Színházi Élet, 1916. október 8–15. (5. évfolyam, 35. szám)

1916-10-08 / 35. szám

SZÍNHÁZI ÉLET lett az egész világpiacon keresett és nagyrabecsült portéka, abban alapos oroszlánrésze van Beöthy Lászlónak, a legfürgébb és legtehetségesebb euró­pai színigazgatók egyikének. Az operettet a Király-színházban, a drámát és vígjátékot a Magyar Szín­házban fejlesztette és ápolta lankadat­lan munkabírással, ezernyi ötlettel és a legjobb színigazgatói gesztus min­denkori pontos megtalálásával. Amit csinált, az egyszerre csak túlnőtt rajta. Úgy megszervezte a magyar operett­világot, hogy szerzők, művészek, újdon­ságok ellátására a Király-színház már szűknek bizonyult. A tehetség, munka, ötlet és produkció dús gazdagsága fe­szítette a falakat, minduntalan arra ké­szült a forró gőz a nagy kazánban, hogy kitör és eget kér. Beöthy éles szeme nagyon jól észrevette ezt. Hosszú évek óta észrevehette minden akcióján a színházi ember szeme, hogy a szín­igazgató lázasan keres új területet, mert a régi terület nagyon kicsi már nagy­szerű munkája számára. Játszott az Urániában operettet, vendégszerepelt Budán, terjedelmes memorandumot dol­gozott ki arról, hogyan akarja merész és érdekes koncepcióval együtt vezetni két színházával a debreceni színházat,­­ de mindezek a dolgok csak arra jók, hogy ideig-óráig lecsapolják a Beöthy­direkció már-már terhessen fölöslegessé duzzadt életerejét. Most végre sikerült az, amit Beöthy évek óta nagy körültekintéssel és még nagyobb arányú munkával készített elő. Beöthy Lászlónak három színháza van. A szombati bemutató estéje óta a Ki­rály-színház és a Magyar Színház mellé sorakozik a Népopera is. És az új ope­rett-színház szervezésekor látszott meg, hogy ez a színház mennyire kellett Beöthynek: egyik napról a másikra más társulat volt, személyzet volt, re­pertoár volt, pompás megnyitódarab volt, — jeléül annak, hogy mindez a sok tetterő és gazdagság eddig is meg­volt, kellő terület hijján parlagon hevert PS­­ i - S­to 11 Károly a Népopera főrendezője. Lázár Ödön a Népopera helyettes igazgatója.

Next