Színházi Élet, 1916. december 24–31. (5. évfolyam, 46. szám)
1916-12-24 / 46. szám
72 oldal SZÍNHÁZI ÉLET A nagymama, — Blaha Lujza a filmen. — A Mozgókép Otthonban pár héttel ezelőtt zajlott le a Blaha Lujza-film főpróbája. Ünnepi hangulata délelőtt volt ez. Ahogy megjelent a vásznon a Nagyasszony egy hervadó keretben, sárguló hulldogáló levelű platán alatt ülve s rámosolygott a régi, bűbájos Blaha mosollyal a sötét nézőtérre percekig harsogott, dörgött a taps. A Mozgókép-Otthon falai, amelyek sok sikert láttak már, ehhez fogható látványban nem részesültek soha. Könnyes szemekkel és mámorosan tapsolt a publikum és fent, az erkély egyik páholyában a boldog meghatottságtól sírva ült családjával együtt az ünnepelt: Blaha Lujza asszony . . . A visszaemlékezésnek mily vihara száguldhatott át e finom művészlelken, mennyi láz és mennyi siker elevenedhetett fel benne, a régi Népszínház mennyi „vastapsa", amikor a vasfüggönybe vágott kis ajtó előtt a munkától lázasan és tapsvihartól a boldogan hajlongott a kipirult arcok százai előtt a „nemzet csalogánya" . . . A ragyogó napok emlékét visszaidézte és örök időkre megőrzi a keskeny filmszallag ... A mostani nézőtéren meghatva és szeretettel nézték a fiatalok a Nagyasszony törékeny figuráját és arisztokratikus, végtelenül nemes arcát az idősebbek pedig . . . istenem, melyikünk nem volt szerelmes valaha Blaháné asszonyba?... Láttunk urakat, komoly és előkelő férfiakat a nézőtéren, akik amikor felgördült a függöny zsebkendőikkel a szemüket törögették . . . Talán valami por ment a szemükbe? . . . vagy a visszaemlékezés, a tünde ifjúságra való visszagondolás tette?... Egy ezredes ült marconán és komolyan az egyik páholyba . . . mennyit pengethette a sarkantyúját hadnagy korában a virágzó és páratlanul szép Lujza ablakai alatt, mint ifjú és ismeretlen imádó?... Amikor vége volt a bemutatónak, a közönség nm tódult ki. Megállottak az előcsarnokban s amikor az erkély lépcsőjén megjelent Blaha asszony, újból feldörrent a taps és felharsant az élen! S a Nagyasszony ennyit mondott meghatva csak Korda Sándornak, a film rendezőjének, amikor kérdezte tetszik-e a film: „ Csak ámulok . . . Csak bámulok . . . De szólni nem tudok Blaha Lujza Nagymama) Szirmai Imre (Örkényi ezredes) Várkonyi Mihály