Színházi Élet, 1916. október 8–15. (5. évfolyam, 35. szám)
1916-10-08 / 35. szám
26. oldal SZINHÁZI ÉLET HALLOMIUISÁG Egy magyar opera, mely nem kerülhet előadásra. Zenei ügyekben járatosaknak feltűnhetett, hogy az Operaház idei újdonságtervezetében nem szerepel Hubay Jenő, a Cremonai hegedűs, Moharózsa, Lavotta szerelme kiváló komponistája, holott köztudomású, hogy egy operája teljes prutúrában hever készen az Íróasztala fiókjában. A „Színházi Élet" most véletlenül nyomára jött, miért nem adja Hubay új művét oda, ahová szánta. Az új Hubay-opera címe Karenina Anna és szövege Tolsztoj világhírű regényéből készült. A nemes érzésű, arisztokratikusan finom gondolkozású zeneszerző, bár ment minden túlzóan nacionalista elvtől, nem akarja, hogy addig, míg harcban állunk az oroszokkal, egy orosz tárgyú, orosz írótól eredő szövegű műve kerüljön előadásra a m. kir. Operaházban. Még ha az a szerző Tolsztoj is, még ha az új opera címe Karenina Anna is. Reméljük, hogy Hubaynak nem kell már sokáig íróasztala fiókjában őriznie nagy érdekességűnek ígérkező partitúráját. Svájcban készül egy magyar Opera. Lesznek még sokan, akik emlékeznek rá, hogy három évvel ezelőtt az Operaház által kiírt szövegpályázaton a fiatal Vajda Ernő, a , Rosmarin néni", „Ludas Matyi",,,Bobby" szerzőjének „Farsangi lakodalom" című háromfelvonásos operalibrettója nyerte el az ezerkoronás pályadíjat. Azóta semmit sem hallottunk erről a szövegkönyvről, melyről bírálói annak idején oly sok jót mondtak és nem lehetetlen, hogy sokan azt hiszik, ez a szövegkönyv is oda jutott a soha előadásra nem kerülő, soha meg nem zenésítendő magyar librettók mellé. Kénytelenek vagyunk ezúttal az igazság érdekében csalódást okozni. Vajda Ernő szövege mellett már dallamok ékeskednek és mire újból szezonnyitásra kerül a sor az Operaházban, a beígért újdonságok között ott fog szerepelni a „Farsangi lakodalom" is. A Vajda-féle szöveg megzenésítésének van egy kedves pikantériája. A bírálók között volt Kern Aurél, akkor még a „Budapesti Hírlap" zenekritikusa. Döntés után szóba került, kire lehetne bízni a pályanyertes szövegkönyv megzenésítését, mire Kern habozás nélkül kijelentette : Ez a szöveg csak egy komponistának való és az Poldini Ede. Mikor azután Kern Aurél az Operaház igazgatója lett, első dolga volt a Vajda-féle szövegkönyvet kiküldeni Svájcba, hol már hosszú évek óta él a „Csavargó és Királyleány" finomlelkű komponistája. Poldini nagy örömmel fogadta a szövegkönyvet és a napokban közölte Kernnel, hogy két felvonással már elkészült. Svájcban készül egy magyar opera és a jövő szezonban alighanem már tapsolhatunk a Poldini-Vajdaféle „Farsangi lakodalom"-nak. IV. Herrik II. részének előadására készül a Nemzeti színház, melynek negyed századnál több Sakspere-darabja került már előadásra. A tavalyi Sakspere-ciklus csak egy töredéke volt a már színre került Sakspere darabok tömegében. A Nemzeti színház mindazonáltal nem elégszik meg ezzel a minden más színpadnál nagyobb számmal, hanem még bővíteni igyekszik a Sakspere repertoire-ját. Így kerül színre a jövő hét szerdáján, premierként IV. Henrik II. része, mely soha még magyar színpadon nem szerepelt. A bemutatót még tavaly az I. rész felújításával egyidőben tervezte a színház, akkor azonban Gál Gyulának, Falstaff személyesítőjének, váratlanul közbejött betegsége miatt el kellett halasztani az idei szezonra. A legfrissebb Sakspere-bemutatót is természetesen Ivánfy Jenő rendezi, ki a Sakspere-darabok rendezése körül olyan érdemeket szerzett s olyan hivatottságot árult el, mely nagy külföldi színpadok körében méltán szerzett feltűnést és elismerést nevének. Az ember tragédiája új zenéje. Mikor a nyolcvanas években Paulay Ede színpadra alkalmazta Madách hatalmas drámai költeményét, Az ember tragédiáját, a Nemzeti Színház számára Egressy Béni írt kísérőzenét a darabhoz. A modern drámai zene korszakában ez a néhány számból álló és nem is túlságosan eredeti kompozíció nem felel már meg a művészi követelményeknek és ezért Tóth Imre, a Nemzeti Színház artisztikus törekvésű igazgatója még jóval a háború előtt megbízta Buttykay Ákost, a kiváló zeneszerzőt, hogy új és méltóbb kísérőzenét írjon a Madách-drámához. A zenének a múlt év őszére kellett elkészülnie a megállapodás értelmében, mert az új Nemzeti Színházat „Az ember tragédiája" újonnan rendezett előadásával akarták megnyitni. A háború azonban elodázta (ki tudja, meddig ?) az új Nemzeti Színház építését, de Buttykay pontosan elvégezte a rábízott nagy feladatot: a kísérőzene elkészült. A Nemzeti Színházban egyelőre még nem fogjuk hallani az új kísérőzenét : a háború megapasztotta a zenekar tagjainak számát és jelenleg megfelelő alap sincs Az ember tragédiája újrarendezéséhez. A budapesti közönség azonban mégis már az idén kap ízlelitőt Buttykay új művéből, melynek néhány részét zenekari szvitté fűzte össze a kitűnő komponista. Ez a szvitt lesz a Filharmóniai Társaság idei hangversenyein az egyik legérdekesebb magyar újdonság. A kegyelmes Hamupipőke. Földes Artúr nagysikerű vígjátékával kezdte meg Sebestyén Géza társulata a temesvári színházi szezont. A darab egymás után háromszor került színre. Vafíiió szép arcbőrt ráncmentes arcot nyer a Dr. Rix A.-féle gar, ártalmatlan GYÖNGYPUDERTEJ használata által. A púder minden előnye hátrány nélkül megvan, legfinomabban parfümözve. Kapható fehér, rózsaszín vagy rachéle színben, barnában is. 1 nagy üveg K 3.30. Diszkrét szétküldés utánvéttel vagy az összeg előzetes beküldése ellenében. Kosm. Dr. A. Rix Laboratorium Wien, IX., Lackierergasse 6. sz. Főraktár Budapesten: Török I. Király-utca 12. és Andrássyút 26. ; Neruda Kossuth Lajos-utca 7., Eisner Andrássyút 37.; Molnár és Moser Koronaherceg-utca 1. Pozsonyban Parf. Pohl Szilágyi-utca 4. szám.