Színházi Élet, 1916. december 10–17. (5. évfolyam, 44. szám)

1916-12-10 / 44. szám

V. évfolyam. 1916. december 10-től december 17-ig. 44. szám. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egyedévre Ï2.— kor. Pilérre &60 « Negyedévre 3.60 « SZÍNHÁZI ÉLET Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR, távollétében ILLÉS LÁSZLÓ. Hirdetések di­­szabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal : A magyar királyi udvari Opera. Egyes szám­ára : Budapesten és vidéken 40 fillér. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az ö­­szes budapesti színházak egész heti színlapjával. A magyar állami színházak rang­emelésének kérdése, amellyel a Szín­házi Élet az elmúlt héten vezércikkben foglalkozott, élénk érdeklődést keltett az összes illetékes körökben. Az esz­mét jónak, megvalósíthatónak s a ma­gyar udvari színházak felállítása iránt, jogosnak, a paritás elveinek teljesen megfelelőnek tartják. A kívánság jo­gosságát, az eszme megvalósításainak lehetőségét, különösen az Operaház dolgát illetőleg senki sem cáfolja. A Nemzeti­ színház rang emelése kérdé­sében már súlyos közjogi skrupulusok vannak. Ezt a színházat ugyanis nemzeti áldozatkészség filléreiből ala­a­pította maga a nemzet, a kormány, nemzet megbízott képviselőjeként tartja a fenn, ezt tehát az udvar át nem veheti. Nem is adhatjuk oda. Egészen más az Opera átvételének kérdése. Az Opera ma is magyar királyi intézmény. A magyar királyság alkot­mányjogi méltóságával szoros nexus­ban áll. Felállításához I. Ferencz József király magánpénztára jelentékeny ös­­szeggel járult hozzá s azóta is évente nagyobb összeggel támogatta. A szoros közjogi szempontból tekintve a dolgot, tulajdonképpen nem is volna rangeme­lés magára az Operaházra nézve, ha az udvar átvenné, mert maga az udvar is csak a királyság egyik alárendelt szerve lévén, az udvari intézmények, mint a legfelsőbb fokot alkotó király, a második helyen álló udvarának alá­rendelt szervei csak a harmadik helyen következnek, míg a magyar királyi Operaház, éppen olyan másodfokú in­tézmény a királyságnak, mint a magyar királyi udvartartás. A közjogász szem­szögletéből tekintve a dolgot, tehát az Operaház abban a pillanatban amelyik­ben magyar királyi intézményből, ma­gyar királyi udvari intézménnyé válnék, rang csökkenést szenvedne. Tekintve azonban, hogy az Operaház királyi címe csupán cím, minden belsőbb értelem és a királysághoz, mint tényleges, — ebben az esetben nem közjogi, — ha­talomhoz való mélyebb tartozás nélkül, a színháznak a királyi udvartartáshoz való csatolása kétségen kívül közelebb hozná a színházat a tényleges királyi udvarhoz. Az Operaház falai között udvari élet kezdődnék. Az énekesekből udvari énekesek lennének, holott ma nem ki­rályi énekesek. Maga a színház csupán az udvarnagyi hivatalnak lenne alá­rendelve, holott ma a kultuszminiszté­rium egyik alárendelt intézménye. Az udvar gondoskodnék róla, hogy a szín­ház a királyi udvartartáshoz méltóan fényes, pompás és jó legyen, bizonyára bőkezűbb volna, mint a filléreket pon- Telefon 34-97 Erzsébet-körút 24.

Next