Színházi Élet, 1916. október 29–november 5. (5. évfolyam, 38. szám)
1916-10-29 / 38. szám
•H évfolyam: 1916. október 29-től november 5-ig. 38. szám. il árak ilap-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 12 - kor. Félévre 6.60 . Negyedévre 3.60 • SZÍNHÁZI ÉLET Hirdetések diszabás szerint. M^jrT.Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR, távollétében ILLÉS LÁSZLÓ. Egyes számára : Budapesten és Vidéken 30 fillér. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti szinházak egész heti szinlapjával. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Erzsébet körút 24. Telefon 34—97. v B. Sándor Erzsi legmagyarabb és a legkiválóbb magyar énekesnő. Itthon tanult, mi fedeztük fel őt magunknak, itthon fejlődött naggyá és a mi szerény keretünk között élő zenei kultúránknak egyik legragyogóbb képviselője. Jóformán gyermek volt még, mikor a kolozsvári zeneakadémia néhai nagy professzora és igazgatója, Farkas Ödön, felfedezte azt a nagy kincset, ami Sándor Erzsi csodálatos tisztaságú orgánumában rejlik. Tanítani kezdte az ő sajátos, ma széltében elfogadott, de akkor egészen újszerű módszerével, mely a hangot igyekszik megtartani természetes csengésében, és Sándor Erzsi rövidesen magára vonta a szakkörök figyelmét, virágzó nagy művészetével. Első operaházi szereplése volt Farkas Ödön első nagy diadala : okos és észszerű módszerének győzelme a sok mindenben fjlftvult olasz és az eszközeiben brutális német iskolák felett. A koloratura-éneklés ritka és kiváltságos művészetének nagyszerű képviselője Sándor Erzsi. Nem abból a fajtából való, mint a nagyra tartott Kurz Zelma, kinél matematikai pontosságú a trilla, távol áll az olyasoktól is, mint Barrientos Mária, aki júlozza és erőlteti a magas hangokat, sor Erzsinél természetes minden hang, könnyen, súlytalanul szökken éneke az elérhető magasságokba, lágy és behizelgően meleg a trilla és a ragyogó fioritúrák, melyek gyöngyszemekként gördülnek énekében, egyszerűen, keresetlenséggel hangzanak el, hogy az ember szinte elfelejt csodálkozni, mert érzi, csak így lehet és nem máskép. Sándor Erzsi abból az iskolából való, mint Weber Jozefa, a későbbi Hoferné, akinek Mozart az „Éj királynője" szólamait írhatta. A könnyedség, a bámulatos technika következménye, kizárja Sándor Erzsi énekéné) a bravúrosság egyébkor kellemetlen mellékizét. Neki nem kell takarékoskodni a hanggal, hogy a nagy ária gördülve, zökkenés csendüljön el, az elejétől végig nélkül egyformán szárnyal a hangja minden szerepében a fáradtság, a megerőltetés legkisebb látszata nélkül. Ez teszi művészetét egyedülállóvá a hozzá hasonlók között. És még egy ritka, nagy művészi tulajdonsága : közvetlen, színészi hatásokkal dolgozó alakítóképessége. Sándor Erzsi sohsem adja a koloraturdivát, hanem mindig a szerepét játssza. Traviatája Dumas híres hősnője minden emberi szenvedésével. Melindája Katona Józsefünk nagyszerűen megrajzolt tragikus alakja, a Susanne titkában bájos, piruló fiatal