Színházi Élet, 1916. május 14–21. (5. évfolyam, 20. szám)

1916-05-14 / 20. szám

4. oldal SZINHÁZI ÉLET nagyobb városaiban rendezett Zichy-hang­versenyek könyeket töröltek le mindig. Első hangversenyéről Náday Ferenc, a Nemzeti Színház egykori büszkesége, irt kritikát. Zenei tanulmányait Pozsonyban kezdte meg Zichy gróf, de később, jogi tanulmányai alatt elhanyagolta kissé. 1870-ben Pestre kerülve közelebb jutott a lehetőségekhez, hogy régi vágyait el­érhesse. Volkmannhoz került, kinél elmé­letet tanult és megismerkedett Liszt Ferenccel, ki örömmel fejlesztette benne a virtuózt. A nagy zenészt és a fiatal növendéket csakhamar őszinte barátság fűzte egymáshoz, gróf Zichy elkísérte mesterét Weimarba is és tanúja volt Liszt élete legnevezetesebb momentumai­nak. Liszt tanítása mellett és saját intuitiv szellemétől vezettetve csodálatos tökéle­tességűvé fejlesztette balkéz-technikáját és mint elsőrangú virtuóz indult művészi körútra 1878-ban. Közel másfél évtizeden át Európa minden nagyobb városában megfordult gróf Zichy Géza. Játszott fejedelmi udvarokban, vagy hangverseny­termekben, mindenütt a legragyogóbb sikereket aratva. Műsorának összes szá­mait maga írta, önálló zongorakompo­zíciói és átiratai (Bach, Beethoven, Chopin, Liszt művei balkézre) a balkézzel zon­gorázás egészen új technikáját teremtették meg és alapvető működését legjobban jellemzi, hogy balkézre írt etűdjeihez Liszt írt előszót. A millenium évében művészi műkö­dése új etaopera jutott: megírta első színpadi művét, az Alár című három­felvonásos magyar tárgyú operáját, mely­nek szövegét is maga írta. A költői szép­ségű mű az Operaházban került nagy sikerrel bemutatóra, azután Carlsruheban játszották, majd II. Vilmos császár kíván­ságára előadták Berlinben is. Az Alár sikere megpecsételte gróf Zichy Géza további zeneszerzői működését. A szín­pad hatalmába kerítette tehetségét és ettől kezdve diadalmasan halad fölfelé a min­dig elérni óhajtott ideál felé. Két évvel később a ,,Roland mester"­ház számára újabb babérokat, majd 1902-ben a „Gemma", az a poétikus drámai tánc­költemény, melyben legszebben nyer érvényesülést a wagneri teória: ,,A zene utján megértik egymást a tánc és a kör­ .Rodostó" 1. fj.v. — Sieniavska grófnő (Sándor Erzsi) a ravatalon, Rákóczi (Rózsa).

Next