Színházi Élet, 1916. február 27–március 5. (5. évfolyam, 9. szám)

1916-02-27 / 9. szám

SilílllÁZl CLCT 14. oldal A báró bajusza. Vannak bárók, akiknek nincs is baju­kÜaj­szuk és vannak­ akiknek van. A lÜlJ Ilyen bajuszos báró volt a mult héten Kürth­? György, a Nemzeti­ színház kedves rokonszenves művésze, aki egy estére átrándult az Operaházba, hogy a kárpáti falvak felépítése javára rendezett parádés előadáson eljátsza a Tékozló fiú intrikus báróját. Ez a báró a szerep szerint öregedő, kopasz, roggyant térdű arisztokrata, következéskép festi a baju­szát, de azért sikerül elcsábítani pénz­zel, meg házassági ígérettel a kacér kis Phrynettet, amire már csak azért is szí­vesen vállalkozhatott Kürthy, mert Phry­mette — Paulai­ Erzsi volt. A bajusz azonban szörnyű tragédia előidézője lett és már-már füstbe ment volna az egész leányszöktetés, ha nem két olyan kitűnő színész játszotta volna a szerepeket, mint Paulay és Kürthy György. Paulay­ Erzsi^ugyanis, kinek rózsa­színű fodros bébéruhája még a legelő­kelőbb pesti közönség ajkára is ah­­ot csalt, a rendezői utasításhoz híven át­ölelte partnerét és mosolyó arcát odaszo­rította­­ a báró bajuszához. Mikor aztán vége volt az ölelésnek, a művésznő ar­cának jobbfele olyan volt, mintha nem egy báróval, hanem egy kéményseprűvel ölelkezett volna. A festett bajusz kékes­fekete színe bizony szomorú nyomokat hagyott a szép Phrynette arcán. A közönség szerencsére azt hitte, hogy ez is a darabhoz tartozik és nem fogta fel tragikusan a dolgot, Kürthy pedig, mint figyelmes partner gyorsan odaszólt Paulay Erzsinek, — bátran te­hette, hiszen néma játékban játszott;­k — milyen baleset érte. Hamarosan előkerült az ör mellől a finom baju­sztzsebkendő és a következő pillanatban a bajusz nyo­mai már a zsebkendőn díszelegtek. Felhő R­ózsi: A „Modern Színpad" gárdája ismét megerősödött. Bárdos Artúr igazgató leszerződtette a kabaré­nak, még Nagy Endre idejéből jól ismert volt tagját Felhő Rózsit. Igaza van a francia közmondás­nak: visszatérünk az első szere­lemhez. Felhő Rózsi is visszatért első szerelméhez, az Andrássy­úti intim kis színházhoz. Legutóbb Bécsben játszott és a többi osz­trák városban vendégszerepelt. Laibachban, Boroevics tábornok külön engedélyével lépett fel, nagy örömére az ottani közön­ségnek, melynek igen tekintélyes részét katonák alkották. Már-már Ausztriában marasz­tották végleg, osztrák mű­vésznő lett volna Felhő Rózsiból, de Bárdos igazgató hazahívta és így nem kell lemondanunk róla, továbbra is élvezhetjük da­lait, melyeket utánozhatatlan mű­vészettel ad elő. Felhő Rózsi. ^TIMATI IfBnft

Next