Színházi Élet, 1917. január 14–21. (6. évfolyam, 3. szám)

1917-01-14 / 3. szám

2. oldal SZÍNHÁZI ÉLET vége és hatásossága, de művészi szín­vonala is állja a versenyt bárkivel. Londonban alig van bemutató, ha van, az is silány aktuális, kortes-cikkeket ad a közönség elé. A párisi színmü­irás a háboru alatt teljesen csődöt mondott. Olasz színházi élet alig van, nemzeti olasz meg éppen nincs. Ber­­lin, Bécs és Budapest hordják ma az irodalom és szinház pálmáját s e három metropolis között is legelső helyen a mi ifjú, büszke és erős fővárosunk. Azt a kulturát, amely a háboru harmadik évében ezt tudja felmutatni, le nem győzheti - nem hogy más fegyver, de más kultura sem. A fi Vigszinház vigjáték újdonságát Herczeg Ferenc irta. A háboru előtti években Herczeg túlságosan keveset hallatott magáról. Olykor megjelent egyik vagy másik szinház műsorán az uj Herczeg-darab, de mikor ennek szenzációi lecsendesedtek, a bűvös előkelőségü, tartózkodó gavallérnak tetsző iró visszavonult a maga körei közé. A háboru mintha ragyogó páncél­­lal övezte volna fel és mintha az iro­dalom vértes vitéze alá lángoló szár­nyas paripát adott volna. Herczeg Ferenc most még bensőbb és még melegebb másodvirágzását kezdi élni annak az országos és fellépése előtt példa nélkül álló népszerűségnek, amelynek egyszer már hordta csillogó koronáját. Az Íróknak könnyen meg­árt a népszerűség, de Herczegnek nem ártott akkor sem, és most sem árt. A­kkor is maradt a maga emberé­­nek, most is marad minden írásában a maga meggyőződése férfias valló­jának. Herczeg tehetségének mostani széle­sen ívelő szárnyalása a legimpozánsabb irodalmi látvány. Egy szezon folyamán adta a közönségnek Az arany hegedű című ragyogó regényét, a Karolina című remekbe készült és példátlanul finom szatírától ékes kis egyfelvoná­sost, megírta A kék róká­t, megírta a Nemzeti­ színház koronázó-ünnepi elő­­adása számára az Ünnepi játék­ot, megírta a színre kerülő Árva László című történeti tragédiát, írja a Modern Színpad számára az új darabot,­­ el kell bámulni nem is annyira a termé­kenységen, mint azon, hogy ez a bő termelés csupa válogatott, értékes és hibátlan remek munkát ad a publi­kumnak, de Fi kékróka magas irodalmi értékű, színpadi megjelenésében mégis igen hatásos vígjáték. Magyar író nem igen dolgozott finomabb és előke­lőbb eszközökkel. A kék róka szim­bólum. Szimbóluma a szép, drága és aranyos életnek, amely olyan szép, és amelyet a nők annyira szeretnek. A nő, akiről itt szó van, Cécile, a tu­dós professzor felesége. Fi professzor a tudományába merült s a földi dol­­gokon túlemelkedett bölcs ember. Herczeg Ferenc: Major rajza.

Next