Színházi Élet, 1916. június 18–25. (5. évfolyam, 25. szám)

1916-06-18 / 25. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 4. oldal Mátrayékl boldog napjai Budapesten. Mátray Ernő és a Deutsches Theater kitűnő művészeiből alakult társulata, a nagysikerű nép­operai vendégszereplésük alatt ugyancsak kiél­vezték azt a sok minden jót, amelyet a túl sze­rényen beosztott berlini élelmezési rendszer után a jóval kedvezőbb állapotú Budapest, nyújtani tudott. Megérkezésük estéjén az Abbázia kávéház terraszán telepedtek le, egy magyar újságírókból és színészekből álló társasággal. Az éhes berli­niek vacsorázni óhajtottak s a gyönyörtől szé­dülten hallgatták a pincért, amint ajánlotta : Szalámi, sonka, imbisz, hemendex, tojás, felvá­gott, vagy talán meleg ételt parancsolnak? Mátrayék nem hittek a fülüknek, a nagy választék hallatára. Végül sonkában állapodtak meg s átszellemült arccal ették a mesebeli rózsaszínű húst, amelynek azonban csak az egyik részét fogyasztották el. A másik felét gondosan a papír­szalvétába göngyölték s eltették.­­ Ki tud ilyen sokat megenni , sóhajtottak, a berlini sürü hús­talan napokra és a napi két grammnyi húsadagra gondolva. Kenyeret, félbarna jó kenyeret is ettek és természetesen alig hitték, hogy egynél többet is szabad enniök. Hatalmas étvág­gyal fogyasz­tották el, a náluk oly ritkán látható sajtot, vajat, tojást és egyéb sókat. Az elmaradhatatlan sör üvegjei is tekintélyes mennyiségben sorakoztak az asztalokon. Utána feketét ittak, melyhez, — mily gyönyör — négy szem cukrot adtak. De Mát­rayék meg is becsülték ám, a nagy bőséget s mindenből egy darabot féltve-őrizve becsoma­goltak. A nagyszabású és sokféleségü vacsora végez­tével egyszerre elkomorodott Mátray Ernő arca. Gondterhelten fordult egy, furcsa kalapjairól nevezetes újságíróhoz : — Nagy bajok vannak ! Nincs kenyérjegyünk s mennyit fogyasztottunk ? ! Ugye itt nagyon szigorú a rendőrség ? Megnyugtatták őket s a kenyérjegy-szükség­let fedezését a társaság tagjai vállalták. Kis idő multán újból szörnyen aggodalmaskodott Mátray : — Remélem kisegítettek bennünket újból ! Sajtjegyünk, vajjegyünk, tojásjegyünk, cukorje­gyünk, de még sörjegyünk sincs ám ! Mikor megtudták, hogy ilyenféle jegyek nálunk nincsenek divatban, nem győzték eléggé dicsérni a kitűnő magyarokat. Hazamenet Mátray mégegyszer megijedt : — Tyhü, hogy fogok holnap mosakodni ? ! Képzeljétek nincs szappanjegyem ! Aggodalmait most is eloszlatták. Általában el­vannak ragadtatva az itteni élettől s szentül ígérik, hogy mihelyt tehetik újból ellátogatnak Buda­pestre. Sokan, akik látták Mátray pesti hotelszobáját, azt mondják, hogy a megspórolt ételnemükből Mátraynak egy egész élelmiszerraktára van, amit majd Berlinbe visz haza . . . A Nemzeti­ színháziak nyaralása. Kapucsukás után a Nemzetiek is lassacskán szétszélednek, bár az idén korántsem olyan ha­marosan, másnapra, mint egyébként. Még sokan itt vannak Pesten s azon tanakodnak, hogy hova menjenek el pihenni, vagy mozifilmeken dolgoz­nak, csak azután készülnek nyaralásra. Legha­marabb azok utaztak el, akik valahol a környéken boldog birtokosai, vagy bérlői egy-egy csinos villának. Tudvalévőleg a Nemzetieknek két koló­niájuk van a főváros közelében. Az egyik Gö­döllő, amelynek Öreg-hegyén K. Hegyesi Mari, D. Ligeti Juliska, F. Mátrai Erzsi, Gál Gyula, Kürti József, a Fácánosban Kelemen Mária, a szomszédos Máriabesnyőn pedig Hegedűs Gyu­láék egy-egy csinos villa és egyéb hozzátartozók birtokosai. Majdnem ugyanilyen nagyra nőtt a múló évek során a leányfalui telep is, amelynek élén maga a direktor, Tóth Imre áll, aki már ős­birtokos e gyönyörű dunaparti nyaralóhelyen s vele együtt Rózsahegyi Kálmán, Mihályfi Károly, akikhez az idén Hevesi Sándorék és Somlay Arturék is csatlakoztak, sőt villakeresőben járt kinn Cs. Alszegh­y Irma és S. Fáy Szeréna is. Velük szemben, Nagymaroson pedig Várady Aranka pihen. Mivel természetesen az idén nem nagyon lehet válogatni az üdülőhelyek között, távolabb eső vidékeken elsősorban a Balaton jön számításba. Paulay Erzsi, aki előbb egy ausztriai fürdőre készül. Csillag Teréz, Lánczi Margit, Rosos Gizella, Gyenes László, Gabányi László, Molnár László, Odry Árpád, Pethes Imre itt ütik fel tanyájukat, Blaha Lujza asszony már néhány hét óta a Füredi partokon pihen. Ide­készülnek Kürthy György és Vizvári Mariska is, de előbb Passau felé tesznek egy kis hajóutat. P. Márkus Emilia egyelőre még csak a Magyar­színházban nyaral s a szenzációs sikert tekintve valószínűleg hosszabb ideig, aztán Karlsbadba készül, ahol kollégái közül szintén talál majd néhányat, például Beregi Oszkárt és Bartos Gyulát. Különböző magyar helyeken lesznek a nyáron Csathó Kálmán és Cs. Aczél Ilona, Hettyey Aranka, Náday Béláék, Hajdú József Lugosi Béla, Mészáros Alajos, Pataki József és Rajnai Gábor. Jászai Mari asszony Rákosi Szidi még nem vá­lasztottak nyaralóhelyet.

Next