Színházi Élet, 1916. február 13–20. (5. évfolyam, 7. szám)

1916-02-13 / 7. szám

10. oldal WIUAZICLCT Mészáros Alajoséknál. A Népszínház­ utca 22. számú házról már megírtuk egynéhányszor, hogy való­sággal művesztelep. Itt lakik Kiss József, itt van A Hit szerkesztősége, itt laknak Rózsahegyiék, itt lakik Berky Lili és itt laknak még számosan a kultúra világából. Ezúttal Mészáros Alajosékat, színházi nyelven Lojziékat, látogattuk meg ebben a házban. Mint rendesen, most is otthon találtuk a család minden tagját. Lojziék közmon­dásosan szolid emberek és nagy szenzáció, ha színházon kívül egymás nélkül látni őket. Ha pályadíjat tűznénk ki Budapesten a boldog házaséletre, az első díjat több hosszal Mészáros Lojzi nyerné meg. Vagy a felesége. Vagy különben legjobb volna kettőjük között megosztani a díjat, mert minden Vojnits-díjnál nehezebb probléma megállapítani, hogy kettőjük közül melyik a boldogabb. Mészáros Lojzi boldogan ül­dögél a családapai karosszékben és nyilatkozik Nemzeti­ színházi szerepeiről, valamint filmterveiről. Most pedig a szép Mészá­rosné felé fordul a hírlapíró, leány­nevén Berky Katóhoz, Berky Lili szépséges testvérhúgához, aki maga is színésznő volt, bájos és kedves tagja a kolozsvári Nem­zeti­ színháznak. Szinte komikus­nak látszik, hogy ez a fiatalságtól tündöklő menyecske olyan színész­nő, aki — visszavonult a szín­padtól. — Teljesen mégsem vonultam vissza — mondja mert hébe­hóba mégis csak fellépek egy­-gy filmszerepben. Egyébként pe­dig tele vagyok dologgal. Az uram házát vezetem, a kislányom neve­lését saját anyai tekintélyemmel magam intézem és reggeltől estig olvasom emellett a lapokban az élelmiszer drágaságról szóló cik­keket. Lojzit ez nem érdekli. Ő olyan gyerek most is, igazi gye­rek, mint udvarló és vőlegény korában volt. Ez csakugyan igaz. Vidámabb Mészáros Alajoséknál.

Next