztán az igazgató egy napra csakugyan kölcsönadta a könyvet olvasni. Glöckner Pepi ugyanis jól tud magyarul. Kramerék tehát elvitték ebéd után a könyvet. Délután már ismerték a darabot, és este a Volkstheater igazgatója Bécsben már táviratot kapott Kramertől, hogy bármi áron vegye meg A kisasszony férjét. És Weisse igazgató ajánlata másnap már itt is volt Marton Sándornál, a Drégely­darabok képviselőjénél. Marton és Drégely a legnagyobb zavarban voltak. Weissét nem lehet csak úgy kikosarazni, viszont a darab voltaképpen hallgatólag már el volt igérve Jarnónak. — Megvan ! — mondta Marton, — olyan feltételeket fogunk szabni Weissenak, amiket nem fogadhat el, így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad bár És mindjárt irtak Weissénak, hogy ez olyan darabnál, amely még sehol sem került szinre, még nem igen fordult elő, küldjön néhány koronát (igen tekintélyes summáról volt szó) a tantilmek garantálására. És ment a levél. És har­madnap Budapesten volt a pénz. Szerző és ügynök most még nagyobb zavarban voltak. Nyomban irtak még egy levelet, amelyben himeztek-hámoztak, hogy bizony egy kis baj van: a darab színrehozatalába csak úgy mehetnek bele, ha Weisse írásban kötelezi magát, hogy a darabot karácsony estéjén a legjobb szereposztással mutatja be. És megtörtént a fordulat: postafor­dultával megjött a Weisse válasza, egy aláírt szerződés, amelyben a karácsony­napi bemutató és az elsőrangú szereposztás már ki volt kötve. — így is jó — mondta Marton Sándor, — rögtön fordíttatni fogjuk a darabot. — Igen, de mit fog szólni Jarno? — aggódott Drégely. — Jarno kárpótlást kap. Földes Imrével már megbeszél­tem, hogy Jarno kapja meg az új Földes-darabot, a Grün Lilit. Karácsony napján tehát a Volkstheater mutatja be a Drégely-darabot, és Jarno is megvigasztalódott. Aki látta A kisasszony férje termérdek ötletét, fordulatát és csattanóját, az jól tudja, hogy Weisse direktornak igaza volt az áldozatkészséggel. Álljon itt a gazdagon teritett Drégely­asztalról néhány apró morzsa mutatóba­n. Gombaszöghy Virányi (Nelly) (Gáth­y) Magyar­ színház. — „A kisasszony férje". Törzs (Dorozsmay) Mészöly felv. Dorozsmay Istvánnál, a nő­csábász képviselőnél egy nő van éppen. Tamásné így ára­dozik : — Azt hiszem, mindennek a szeszadó az oka. Ha maga akkor nem beszél olyan szépen a szeszadóról, akkor én még ma

Next